Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


08 szeptember
7komment

Laci bácsi csodálatos mosolya

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (19 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már harminckettedik kiadásában megemlítem, hogy a világméretű piactérnek, az ebay-nek is odavágunk: a hatóságok, nyilván  közkívánatra végre keretek közé szorítják a vásárlásokat – a negyvenöt eurós értéket meghaladó, az EU-n kívülről érkező küldemények után adót és vámot kell fizetni, és az ajándékozás ténye sem ad mentességet ez alól. Azután egy peches jósnő lép fel szombati színpadunkon, akitől adóellenőrök kértek jövendőmondást, ő pedig először 25 ezer helyett ötezer forintért mondott pár homályos általánosságot, aztán megígérte, hogy további negyvenezerért majd mindent elmond nekik… Nem hogy számlát nem adott, de kiderült, még adószáma sem volt – több százezres bírságra számíthat. Erről viszont eszembe jutott Varró Tomi, kiváló barátom nagypapája, aki a családi legendárium szerint jó néhány éve kiadott egy helyiséget egy több nyugat-európai országból sorra kiutasított, hazafelé menekültében pár hónapra Dunaföldváron megpihent jövendőmondónak, aztán… Végül pár tétova szó arról, hogy Laci bácsit, akiről (a mindig mosolygós néni társaságában) korábban már írtam, és akkor azt hittem, soha nem mosolyog, mosolyogni láttam – fantasztikus pillanat volt… Szombaton dolgozom egy kevéskét, majd jól megérdemelt Piac téri ebédem után Dunavarsányba látogatok, ahol megnézem Orsit, aki főz és mesél – vasárnap pedig a Körtéékkel megyünk egy röpke Ausztriát, kanyargunk egy nagyot az 56-os úton, s egy pompás, délutáni ebéd is vár ránk hazafelé, itthon meg egy izgalmas hokimeccs, amire pont hazaérek. Hmmm… de jó kis hétvége lesz… Most, ha gondoljátok, hát menjünk… Tovább »»

Hirdetés
09 március
11komment

Földvár: érzelmes búcsú, és nagy esti zene

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 6.50 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ez a tábla is a fektetőben már...

Ez a tábla is a fektetőben már...

Rossz azoknak, akik soha nem jártak Dunaföldváron a Varró Vendéglőben: mert nem tudják (és immár az esélyük is csekély, hogy megtudják), milyen az, amikor egy mindössze szinte kis lakásnyi, nagyon barátságos, hangulatos, igazi kisvendéglőben egy emberes kiterjedésű, kiemelkedően víg kedélyű, pompás mesterszakács érdeklődik a mindig kedves vendég kulináris álmairól, netán jó szívvel ajánl valami igazi különlegességet a konyháról – hogy aztán tíz percen belül a maga illatozó valóságában jelenjen meg az asztalunkon a gőzölgő, lenyűgöző, ínycsiklandó ételcsoda. A felszálló párán pedig átsugárzik egy körben ápolt szakálltól övezett, extrém méretű, elégedett mosoly, kitűnő barátom, Varró Tomi örök védjegye: ilyen esetben, mint mindig, azt jelzi, az élet, mint mindig, szép, továbbá az étel pompás, ettől Tamás hangulata is pompás, már csak azért is, mert tudja, a kedves vendégé is az lesz perceken belül. A világ, tetszik vagy sem,  igencsak egyszerű szerkezet, barátaim – egy tekintélyes, mesterien elkészített rántott hús, egy biztató adag brassói, aztán egy kellemes, habos sör vagy egy hűs fröccs azonnal oldódó gyógyír a lelki természetű gondok jelentős részére, lássuk be most szépen… És persze, jut eszembe,  jó azoknak, akik soha nem jártak Dunaföldváron a Varró Vendéglőben: mert velem ellentétben nem búslakodnak azon az immár megmásíthatatlan tényen, hogy Tamás, és élete párja, Cili – bezártak… Tovább »»

04 március
16komment

Ma nem írok semmit

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.68 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A szerző, szülei társaságában, kikapcsolódik

A szerző, szülei társaságában, kikapcsolódik

Ma nem írok semmit. Ha tetszik, jó, ha nem tetszik, ma nem jöttök, majd jöttök holnap, vagy azután – ahogy ráértek, miattam aztán nem kell átszervezni semmit. Ellötyögök egy kicsit – most komolyan, megérdemlem, egy hónap megszakítás nélküli munka után, amiben a legkomolyabb elhajlásom az volt, hogy egyszerre felfaltam egy zacskó makadámdiót… Egy sört nem ittam meg időtlen ideje. Na jó, még mielőtt a könnyem kifutna, megadom, ez azért nem teljesen igaz: amikor ugye a Varga Zsolti olyan csúnyán beivott a borkóstolón, én se biztos, hogy vállaltam volna a szigorú kanadai alkoholtesztet, azaz a mérlegállást a záróvonalon. Este mindenesetre lemegyek Földvárra, a méltán legendás Varró-étterembe, búcsúestézni, mert a Varró Tomi bezár, ha jól tudom, Németországba mennek dolgozni a Cilivel, márpedig ez bizony szerintem simán riport értékű esemény, a létező legkomolyabban mondom, országos felületet érdemelne – na jó, nálam harmincöt országban olvasott világfelületet kap, végül is rendben. Ma viszont nem írok semmit. Hajtás után csak egy üres, hófehér oldal lesz – ha nem hiszed, lapozz… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz