Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


17 szeptember
6komment

Amióta rendszeresen jógázok / Törnek elő belőlem a jó gázok…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.76 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázharmincadik kiadásában az orosz Gazdasági Biztonság és Korrupcióellenes Harc Központi Igazgatóságát, avagy közkeletű nevén a korrupcióellenes ügynökséget irányító Dmitrij Zaharcsenkóval ismerkedünk meg néminemű részben. Ha például a derék főtisztviselő anyagi helyzetét vizsgáljuk, elmondhatjuk, a napokban feltárt jelekből kiindulva, nem (volt) rossz. Először, pár napja Dmitrij nővérének lakásán találtak meg egy házkutatás során 122 millió dollárt, na még egyszer, szóval százhuszonkétmillió amerikai dollárt meg kétmillió eurót, egy zsákban. Nagyjából olyan 34 milliárd forintról beszélünk. Mulattató. Ám mielőtt pálcát törnénk Zaharcsenko (hadd mondjam el még egyszer a tisztánlátás kedvéért csupán: az orosz korrupcióellenes ügynökség vezetője) felett, gondolkodjunk el kicsit, mi is a helyzet mifelénk… Hát például az, hogy Matolcsy bácsyba, a Nemzet Szeme Fényébe, ellő-adóművészbe és könyvíróba, reneszánsz emberbe tiszta szívből beleszeretett egy kollegina. Persze a kommunisták már ezért is kikezdték: a sok kielégítetlen, lihegő kanliberális nem tudja elviselni a konzervatív bankszakemberek boldogságát, megérteni az ezoterikából ismert tízmilliószoros napok fontosságát. És talán bizony Matolcsy mester tehet róla, hogy a 32 éves jógaoktató és nemzetközi titkár elég szépen keresett??? Olyan 1.7 millát? Na aber bruttó!!! Hopp… És az anyukája is dolgozgatott, mind a hat MNB-s alapítványnak könyvelt meg számviteli szolgáltatást nyújtott, olyan évi 26 millióért. Apropó: emlékszünk még, hogy ezekbe az alapítványokba úgy 260 milliárd forint közpénzt töltikéltek? Azután persze a közpénz szépen elveszítette jellegét, az örökbecsű Kósa-együttható szerint… Én viszont nem veszítettem el semmit – pontosabban olyasmit csináltam, amit (eddig) viszonylag ritkán: pár óra keménykedés után feladtam egy acsarkodóssá fajult vitát valamelyik nap a neten, és ettől olyan fenemód jó érzésem lett, hogy el se tudom mondani… Na jó… dehogynem tudom… De tényleg: rájöttem, tökéletesen felesleges mindig győzni – illetve nem is biztos, hogy egy vitás helyzet csak “győzelemmel” meg “vereséggel” végződhet. Ideje lenne talán átgondolni pár kategóriát az életünkben: ebben a pattanásig feszült… csúnyábbat mondok: feszített országban, biztosan tudom, különösen lenne értelme… Tovább »»

Hirdetés
10 január
6komment

Pár tétova búcsúszó: jó utat, Zoli…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (lassan tizennégy) éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenegyedik kiadásában, az élet így hozta, kicsit talán kevesebb lesz a szokottnál a mókacagás – van ilyen is, jövő hétre talán több mulatságot dob fel a gép, most így alakult, azért gyertek. Először a Charlie Hebdo című párizsi vicclap szerkesztőségében lezajlott kíméletlen mészárlásról próbálok meg összeszedni pár gondolatfoszlányt… azaz legalábbis ezt gondoltam még szerdán, majd elolvastam a hvg.hu-n Hont András hibátlan dolgozatát, és megszívleltem a benne foglalt jó tanácsot, miszerint “inkább mindenki magába nézzen, és ha nem tud értelmeset hozzáfűzni, akkor maradjon csöndben”, így lesz, olvassátok el azt, fontos, kitűnő anyag. Átvezetésképpen Mark Zuckerberg témába vágó gondolataiból idézünk, aztán vele kötünk át a legújabb facebook-hoaxra, amikor is számosan kikérik maguknak szellemi termékeik gátlástalan elorzását, és egyéb parajelenségek. Aztán: nem csodálkozom, hogy egy olyan jelentéktelen, kihatások nélküli, himmi-hummi kis kérdésben, mint a (vadonatúj elvek alapján) fizetős utak rendszere, nagyjából két nap alatt döntés bírt születni fatornyos kis Magyarhonban – fél stadionnyi pénz már be is folyt a kasszába, az égvilágon semmi baj nincs ezzel, hogy a reptérre vezető út nyolcszáz méter miatt öt rugó, hogy mások mellett a mi hidunkra is két matrica kell (plusz, kiegészítésként javaslom, a Duna legyen külön megye, miért is ne?), hogy a városokat tehermentesítő szakaszok immár fizetősek lesznek, nos, ezeket egyetlen gyűjtőfogalom alá bírnám rendezni: közérdek, honfitársaim, közérdek. B verzió: Mészáros Lőrinc wagyu típusú, sörrel locsolandó japán szarvasmarhákat is szeretne tenyészteni, erre kellett egy kis plusz forrás, míg megerősödik. Ja, de akkor ez is közérdek… És akkor a végére most a legszomorúbb: elment egy barátom, nem közeli helyre, nem pár napra vagy hónapra – mostani tudásunk szerint a szokott módokon már nem találkozhatok vele. Rá emlékezem, azért is, mert olyasmit tudott, amit nagyon kevesen errefelé: vitatkozni indulatok nélkül, megértve, bevárva a másikat, örök opponensként is egyetértve azzal, amivel egyet lehetett, még akkor is, ha a másik mondta… Nagyon fog hiányozni, nem csak a beszélgetések miatt. Elköszönés, pár elkent csepp, nehéz búcsú beljebb… Tovább »»

05 július
6komment

Szerződéses cenzorok

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.96 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százhuszonötödik kiadásában először azt beszéljük meg, milyen tevékenységeket célszerű kerülni betörés közben: sok egyéb mellett például ilyen a facebook-ozás az áldozat gépén, legalábbis akkor mindenképpen, ha elfelejtünk kilépni a végén… Hiszitek vagy nem, így járt egy amerikai betörő: szépen összeszedte a cuccokat, aztán úgy gondolta, megnézi, mi újság a nagyvilágban, felszaladt a fb-ra, és a végén úgy hagyta. Azt hiszem, már ennyiből se lett volna Columbo-díjat érő tett az elfogás, de emberünk, tudom, nehezen elképzelhető, de még ennél is hülyébb volt – hogy miként ért véget a sztori, elmesélem beljebb. A sajtó természetesen szabad Magyarországon, mint tudjuk… az Origó-ügy az nem is úgy volt, az RTL-t akkor is vizsgálnák adó- és egyébügyileg, ha pár hete nem minden híradójukban azzal foglalkoznának lelkesen, amivel egyébként az elmúlt tíz évben is kellett volna a kétfejű borjak, sztárok háztartási balesetei és hasonló nevezetességek helyén: mind e közben Egerben pedig szerződésben cenzúrázzák a helyi sajtót, helyesebben cenzúrázza az boldogan önmagát is, mert, századszor mondom, valamiből ugye mindenkinek meg kell élni, tehát ha pénzt akarsz, kiskomám, szépen kussolsz, és kizárólag azt mondod, amit a pénzeszsák mögött ülők hallani óhajtanak. Szerződés is szól erről a szép dologról – a régi mondást adaptálva, szabad sajtó esetén manapság mindenki azt ír, amit szabad. Ki emlékszik már rá, mi is lenne a dolga mondjuk egy főszerkesztőnek; ki tudja még, mi a szolidaritás – egy ritmusra hajló gerincek, egy az utunk, aki nincs velünk, az alattunk lesz. És akkor még egy kicsit rágcsáljuk a múlt heti felvetést, azaz kedves trolljaink tevékenységét, Vörös kapitányt és a kapcsolódó részeket – akkor helyhiány miatt elmaradt a végkövetkeztetések levonása, most igyekszem kicsit általánosabban kifejteni, miért is az egyik legsúlyosabb gondja ennek az egésznek, amiben vagyunk, hogy nem érveket ütköztetünk, hanem kizárólag egymás elleni, utolsó csepp vérig menő, kíméletlen küzdelmekben gondolkodunk. Kisvilág-javítás, diagnosztika – csakis azoknak, akik lapoznak érte.  Tovább »»

29 március
5komment

Rezsifronthuszárok Harcálláspontja

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenharmadik kiadásában a szieszta dicséretével kezdünk – illetve, kicsit pontosítok, a mifelénk mostanság szárnyát bontogató slow-mozgalomról ejtünk pár szót: szerintem ha akarnám se nagyon tudnám titkolni, mennyire tetszik a dolog, még ha a teljes megvalósítástól sok tekintetben elég távol állok is… Nyulasi mester e tekintetben is évtizedekkel előzte meg korát: remélem, nem haragszik meg érte, ha kifecsegem, miért felesleges déltájban zaklatni – bizony, Olaszország Don Gioltónál házhoz jön, egy óra szunyóka csodákat tesz, vallja a barátom, és nincs okom, hogy ne higgyek neki. Nem vitázik a miniszterelnök: bár a Fidesz szerint a demokrácia lényegéhez tartozik, hogy legyenek az ország jövőjéről folyó viták; úgy látják azonban, hogy nincs kormányzóképes, igazi jelölt a baloldalon, ezért vitának sincs értelme. Jó szöveg: ha beljebb lapoztok, rájöttök, miről jutott róla eszembe Jézus leszületett fia, akivel egyszer interjút készítettem. Megkaptam az idei első félévre esedékes számlatömbömet az extraprofitra éhes imperialista energiaszolgáltatótól: nos, jóllehet a rezsicsökkentés eltántoríthatatlan hívének tartom magamat, a negyedik ütemnél csak az ötödiket várom jobban, amikor is szerény javadalmazásra számítok fogyasztásom fejében – én, bevallom, az egészet úgy fogom fel, hogy ily módon azért mégiscsak hozzájuthatok majd némi nyugdíjszerűséghez… Nos, a nemrég megkapott számlákon áhítattal láttam, hogy a tudatos tervezésnek hála legjobbjaink simán a jövőbe látnak: én például júniusban 1021 forinttal fogok kevesebbet fizetni, törik-szakad, így lesz és kész. Nagy kérdés viszont, nem sikerülhetne-e most, a rezsiharc e küzdelmes hónapjaiban extraprofit-mentesen leszereltetni a gázórámat, s így az öt éve nullás fogyasztásomért nem fizetni tovább a díjat… Óriási sikersztorik minden mennyiségben, kicsit beljebb… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz