Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


08 november
9komment

Péntek: csip-csup hivatali és egyéb csodák Grazban (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A belvárosban ismerkedtünk meg ezzel a kedves kék hajú lánnyal - nagyon nyugodt volt, és bárhogyan kapacitáltuk is, sehogy nem akart moccanni egy bolt elől

A belvárosban ismerkedtünk meg ezzel a kedves kék hajú lánnyal – nagyon nyugodt volt, és bárhogyan kapacitáltuk is, sehogy nem akart moccanni egy bolt elől

Épp egy hete, hogy Grazba tettem tanulmányi kirándulást – az első részben szép naplósan beszámoltam a csütörtöki esténkről: most viszont gyorsan elmondom, az egész fantasztikus túráért elsősorban Ausztriában élő barátaimnak, nevezetesen Csuszának és Suszternek (és persze a “zasszonynak”, Suszter feleségének, Marcsinak) tartozom köszönettel, hiszen odafelé a Bécsbe tartó Csuszát késztettem egy alapos kitérőre, megérkezésemtől fogva pedig Zoliék vendége voltam, tejben-vajban fürdés, sült gesztenye, Lidl-szendvicsek, házi koszt, pihepuha ágy, és két, időnként három tündéri és elképesztő szövegű gyerek, Lena, Dani és Sarah, plusz egy nyolcvanhét százalékos készültségű kis élet, még Marcsin belül, ő lesz Lili, decemberben. Első esténk végére, mint már tudhatjátok, Csusza nemes egyszerűséggel eldőlt a kereveten, mi viszont Suszterral, szó mi szó, elég jól elmókázgattuk/zenehallgatgattuk  az időt, másnap hajnalban, jelesül három óra húszkor aztán az immár pihent Csusza (bármit hordjon is össze az állítólagos horkolásomról), saját fogalmai szerint észrevétlenül távozott a lakásból, engem pedig, az érdekes hajú idegen Bandi (későbben Pundi) bácsit olyan hét óra körül kezdtek behatóbban tanulmányozgatni a kiskölykök. Felkeltünk és reggeliztünk hát, a már többször emlegetett kedves szendvicseimből kapkodtam be vagy négyet, csak az íze miatt: amúgy se volt étvágyam, kőkemény ügyintézős nap állt előttünk – a magam részéről alig vártam, hogy beleleshessek kissé az osztrák bürokrácia bugyraiba. Még indulás előtt elkortyolgattunk két tucattermék flakonos kávét (fantasztikusan jó ízük van, ezért természetesen a Lidl nem szállítja magyarországi üzleteibe – ez is kár belénk, kétségem sincs felőle, na mindegy…), aztán összekaptuk magunkat Marcsival, autóba szálltunk, és a hivatal felé vettük az irányt. Hogy hányas sorszámot kaptuk az automatából? Szép kérdés – gyertek, megmondom odaát. Tovább »»

Hirdetés
06 november
5komment

Graz: Stájerország nyugalmas fő(kis)városa (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Suszter bán otthon, pénteken reggel... elővezettünk pár részletet jeles operaslágerekből... nagy kár, hogy nem rögzítettük

Suszter bán otthon, pénteken reggel... elővezettünk pár részletet jeles operaslágerekből... nagy kár, hogy nem rögzítettük

Nem igazán szeretek hazudozni, az igazság az, hogy szerintem elég rosszul is megy, na mindegy, majd ti eldöntitek, ha akarjátok – a véletlen úgy hozta, hogy volt egy kis időm, kiugrottam hát a baráti Ausztriába egy kicsit körbenézni, csak úgy, egyszerű turistaként, idejét se tudom, mikor láttam az óratornyot, ráadásul az egészet egybekötöttem Suszter barátom és kedves családja meglátogatásával. Nnnnna… Nem is volt olyan bonyolult. Tisztára kapóra jött, hogy másik osztrák érdekeltségű barátom, a mostanában kiemelten kétlaki Csusza épp hazafelé készült a Május 1. utcából, azaz Bécsbe tartott – nem kellett nagyon hosszasan győzködni, hogy tegyen egy “kis” kitérőt, már hét elején megbeszéltük, hogy az estét Marcsival és Suszterrel kiegészülve mindenképpen együtt töltjük. E megegyezés pedig már csak azért sem volt embert próbáló feladat, mert “Tschußa bácsi” Suszter hároméves kislányának, Lenának a legnagyobb  kedvence: ha pedig azt mondom, hogy a vonzalom kölcsönös, jószerivel nem mondtam semmit. És ott van még Dani, szintén Suszterék ötéves kisfia, aki nem nagyon bánja, ha pár új vendéget kell bevezetnie például az autópályázás, vagy egyéb tudományok rejtelmeibe. Szépen kihasználtuk a hosszú hétvége áldásait – egyebet ne mondjak, Csusza például előző este, szerdán még Pesten “handabandázott”, azaz régi barátaival múlatta az időt, úgyhogy sejthető volt, hogy viszonylag keveset fog aludni… Én viszont, mint a kisangyal, előre dolgoztam, hogy mindennel kész legyek, amivel kell – szerda éjjel megírtam a szombatra szánt HL-t, csütörtökön délelőtt ügyesen begyógyítottam a Dunaújvárosi Hírlap papíros változatába, ebédre elfogyasztottam két pompás banánt, összepakoltam irtózatos méretű hátizsákomat, és háromnegyed kettőre átgurultam Csuszához a Május 1. utcába. Merthogy az ő autójával mentünk. Gyors becuccolás közben megajánlottam, hogy szívesen levezetem a háromszázhúsz kilométert – Csusza pedig jó szívvel beleegyezett, rendes volt, látta rajtam, hogy mindenem a vezetés, és egyébként tényleg… Így aztán két óra után pár perccel már komótosan robogtunk is kifelé a városból… Első grazi napunk, a csütörtök este története – ha lapoztok, a tiétek is lehet. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz