Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


24 február
13komment

(Be)mos, (ki)főz, (meg)takarít – Boda 3 in 1

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 6.37 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Rastafari - a természet gyermeke

Valósággal belenőttem a házimunkába. Nagymama például kőkemény nevelési módszereivel már egészen kiskoromban rászoktatott, hogy szépen üljek fel az ágyacskámban, amikor hozza nekem a kakaót, a bögrébe aprított kiflidarabkákkal. Borzasztó gyerekkorom volt, soha nem hagytak békén: valósággal égett a kezem alatt a munka nap közben is. A délelőtt egy részét például rendszeresen a konyhában kellett töltenem: egy kis, szürke, háttámlás hokedlin ültem fordítva, és órákon át motoroztam, miközben nagymama főzte az ebédemet és mesélgetett. Borzasztóan érdekelt a főzés, és szokatlan újdonságokat is szívesen kipróbáltam: egyszer, egy óvatlan pillanatban például kiégett villanykörtét dobtam a készülő gulyáslevesbe, de nagymama a következő sózásnál kiszúrta, és őszinte bánatomra kivette. Akárcsak a babonamadzagot, amit az Indul a bakterház gondos elolvasása után készítettem el cipőfűzőből, és roppant kíváncsi voltam, vajon apu is csinál-e akkora műsort a nagymamával, mint a bakter a banyával… Tovább »»

Hirdetés
10 február
8komment

Egy mázsa Boda, elvitelre…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (5 lövet, átlagosan: 5.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Velem mindig történik valami – most például, délben benyeltem egy darabka babérlevelet. Vagy a vadas mártásában volt, vagy a koszorúmról esett a tányéromba, én már nem tudom – de tény, alig tanultam meg újra járni, már megint kész vagyok. Ver a sors. Itt ül a torkom közepén, nem mozdul se le, se fel, csak harangozik a kis lábával, és tekintettel arra, hogy olyan, mintha valakinek az ujja folyamatosan ott birizgálna, a komfortérzetem elég stabilan konvergál a nullához. Komolyan, ott tartok, hogy lassan kezdem megérteni a konzervatívabb beállítottságú nőket. A kocsiban hazafelé egyszer megindult felfelé, már-már felgyűrtem, közben nagy igyekezetemben majdnem nekimentem a csuklós busznak, mire visszacsúszott. Fasza. Bementem a boltba, vettem két banánt, mert valami rémlett, a tévében láttam, hogy az valami kisgyereknek egyszer levitte a rajzszöget vagy az ácskapcsot, nem tudom, én benyomtam a kettőt húzóra – hát elárulhatom, a kurva babért a banán tutira nem viszi le, viszont mivel amúgy is elég szépen ebédelgettem, most már kezdek abszolút rosszul lenni. Plusz köhögtem még egy akkorát, hogy azt hittem, eltört bele a gerincem, de nem, csak úgy rándult meg, mintha még egy tonna építőanyagot hurcoltam volna a másodikra, pedig már nem kell. Legfőbb ideje, hogy elvigyenek az ufók – ha ugyan elbírnak még. Gyerünk. (Ja, szolgálati: holnap Hétlövet, nem elfelejteni. Reggel öttől!) Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz