Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


08 augusztus
3komment

Magyarország leszámolt a korrupcióval – kérem, kapcsolja ki!

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már száznyolcvanegyedik kiadásában ismét az űrbe röppenünk – épp két hete vettük át azt a leckét, amelyből megtudhattuk, odafent sok más mellett nincs mosás/mosatás sem: most Edwin “Buzz” Aldrin asztronauta (Neil Armstrong után ő volt a második ember, aki 1969-ben a Holdra lépett) néhány hivatalos dokumentumába tekintünk bele egy kicsit. A 85 éves Aldrin nemrég a facebook-on osztotta meg például azt a vámáru-nyilatkozatot, amit a leszállás után kellett kitöltenie – amiből is remekül láthatjuk, a világon mindenhol és minden helyzetben működik az ősi házmesterbölcsesség: rendnek muszáj lenni. A holdpor, a holdkőzet-minták szépen rendben kerültek a helyükre, és csak remélni tudjuk, hogy a teljes testüreg-motozás kizárta, hogy az űrhajósok ilyesfajta anyagokat csempésszenek be, elkerülve a vám megfizetését. Ami a hazai vizeket illeti: súlyos korrupciós ügyre bukkantam, az elkövetőket példás gyorsasággal el is fogták a hatóságok – hat, növényvédelmi felügyelőként dolgozó kormánytisztviselőről van szó, akik Röszke környékén követték el aljas üzelmeiket. A bűnözők közigazgatási hatósági eljárás során végeztek okmányvizsgálatot, a nyolc euróba kerülő, számlaköteles eljárás helyett azonban százötven esetben öt euróért, számla nélkül vizsgálták az okmányokat. Huh, micsoda hátborzongatóan korrupt ügy! Hétszázötven euró… kimondani is sok… Mi ehhez a szörnyűséghez képest az a hétköznapi hír, amely szerint a Young & Partners és a Trinity International Communications cégek konzorciuma nyert a Szerencsejáték Zrt. 2.8 milliárdos tenderén – mindkét vállalat a feddhetetlenség ikonjának számító Szijjártó Péter barátjának, Kuna Tibornak a tulajdona. Véletlenek, véletlenek – hiába, a vak szerencse… Végül pár gondolat bizonyos városi padokról: valamelyik nap, egészségügyi jellegű sétám közben bökte meg (épp ezredszer) a szememet az a néhány belvárosi bútordarab, amelyeken Dunaújváros polgármestere köszöni meg a választóknak azt, ami történt. Nem tehetek róla, már megint felmerült bennem pár udvarias kérdés – megosztom veletek, ha beljebb is elkísértek… Űriratok, gazfickók, padavanság: nem várunk senkire, kezdjük…

Hirdetés

* Vámáru-nyilatkozatot is ki kellett tölteniük az amerikai űrhajósoknak 1969-ben.

Meg egy költségelszámolási nyilatkozatot – a nem kicsit szórakoztató jellegű dokumentumokat nemrégiben pakolta fel a facebook-ra Edwin “Buzz” Aldrin asztronauta, aki a Gemini-12 és az Apollo-11 űrprogram részese volt, a formanyomtatványok ez utóbbi küldetéshez készültek. A költségelszámoló íven még az útitervet is fel kellett tüntetni: Aldrin eszerint Houstonból a Cape Kennedy (Florida) – Hold – Csendes-óceán útvonalat teljesítette, majd az USS Hornet hadihajó fedélzetén visszatért Houstonba. Űrhajós menetjegyekkel nagy szerencséjére nem kellett igazolnia, hogy valóban megtette a távot, viszont a lapon gondosan, napi bontásban feltüntették, hogy a holdutazás ideje alatt végig kormányzati kosztot és kvártélyt kapott az Apollo úrhajón, azaz nem kellett mondjuk a KFC-ből egy – stílszerű – Hot Wings menü kiszállítását kérnie… “Rendben, tehát akkor Fantával, jég nélkül… És hová vihetjük?”… Nem kicsit izgalmas tény, hogy Aldrin közalkalmazott a saját autójával ment ki az űrállomásra, ezért aztán jogosult lett 33 dollár és 31 cent útiköltség felvételére (az eredetin van valami további részletezés is, ha jól sejtem, a mérföldenkénti költség, a napidíj, meg talán valami útdíj lehet, de sajnos nem tudom rendesen elolvasni az írott betűket) – gondolom, jól jött az a kis mellékes a szerény űrhajósi éhbérhez. És aztán ott volt persze a megérkezés utáni procedúra, a nagy és jogos öröm után következtek a prózaibb ügyek, például a vámolás: Buzz a honolului reptér vámvizsgáló tisztjének szépen töredelmesen bevallotta, hogy majdnem  25 kilogramm holdpor- és holdkőzetminta lapul a poggyászában – az anyagot nyilván nem tarthatta meg, és csak remélem, hogy nem kellett vámszabálysértés miatt felelnie a hatóságok előtt. És persze azt se tudom így hirtelen, Amerikában áfa- és vámköteles-e a holdpor… Viccen kívül: az űrhajósoknak még ma is minden egyes landolás után át kell esniük az összes beutaztatási procedúrán, méghozzá annak az országnak a törvényei szerint, ahová pottyannak. 2013-ban például egy kanadai asztronauta, Chris Hadfield mesélte el, hogy űrbéli programjára ugyan nem vitte magával az útlevelét, azt a NASA őrizte – mire viszont földet értek Kazahsztánban, a kezébe nyomták, benne minden szükséges vízummal, így a karagandai reptéren már nyugodtan mutathatta fel a passzust. Kíváncsi lennék, vajon a mi Farkas Bertalanunknak 1980-ban át kellett-e esnie hasonló eljárásokon – én csak gyanítom, hogy a testvéri államok között akkortájt még szinte teljes volt a bizalom, és abban sincs kétségem, hogy ha a mi Bercink netán szeretett volna emlékül magánál tartani mondjuk egy hajtóművet a Szojuz-36-ból, Nyikolaj Petrovics Málenkij rangidős vámtiszt arra is tudott volna valami gyors és okos megoldást a dzseszkazgani vámhivatal alagsorában… Tíz dollárért, esetleg két gyöngyvirág illatú Amo-szappanért.

* Korrupt kormánytisztviselők buktak le Röszkénél.

E hír közzétételével egy időben szólítom fel a teljes hazai és a világsajtót, melynek igen jelentős része sajnos továbbra is galád haza- és nemzetárulók fennhatósága alatt folytatja hazug propagandáját, mivel képtelen elviselni, hogy a Párt, Orbán Viktor nemzetvezető iránymutatásával igenis képes volt úrrá lenni azon az elképesztő, katasztrófa közeli helyzeten, amelybe a mindenkori elmúlt nyolc év, és különösen A Kommunista Személy, Akinek Nem Mondjuk Ki a Nevét, Mert Még Megjelenik És Újra Porba Aláz, Mint 2006-ban juttatta e lángoktól ölelt kis országot. Ezek a magukról és a tényekről egyaránt megfeledkezett bolseo-liberális orgánumok többször szajkózták, normális, ha értitek mit akarok mondani buzizás nélkül, szóval normális állampolgárokban egészséges undort keltő módon egymás szájából énekelve ki a sajtót, hogy a mert mi itt születtünk, ez a hazánk, sőt, Hazánk, sőt, HAZÁNK, a magyarok ősi fészke, Európa egyik legkorruptabb országa. A külföldi karvalytőke megbízásából ezek a “sajtótermékek” folyamatosan a szemünkbe hazudják például, hogy a kormányzati döntések átláthatatlanok; hogy a hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek ellenőrizni és korlátozni tudnák; hogy kiszámíthatatlan a jogalkotás; hogy semmibe veszik a magántulajdon intézményét, a vállalkozások szabadságát, s úgy össz-egészében a jogállamiságot; hogy a gazdasági és egyéb döntések meghozásánál arcátlanul, immár nyíltan kedveznek a kormányközeli érdekcsoportoknak, oligarcháknak, rokonoknak, barátoknak, egyéb talp- és egyébnyalóknak; hogy nem tisztázzák például sem megnyugtató, sem más módon az adóhivatalt a felmerült hazai és nemzetközi vádak alól; nem cáfolják például a korábbi NAV-tisztségviselő Horváth András vádjait egyebek mellett a rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatosan; hogy sok esetben törvényerőre emelik az állami korrupciót, és minden eszközzel megvédik azokat, akik besöprik a milliárdokat. A pénzt, amit mi, rabszolgák termelünk meg – mármint, bocsánat, félreértés ne essék, állítják azok a hazug liberálbolsevista illegálismigráns Simicska-újságok. No hát akkor itt a csattanós válasz mindenkinek, tessék: még hogy itt virágozhat a korrupció, hát lófaszt, barátocskáim. Tessék, nézzétek csak, hogy járnak a rohadék korrupt tolvajok minálunk! Az ügyészség már kezdeményezte is hat, a röszkei határállomáson dolgozó kormánytisztviselő előzetes letartóztatását. Az alapos gyanú szerinti elvetemült bűnözők, na jó, gyanúsítottak, de mind tudjuk, mi lesz a vége, szóval a feladatuk okmányvizsgálat volt, amiért nyolc eurót kellett beszedniük, s erről számlát adniuk. Ők azonban – eddig, úgy néz ki, mintegy százötven esetben – öt eurót kértek az érintett külföldiektől, és nem adtak számlát a vizsgálatról. Zsebre dolgoztak a kutyák! Velük szemben előnyért, hivatali kötelességet megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság. A kár – saját becslésem szerint – könnyedén elérheti a 750 eurót, egy személyre lebontva tehát 125 eurót, közel 40 ezer forintot is eltulajdoníthattak keményen dolgozó kisembereinktől, tőlünk, mindannyiunktól a bűnszervezet tagjai, ezek a kielégíthetetlen étvágyú hiénák. Polgártársak! Nemzettestvéreim! Orbán Viktor Miniszterelnök Úr, az Ember, Aki Még Soha Nem Hazudott, sajnos még nem érte el egyik szent célját a saját guzsalyába gabalyodott Európai Unió liberális bagázsánál – pár hülye miatt még csupán vitázhatunk a halálbüntetés visszaállításáról, pedig ha valamikor, hát most, e gátlástalan rablóbanda esetében, azt hiszem, megegyezhetünk, helye volna vagy a felnégyelésnek vagy a karóba húzásnak. Makulátlanul tiszta országunk hírneve forog kockán: öt eurót mertek zsebre tenni ügyfelenként – hát ezt kell igazán büntetni, magyarkáim… Kértek volna mondjuk 250 ezer eurót egy letelepedési kötvényért, mosták volna át a befolyó összeget, az újabb milliárdokat átláthatatlan off-shore cégeken és gondosan válogatott ügyvédi irodákon keresztül, lopták volna el az egészet, ahogy kell – máris nem mocskos kis bűnözők lennének, hanem nemzetük javáért bármire képes, elhivatott, megbecsült, századszor is újra választott, talpig becsületes politikusok…

* Városunk díszei: a polgármesteres padok.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik – ha jól emlékszem, maga Kant hagyta ránk ezt a tételmondatot, de mindegy is: azt hiszem, különösebb merészség nélkül kijelenthetem, hogy a belváros nagyjából fél tucatnyi ülőalkalmatossága sokunk szemének kedves látványosság. Talán sokan tudják, mire gondolok: azokra a padokra, amelyeknek háttámláján egy szép színes plakáton maga a polgármester köszöni meg nekünk, városlakóknak, lényegében mindnyájunknak a választási támogatást. Nem tudom, próbáltátok-e már, ha nem, tegyétek meg, hogy átélhessétek, milyen érzés magának Cserna Gábornak vetni a hátunkat – üldögéljetek csak öt percet így, higgyétek el, más emberként tápászkodtok fel. Van valami misztikus sugárzása ezeknek a helyeknek – nem szeretnék persze nagyon elszakadni a realitásoktól, de kerek-perec kimondom, egy cseppet se lennék meglepődve, ha valaki kimutatná, akár konkrét gyógyító hatása is lehet ezeknek a köztéri bútoroknak. Ez esetben pedig nem marad más, mint a forró hála felé, amiért hagyja, hogy képmását felhasználva bármelyik polgártársunk, mi több, akár egy erre tévedő illegális migráns is ingyen gyógyulhasson. Nemes és emberbaráti hozzáállás, mi másra is számítanánk… Vannak persze, akik egy ilyesfajta gesztushoz sem átallanak másfelől közelíteni. Ők azt mondják, a választási kampányanyagokat a választási törvény értelmében megadott határidőre el kellett (volna) távolítani. Nos hát lássuk, mit is válaszolhatna bárki az ilyesfajta felvetésekre, már ha ebben a jól működő reformok mentén vezetett országban bárki is válaszolna bármilyen fajta felvetésekre, különös tekintettel például Dunaújvárosra. Először is meg kéne vizsgálnunk, vajon választási kampányanyagnak minősülnek-e a padra kasírozott polgármesteri portrék? Első ránézésre is elég nyilvánvaló, hogy nem: ezek a képek semmilyen formában nem befolyásolták a választás eredményét, hiszen utána kerültek az utcára, a szövegezésük is egyértelműen utal rá, a polgármester mindössze köszöni szépen a támogatást, minden jót kíván a továbbiakban, s azért ragasztatta fel magát a padokra, hogy e jókívánságokkal akár minden nap, akár többször is megörvendeztethesse szeretett városának polgárait, nemkülönben az esetleg ide tévedő turistákat, honfitársainkat és külföldieket egyaránt. Nem mellékes persze, tegyünk is gyorsan benne egy kört, mi történne vajon, ha valamilyen testület netán mégis kampányanyagnak minősítené ezeket a padposztereket. A Nemzeti Választási Bizottság 13/2014. számú iránymutatásában, a 144. paragrafus (7) pontjának második pontjában ugyan így fogalmaz, “A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.” – ám az iránymutatás indoklásának végén hozzáteszi: “A hivatkozott rendelkezések alapján a Ve. 144. § (7) bekezdés második mondata nem minősül kampányszabálynak. Tekintettel arra, hogy a Ve. 144. § (7) bekezdés második mondata nem az aktív kampánytevékenységre vonatkozó szabály, és a plakát eltávolítására vonatkozó kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeként a jogalkotó annak – az eltávolításra kötelezettek költségén való – eltávolíttatását jelöli meg, ami a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatkör, e szabály megsértése miatt bírságot a választási bizottság nem szabhat ki.” Következménye tehát még abban az esetben sem lenne/lehetne a dolognak, ha a polgármesteri selfie netán választási jellegű portré lenne, mint ahogy nem. Marad tehát minden úgy, ahogyan eddig volt: jövet-menet szívmelengető jó érzéssel vehetjük tudomásul, hogy ebben a rideg, elembertelenedett világban van még valaki, aki őszintén hálás, szívből köszöni nekünk, hogy teheti mindazt, amit tesz, miattunk, értünk, nekünk. Sajnálatos ugyan, de bizonyára élnek köztünk még elvetemültebb emberek, akik azt kérdeznék, egészséges pszichével rendelkező ember egészségesnek gondolhatja-e, hogy az általa vezetett városban lépten-nyomon a saját képmásába ütközik – nos, ha valakit netán az én véleményem érdekel, szerintem teljességgel normális, ha egy olyan városban, mint a miénk, a település (mint a köszönőpad üzenetéből is világosan kitűnik, általunk választott – első embere időről időre megbizonyosodhat róla, hogy valóban ő a polgármester. Vezesse bárki is a várost, legyen oly sok gondunk-bajunk elkötelezett doktora. Vagy ilyesmi.

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (19 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

3 komment

  1. Dömény László szerint:

    Továbbfejlesztésére alkalmas a “pad-projekt”! Kvázi, hogy ne legyen vita az NVB-vel, amolyan kis Halyvood- sztárflasztert lehetne kialakítani! Mennyivel praktikusabb volna, ha az ülőrészen helyeznének el arra érdemes prominens személyek dombornyomott képmásait természetesen ergonómiailag tervezve, hogy a fáradt, meggyötört “vándor” kényelmesen regenerálhassa meggyötört testét, feltúrbózott pszichéjét kissé alapjáratra állíthassa. Lehetne csoportosítani pl. Kis arc , nagy arc, orr, haj,szem…I tak dalse… szerint kinek- kinek a kufferjához mérten.( A formába öntést rábízom a ciklus- kortárs elképző művészekre.) Ezen ötleten felbuzdulva, legyen tenyér- pad, làb-pad, test-pad!!! Mert a szortiment az fontos! Érdekes polarizáció alakulna ki! Elképzelem, amint egyes pad-műveknél hosszú sorok kígyóznak! Mindemellett szükséges lenne felállítani – persze jól megfizetve- egy Pad Kiasználást Értékelő Bizottságot ( PKÉB) akik rendre értékelnék az államporgárok közéleti szereplésének intenzítását! Na’ ebben országos csúcs születne!!!

  2. Tüske Hajnalka szerint:

    ” … még hogy itt virágozhat a korrupció, hát lófaszt, barátocskáim. ” És virágzás után milyen szépen terem. Talán a földbe is ilyen magot kellene vetni, hogy végre bőségben élhessünk mi is… ;) :(

  3. eszti szerint:

    Fizet vajon az ingyen reklámért tavaly ősz óta ? Egyébként meg a köz érdekében köszöni bizalmunkat és figyel minket drága polgármesterünk legalább a padokon, mert mostanában nemigen látni gyalogosan.Tehát a közérdek végett majd fizet a köz ha köll.

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


négy + 6 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz