Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


02 július
13komment

Faragó Révai Ferdynánd: avagy a troll hitelessége

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhuszonnegyedik kiadását egy miniszterelnök történetével kezdjük. Ez a miniszterelnök lopott, csalt, sikkasztott, visszaélt tisztségével, vesztegetés elfogadásával személyes előnyöket szerzett, banki csalásokban vett részt. A vád szerint nagyjából 260 millió dollárra rúg a működéséhez kapcsolható korrupciós ügyek összértéke, míg a három bankot érintő csalások másfél milliárd dollárra rúgnak. Az ügyészség 19 év börtönt kért a miniszterelnökre – egyelőre, nem jogerősen, kilenc évnél jár a bíróság, mindenki fellebbezett. Oh, bocsánat: véletlenül el is felejtettem mondani, természetesen Vlad Filat volt moldáv miniszterelnökről beszélünk. Egyelőre. És természetesen beszélnünk kell a futballról is, hiszen a magyar válogatott tizenharmadik lett az Európa-bajnokságon. Miközben természetesen gratulálok, van bennem egy csomó fura és rossz érzés: tudom, nem vagyok magyar, tudom, fogjam be és takarodjak, tudom, ne keverjük a politikát… Jaja: a gond csak az, hogy szerintem nem én kezdtem – tán csak nem miattam ugyanaz a helyzet most a futballal, mint volt/lett a kokárdával, a zászlóval, a himnusszal meg még kismillió “semmiséggel”, amit egyesek egyszerűen kisajátítottak. Továbbá azt is merészelem gondolni, hogy egy manósapkányit azért túl lett értékelve a válogatott teljesítménye – amikor pár napja egyik örökbuzgón lihegő riporter (az egyébiránt nem kevés közül) megkérdezte a nagy Lisztes Krisztiánt, szerinte a magyar bajnokság vagy a Bundesliga-e az erősebb, ott azért kicsit lelevegősödött az agyam pár percre. De persze tudom, a Nagy Siker újra összekovácsolta a Nemzetet. Oké, let it be: sajnálom, hogy hitetlen kozmopolita neoliberálbolsevista gyaurként ezt se teljesen így látom… Végezetül egy szaros kis troll néhány soros “bírálatára” reflektálok, minden észérv dacára: az ilyesfajta “véleményeket” ugyanis a névtelen levelek sorsára szokták juttatni minden normális helyen – mi most nem tettük. Kamu facebook-identitás mögött bujkáló hősünk (akinek beazonosítására egyébként olyan nemzetközi rutinnal rendelkező profilert vetettem be, hogy soha el nem hinnétek – már nyomon is van…) úgy gondolta, ha már voltam olyan szemét, és a nagy nyilvánosság előtt (pillanatnyilag, csak e szerény jegyzettel 7500 embert értünk el abban a városban, ahol 422 szavazattal önkormányzati választás nyerhető) is bejelentettem, hogy néhány puhatestű polgártárs jó ideje tartó, fáradhatatlan munkálkodásának köszönhetően a HL utolsó print-zsombékjáról is el kellett ugranunk, magyarán kivágtak minket a Szuperinfó hasábjairól is, mint macskát, na, akkor ő majd jól belém vágja a csákányt. Nos, bevallom, sikerült: de nem pont úgy és azért, ahogyan és amiért ő gondolta… Elnöki bukta, nem lekváros; futball, kicsit (?) felhabosítva; és episztola, ha épp nem parainesis Faragó Révai Ferdynánd, a derék troll részére… Tovább »»

Hirdetés
15 február
14komment

Itt egy kastély, nem kell, Merkel?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (38 lövet, átlagosan: 6.95 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (igen, ugrottunk egyet) éves rovatunk mai, e helyütt már százhetedik kiadásában Németországba kalauzolom az olvasót: Angela Merkel asszony nyaralóját nézzük meg kissé, merthogy egy orosz honlap szerkesztői hosszas keresgélés után ráakadtak és lefotózták a világ egyik legbefolyásosabb asszonyának dácsáját – ők elcsodálkoztak azon, amit láttak (igaz, azt hitték, az Merkel lakása), azért szerintem nekünk is van min. Ha már egyszerűség: nem először, de újfent megidézzük örök kedvenc politikusomat, José Mujica uruguayi elnököt. Bő két hete történt már, de azt hiszem, semmit nem kopott: orvoshoz indult csodás fővárosunkban egy kismama, aki a bérletét otthon felejtette. Próbált ugyan jegyet venni a buszon, de sofibá nem tudott visszaadni a húszezreséből – tiszta szerencse, hogy épp egy ellenőr is volt a buszon, így ugyanis nem kellett felsőbb hatalomra várni, hogy babakocsijával együtt leszállítsák a fiatal nőt a buszról, vagyis mindenki más időveszteség nélkül utazhatott tovább. A sofőr meg az ellenőr miatt természetesen a szemem se rebben – de hadd kérdezzem már meg, mi van azzal a pár tucat emberrel, aki végignézte ezt a csodás történetet? Folytatom saját történetemet – a múltkor kicsit bő lére sikerült eresztenem generátoros kálváriám újraélesztését, ezért a második rész: nem magam miatt tépem egyébként fel sebeimet, a német ügyészségtől érkezett borítékos levelem, hetvenöt eurócentért, ennek tartalmát igyekszem ismertetni sorsfordulóim minden kedves követőjével. Intim Istvánok és Imolák: jöjjetek… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz