Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


11 július
5komment

Jönnek a vadak – és Szent apus

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (14 lövet, átlagosan: 6.57 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Énlaka, 2008 - ajándék könyveket szállítunk Erdélybe Nyulasival, és örülünk ennek

Énlaka, 2008 - ajándék könyveket szállítunk Erdélybe Nyulasival, és örülünk ennek

Hát akkor meg is érkeztünk, kedves mindnyájan, nincs más hátra, mint hogy betartsam hétfői ígéretem, amit A fehér pisztoly című partizános Delfin könyv bemutatása okán tettem, és most bemutassam egy 1993-as (az egyik írás, jelesül az enyém, egyértelműen megadta a választ: mégsem ’92) “verseny” két pályaművét. Az összecsapást mi magunk ötlöttük ki kiváló, örök barátommal, harcostársammal, Nyulasi “Öcaline” Zsolttal, akivel akkoriban a Dunaújvárosi Hírlap csapatát erősítettük. Nem volt nehéz meggyőzni főszerkesztőnket, adjon egy kis teret játszódásunknak: Csaba “bácsi” érthetetlen okból meglehetősen kedvelt minket, hamarosan tehát, a Műhelytitok című sorozatunk egyik darabjaként megjelent az a két kis tárca, novella, amit hamarosan átböngészhettek, remélem, kedvetekre. A játékszabály spártaian egyszerű volt: a vakvéletlen segítségével kipécéztünk a könyvből négy mondatot (csak a pontosság kedvéért: 17. oldal, 5. mondat; 42. o., 6. m.; 99. o., 9. m.; 33. o., 4. m.), az írások kezdő- és végpontjai, valamint két, kötelezően felhasználandó közbenső mondat így adódott (ezeket most is vastag nagybetűvel szedtem), a többit magunkra bíztuk. Még arra is emlékezni fogok, míg csak élek (mi több, egyre több részlet jut majd eszembe), hogy egy hétfő volt a leadási határidő – szombaton épp érkeztem haza valahonnan, motorral, amikor megláttam a Nyulasit a városházánál… olyan gőgös félmosollyal sétafikált, hogy muszáj voltam megállni… tíz másodperc múlva már elő is kapta a véletlenül épp nála lévő kéziratot, mert ő már kész volt… az enyémből persze egy betű se… és még ott, a járdán, a motoron ülve elolvastam az övét, és persze tudtam, milyen fájdalmasan jót írt (mármint elsősorban is nekem fájt, hogy olyan jó, de igyekeztem közömbös arcot vágni), úgyhogy nagyon sietősen elbúcsúztam, és szokásommal ellentétben az enyém is készen volt két óra múlva, két nappal határidő előtt… Ennyi a sztori – a többit elmondják a vadak, akik jönnek, és persze szent apus: jó szórakozást remélünk, ja, a végén egy kis meglepetésgaléria, pár közös képpel az elmúlt évekből, a teljesség igénye nélkül: lapozzatok, ha néznétek… Tovább »»

Hirdetés
09 július
10komment

Vlasta Radovanovic: A fehér pisztoly

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (12 lövet, átlagosan: 6.92 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A fehér pisztoly: partizánregény, alapvető tudnivalókkal, és sok hibával

A fehér pisztoly: partizánregény, alapvető tudnivalókkal, és sok hibával

Bár a Heti Delfin című sorozat különb s különb okokból jelenleg egyáltalán nem heti rendszerességgel jelentkezik, ez nem azt jelenti, hogy elfelejtettük volna. Ha negyven fokban kissé nehezen hihetőnek tűnik is, tapasztalataim mindenképpen azt mutatják, lesz még tél, amikor vagy térdig érő, színes csíkos meleg zoknikat kötögetünk a kandalló mellett szakmányban, vagy Delfin könyveket olvasgatunk s aztán ajánlunk – a magam részéről mindenképpen az utóbbit választom majd, tekintettel arra, hogy olvasni legalább tudok. Mai kiadásunkban tehát Vlasta Radovanovic A fehér pisztoly című (Eredeti címe: Szása) örökbecsű partizántörténetét futjuk át röviden, szerdán viszont egy valóságos csemegével rukkolok elő: a Nyulasi “Öcaline” Zsolt barátommal saját hatáskörben, ha jól emlékszem, kereken húsz éve megrendezett kisnovella-írói versenyünk két dolgozatát másolom majd be szórakoztatásotokra. A Dunaújvárosi Hírlapban (azokban a boldog-szép-felelőtlen időkben épp mind a ketten ott tevékenykedtünk) teret kapott “verseny” lényege egyébként az volt, hogy véletlenszerűen kiválasztottunk a könyvből négy mondatot, az első volt az én záró mondatom, illetve a Nyulasi kezdője, majd ugyanez fordítva, a maradék kettőt pedig el kellett helyezni valahol a szöveg belsejében. Hogy mik voltak a mondatok, azt is hamarosan, majd e kis írás végén elárulom. Kitűnő móka volt az egész, soha nem felejtem el – de hogy így, digitálisan is meglegyen/megmaradjon, hamarosan bemásolom és közzéteszem. El ne feledjem: a történetből már 1962-ben szélesvásznú, 88 perces jugoszláv film készült – a rendező és a főszereplők nevétől megkímélek mindenkit. A könyv, a Delfin könyvek sorozatában 1974-ben jelent meg, épp csak 39 800 példányban, én annak idején 8 forintért vehettem meg. Jó szórakozást! Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz