Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


24 március
4komment

Újabb ellenzéki etűdök a kormánykottából

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (18 lövet, átlagosan: 6.94 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhét éves rovatunk kétszázhatvankilencedik kiadásában annak az európai uniós pályázatnak a hírével indulunk, amelyre magyar települések is nevezhetnek: találtam olyan itthoni falut, amelyik erre sem lesz jogosult, de erről majd beljebb bővebben. A wifi-hotspotok kiépítésére kiírt pályázatra már regisztrálhatnak a települések, 2020-ig összesen nyolcezer önkormányzatot támogat az unió, ez lesz a WIFI4EU-hálózat, amely ingyenesen biztosít majd vezeték nélküli internetes elérést, s a majdani felhasználóknak nem kell megadniuk személyes adataikat. Ha egy normális országban élnénk, tulajdonképpen örülhetnénk is: ettől ebben a pillanatban elég messze vagyunk, így hát azt kell gondolnom, ez a pályázat sem zajlik majd máshogy, mint az összes többi szokott – mellesleg mi egy olyan helyen élünk, ahol az antigravitációs készülék után nem sokkal, jelesül tavaly feltalálták a levelezőprogramot is, ez az onbox, amely lényegében a freemail más néven. De miért? Matolcsy György fia, Ádám kicsivel korábban “megvásárolta” az origót és vele együtt a freemailt, majd közvetlenül ez után egy gyönge 340 millás állami támogatással sikerült feltalálni a melegvizet, vagyis megalkotni a nemzeti levelezőrendszert. A gmail a sarokban reszket. Hogy bármi is normálisabb lehet itt a belátható jövőben, sokak szerint még Hódmezővásárhely ellenére is csak illúzió – de még ezt a remegős délibábot is igyekszik légkalapáccsal szétverni lényegében minden ellenzéki párt. Abban lényegében mindenki egyetért, hogy a jelenlegi “kormányzat” leváltása csak teljes ellenzéki egységgel képzelhető el: nos, ebből mindeddig annyit sikerült összehozni, hogy az LMP múlt vasárnap beballagott a DK irodájába, de már a megbeszélés utáni sajtótájékoztatót se bírták ki közösen. Lemenőben az LMP-s Vágó Gábor képviselőjelölt figyelmesen összefoglalta a velőt: azaz hogy kaptak közepesen száraz pogácsát, whiskyt azonban egy cseppet sem, Gyurcsány viszont részeg volt, a szó szoros meg átvitt értelmében is, bármit jelentsen ez. A DK-elnök feljelentéssel fenyegetőzött, mire később Vágó nyilvánosan bocsánatot kért. Kezdésnek azért nem rossz. Van még szűk három hét. Szerintem fasza. Múlt heti közszolgálati kiruccanásunkat eredményesnek kell mondanunk, sokfelől sokféle véleményt és hozzászólást kaptunk: akkor a besurranó/trükkös tolvajok ténykedésével foglalkoztunk, s egy, az ügyben szakértő barátomra hivatkozva bátorkodtam például azt is megemlíteni, sajnos a lépcsőházi kamerák nem igazán emelik a biztonság szintjét. Természetesen van még egy barátom e szakterületen, aki felhívott, és szépen elmondta, dehogynem – pár újabb sorban tehát az ő értékes véleményét is közreadjuk. Hotspotok, ellenzéki befeszülések, önvédelem odabe’.  Tovább »»

Hirdetés
17 március
6komment

Nyolcmillió nemzetáruló: osztály, vigyázz!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (29 lövet, átlagosan: 6.52 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhét éves rovatunk kétszázhatvannyolcadik kiadásában Szlovéniára vetünk pár érdeklődő pillantást: szomszédunkban a napokban lemondott Miro Cerar miniszterelnök, mert a szlovén legfelsőbb bíróság megsemmisítette egy korábbi népszavazás eredményét, amit történetesen egy vasútvonal egymilliárd eurós fejlesztésével kapcsolatban indítottak. A bíróság leginkább azon akadt fenn, hogy a kormány állami pénzből, részrehajlóan kampányolt a referendumot megelőzően… hm… látjátok, vannak még olyan elmaradott fertályai a világnak, ahol megtörténhet ilyen csúfság – nem mindenhol olyan mértéktartó, visszafogott kormányzás folyik, mint Magyarföldön, és hát ki kell mondanunk azt is, vannak nyámnyila, anyámasszonykatonája politikusok, akik egy ilyen csipcsup helyzetben inkább gyáván megfutamodnak, semmint továbbra is feláldozzák magukat imádott népük oltárán, csak hogy teljes golyóállómellény-szélességgel megmenthessék a hazát a veszedelmektől, melyek számosak, illetve, a kampányidőszak vége felé közeledve egyre inkább úgy tűnik, számtalanok. A mi generálisunkat viszont nem ilyen lemondós fából faragták: történhet bármi, nyílhat akárhány új front a folyton ellenünk fenekedő, rohadt világegyetemben, ő aztán nem lankad, mi több, egyre keményebb – rövid, de annál velősebb összegzést adott március 15-e ürügyén arról, igazából mi is vár ránk, vagyis úgy nyolcmillió nemzetárulóra április 8. után, ha ránk köszönt végre a totális demokrácia. Én azért azon is elgondolkodtam valamelyik este, mi jöhet akkor, ha netán az ellenzéki szavazatok lesznek többségben: lehet, hogy már megint az én készülékemben van a hiba, és persze kötelező azt kívánni, ne legyen igazam, de a csodálatos, 2006-os “forradalom” óta valahogy nem igazán tudok elszakadni attól a gondolattól, hogy akkor szabadul el itt igazán a pokol… Végül kissé átmegyünk közszolgálatiba, és igen komolyra fordítjuk a szót – pár hete épp itt, a lépcsőházunkban is járt két igen jó szándékú, szociálisan érzékeny hölgy: az egyik ajtószomszédomhoz, egy idős bácsihoz sikerült bejutniuk a pont száz éve ismert “trükkel” – ahogy kinyílt az ajtó, lehengerelték, egy perc alatt bent voltak, elmondtak valami mesét, aztán egyikük szépen lefoglalta a bácsit, a másikuknak épp ki kellett mennie, csak a lényeget mondom, nagyon sok pénzt vittek el, sajnos egy nagyon nyilvánvaló és kézre álló helyről. És véletlenül azt is tudom, nem ez volt az egyetlen helyszín, ahol kábé aznap jártak. Természetesen elkezdtünk gondolkodni, mit is kéne csinálni, hogy megelőzzünk még egy ilyen esetet, legalább itt, a házban: sajnos, mint majd látjátok, ki fog derülni, az egyetlen megoldás, ha gyakran beszélünk a dologról a leginkább veszélyeztetettekkel, az idősebbekkel – minden más, mint például a lépcsőházi kamera, szomorú, de tény, pénzkidobás. Puha szlovén, kemény magyar mineln, zárdazajtót – pár hét kihagyás után újra itt vagyunk.  Tovább »»

29 november
4komment

A mackóba csorrantás langymelege

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száznegyvenhatodik kiadásának Swarovski-kristályokkal kirakott arany keretét egy igazán nagyszerű, lélekemelő, könnyeztetően szép történettel rajzoljuk fel: igen gyorsan körbeszaladt a napokban a neten a bájos kutya, Arthur nagyon happy end-es sztorija. A kóbor eb váratlanul egy svéd acélember-csapathoz csapódott, akik épp az Amazonas-medence esőerdőiben túráztak, s 690 kilométert tolt le velük, nem épp egyszerű terepen. Bizonyított és nyert: ha a részletek mellett marad még egy kis helyem, a családi legendáriumból, Boda sr. legjobb állattörténeteiből vázolok fel röviden – na, azért még nem kapjátok meg Pista, a holtáig szalutáló, két lábon járó nyúl igaz (?) meséjét, viszont azt elmondom, hogyan jött haza a hatvanas években a hideghengermű kiebrudalt cicája Miskolc mellől… Néhány szót szólunk aztán azokról a cégekről, melyek buzgón igyekeztek keresni a kormány kegyeit a választások előtt – azt nem mondhatnánk, hogy sikertelenül, a gazda fényesre nyalt keze legalábbis nem vágott oda… egy darabig. Megemlékezünk a nagy kereskedelmi láncokról, akiket most keresztbe-hosszába szopatnak, és láthatóan nem lesz nyugalom mindaddig, míg csak mind haza nem pucolnak, hogy végre ne legyen már konkurenciája a derék lovasok bizniszének, no meg néhány lapkiadó óriást sem szabad elfelejtenünk, akik szintén boldogan törleszkedtek, hogy megkapják a zsíros reklámfalatokat: nem is volt semmi baj, de aztán, hogy úgy mondjam, másnap egyszerre csak kiderült, a kis bohók kartelleztek jó pár éven át, ejnye-ejnye, no, mit hoz a sors, hát szinte hajszálra ugyanakkora összegű büntetést, mint amekkora a reklámokból befolyó zsold volt. Hű, de ide kívánkozik egy sztori a gyerekkoromból, amikor egy szegény pajtikánk de alaposan megjárta a piros rollerral (muszáj lesz megváltoztatnom a neveket, el ne felejtsem)… Végül ügyet intézek és számlákat fizetek be: három nap alatt ötször sikerült járnom a Szolgáltatónál, mostanra szinte minden rendben, azt mondta a kedves hölgy, legfeljebb még egy felszólító számlám fog érkezni talán egy kis plusz költségért, de azt hagyjam figyelmen kívül, azaz… na, mindegy, viszont 8971 froncsiért hamarosan leszerelik a gázórámat, ami hét éve stabil nullát mutat, viszont azóta rendesen készenléti díjat fizetek. Ki(t)eregetem a gázos ügyeket: akit érdekel, áramoljon beljebb. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz