Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


29 június
8komment

Százévesen, csak azért is: Mörtschach!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (38 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már hetvennegyedik kiadásában a külföldi vonatkozású hírek között is magyarost találtunk – nagy kedvencem, a magyar nyelv felkerült a külföldiek (pontosabban: angol anyanyelvűek, de szerintem ebből a szempontból mindegy) számára legnehezebben elsajátíthatók tízes listájára. Továbbra is azt gondolom, igen jó kis nyelv a miénk: egyebek mellett azt is köszönhetem neki, már amennyiben köszönöm, hogy 1983-ban nem maradtam – akkor még, természetesen, illegálisan – Belgiumban, pedig minden körülmény amellett szólt volna. Hogy jól döntöttem-e vagy sem, azt igazából egyre nehezebben tudom megítélni – hezitálás helyett inkább szépen elmesélem a történetét. A pénzügyminiszter szerint jövőre visszafizetjük az összes IMF-hitelt – biztosan az én készülékemben van a hiba, hogy szinte napról napra többször jut eszembe a Kárpátok Géniuszának Eldorádója, a hetvenes-nyolcvanas években: Románia, ha jól emlékszem, akkoriban kifizette a teljes adósságát, furcsamód nekem mégis úgy tűnt, nem ment minden rendben, leszámítva persze az elnöki palotát és környékét… Pár harminc éves emlék – van, akinek ismerős lesz, az ifjabbak alighanem csak annyit mondanak majd, hát persze, Boda bácsi, de annyi baj legyen… Végül némi műhelytitok – amikor ezt olvassátok, feltehetően épp visszafelé evickélek Ausztriából, mert letelt a nyolc napunk az 1450 méteren álló százéves kis gerendaházban: hogy miért is nem vagyok mértéktelenül boldog ezeken a visszautakon, azt próbálom majd eldadogni, miközben újra elmondom, tulajdonképpen azonos összegért nyaralunk a hegyekben, mint amennyiért itthon vagyunk… Na jó, ez akkor lenne igaz, ha nem motoroztunk volna egy egészségeset odakint – de persze megtettük, hiszen azért mentünk… Classic a hajtás után, nyaralás alatt is – köszönöm, hogy lehetővé tetted, kedves időzítőm… Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz