Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


29 január
10komment

Állambolgárok a berlini buszon – éjszaka, északnak (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (36 lövet, átlagosan: 6.92 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Buszunk, aminek motorját az egész út alatt egyszer se állították le a sofibák

Buszunk, aminek motorját az egész út alatt egyszer se állították le a sofibák

Ülök a buszon, méghozzá azon, ami Berlinbe tart, hogy egészen pontosak legyünk, még tovább, Hamburgba, de én terveim és reményeim szerint Berlinben leszállok. Nem kéjutazáson veszek részt, hanem mission-ben vagyok: a negyedszázada a német fővárosban élő barátomért, Béláért jövök, ő ugyanis két hete elcsúszott a járdán, és elég csúnyán odavágta a vállát, ami miatt történetünk idején erőteljesen ellenjavallt számára ezer kilométer levezetése. Ennek az ezresnek a megtételére utazom a nemzetközi busszal – amely egyébként egyenesen a baráti Várnából indult jó néhány órával korábban, az európai szabályoknak megfelelően van rajta négy sofőr is. Meg vagy ötven nemsofőr, de bolgár – mint arra az első részben voltam bátor rámutatni, a bolgár barátságosság meglehetősen… na… elvont fogalomnak tűnik számomra. Ha jól emlékszem egyébként, legutóbb 1981-ben látogattam meg Bulgáriát, épp Várnában szálltunk meg egy kollégiumban, és a leginkább Neszebár szépségei maradtak meg a fejemben, meg hogy majdnem belefulladtam a tengerbe egyszer – plusz néhány nazális élmény, például a tejbolt szaga, ami konkrétan elég komolyan elkísért, ha jól belegondolok, hm… egészen a mai napig… és aztán volt még egy utazásom, negyven fokban, egy csumára tömött Bulgarcar vagy valami hasonló márkájú busszal, amit egy imbolygóan részeg sofőr vezetett húsz kilométeres átlag- és egyben maximális sebességgel, két órán át, a végére egész tűrhetően kijózanodott. Rajtam kívül a kedves utazó közönség minden tagja érezhetően szem előtt tartotta a bolgár nejlonipar fellendítését/csúcson tartását – nem vagyok egy nagyon finnyás alkat, de ott egyszerű életösztöntől vezérelve ugrottam ki kis híján a tetőablakon: nem kaptam már bűzt… ugyebár levegőről az első tíz perc után merő értelmetlenség lett volna beszélni… No de… lépjük át az egész múltat, a Karthago együttessel szólva – ma már a bolgár busz háromtengelyes Mercedes Tourismo, a bolgár sofőrök vajsimán, minden létezhető szabályt betartva vezetnek, és a bolgár nejlonimádat is csitulni látszik. Este negyed tizenegykor kigördülünk a Népligetből, és kimérten Győr felé hajtunk. Hajts velünk te is – a folytatásért. Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz