Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


18 november
6komment

Az otthon, ahol érezzük magunkat

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 6.75 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Lassan tizenhét éves rovatunk kétszázötvennyolcadik kiadásában, mintegy megünneplendő kissé a visszatérést, felhőtlenül vidám témával kezdünk: ha ilyen bölcsen sáfárkodunk kedves bolygónkkal, ahogyan tesszük, viszonylag hamarosan tényleg indulhatunk a Marsra, hogy azt is szétvághassuk, itt ugyanis lassan végeztünk. Tizenötezer tudós adta ki a második figyelmeztetést a tisztelt emberiség számára – azt mondják, az alulról jövő kezdeményezésekkel kéne meggyőznünk a világ vezetőit arról, hogy kapjanak észbe: nem tudnám megmondani, hányszor hallottam ezt, de akárhányszor töprengek rajta, soha nem sikerül elhinnem, hogy ez egyszer tényleg sikerülhet. Én még mindig úgy érzem, gyűjthetem én akármilyen szelektíven is a szemetet, ha valaki másodpercenként tízmilliárd dollárt keres mondjuk az esőerdő-fűrészeléssel, azt minimálisan érdekli, hogy mondjuk száztíz év múlva itt már nem lesz belélegezhető levegő… Levegőről jut eszembe, ugorjunk – a nagyszerű Gulyás Gergely mondta ki a tutit (nem is egyet amúgy, de jó párat) a Párt tisztújító közgyűlésén. Az új frakcióvezető így fogalmazott: “A Fidesz olyan párt, amelynek kormányzása idején azok is otthon érzik magukat az országban, akik nem rá szavaztak.” Na. Hazaértem, basszus, éreztem én is, csak nem tudtam ilyen szépen kimondani. Van egy barátom, immár nem a közelben külföldön, küldött nekem egy levélkét a minap meg benne egy idézetet, 1945-ből. Megosztom veletek, ő ugyanis még Magyarországtól elég jó távolságra is olyan piszkosul otthon érzi magát, hogy okosabbnak látja nem közzétenni, ami azért nekem szintén elmesél egy történetet… Közeli hazai történések a végére: üzembe álltak az intelligens gyalogátkelőhelyek Dunaújvárosban, hurrá, hip és hip, hajrá, be positive, lássuk meg az értéket, polgártársak – a közösségi felületeken egy csomó éljenzővel találkoztam, ami azért legalábbis elgondolkodtatott egy cseppet. Nem szeretném senki jól megérdemelt örömét elvenni, de azért engedjétek már meg, hogy csak úgy nagyjából átszaladjak azon a folyamaton, ami végezetül odáig vezetett, hogy ma a boldogság forrósága kell elöntsön attól, hogy villog egy zebra. Hogy harmadszorra is kifizethettem valamit, amit max egyszer kellett volna. Nekem amúgy teljességgel megfelelne egy kőbunkó zebra is, ha esélyem lenne meglátni rajta a gyalogost este. Na, morgolódás újra on: gyertek, ha érdekel. Tovább »»

Hirdetés
28 április
18komment

Bogyós a gyümölcs, első a segély, szabad a strand

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már – nem vagyunk babonásak – tizenharmadik kiadásában előbb bogyós gyümölcsöket fogyasztunk bőségesen, hogy megelőzzük a szellemi hanyatlást; majd Magyarországra látogatunk, ahol előbb még az IMF-tárgyalásoknál is nagyobb pánikot okozott a járművekben rendszeresített elsősegélycsomag, majd az, hogy a rendőrség cáfolta a hírt. Végül pedig a dunaújvárosi szabadstrand új üzemeltetőjéről, egy debreceni cégről gondolkodunk hangosan. Ami a hosszú hétvégét illeti személyre szabva, nos, a munka ünnepét jórészt munkával töltöm, fordítok, aztán Prága IV. részt írok, szombaton az áprilisi motorozás nyertesét szállítom Dunaföldvárra, a Tóth cukrászdába egészségtelenkedni, délután pedig Tabdiba megyek egy kis finom borért… Hétfőn nem érek rá, ne keressetek – jó napom lesz, mert megérdemlem, este a Szilárdéknál szomorkodunk, és másnap is. Pihenjetek jól… Tovább »»

09 február
7komment

Strandmell, tudományosan

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (3 lövet, átlagosan: 6.67 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Már csak a neten létezem, eltűntem a világból, adios, amigos. Visszasírom azokat a szép napokat, amikor még nagyvállalati alkalmazottként lóghattam kedvemre egész nap, cimboráltam, sétálgattam, semmittettem – sej, amióta a magánszektorba kerültem, se reggelem, se nappalom, se éjjelem, se semmi: írok, írok, és írok, ha van egy kis időm, kommentekre válaszolok, érződjön az a törődés, ha még mindig van egy kis időm, a határidős fordítást írom, ha meg éppen nem írok, szilánkosra töröm az agyam, mivel is kedveskedhetnék még a nagyérdeműnek, és enyhe lelkiismeret-furdalásom van, amikor negyedórában megebédelek, mert már rég frissítenem kellene, ráadásul húsz percig nem tudom megnézni az oldallátogatottsági statisztikákat se. Nem véletlen hát, hogy a Nyulasival (nem, tényleg nem alezredes, mint az arckönyvön arra valaki már éberen felhívta a figyelmem, és igen, valóban ő a DO cenzora, mint ugyanaz a valaki kőkeményen fején találta a szöget) is csak virtuálfelületeken tudok csacsogni néha: na, tegnap este váltottunk három mondatot, ami pont elég volt ahhoz, hogy hamar megegyezzünk, nyolckor az uszoda előtt, of course úszócuccal. Tovább »»

09 február
8komment

Tudósok az usziban – délutántól

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (2 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Egy kis programváltozás – tegnap este, Nyulasi alezredes javaslatára, kíséretében váratlanul berobbantam az uszodába, és kőkemény 700 métert szeltem, ami annak fényében nem is olyan rossz, hogy tegnapelőtt lényegében járni se tudtam. Sima kis fürcsinek indult az egész, ám tíz percen belül már tudtam, ezt az élményt nem fojthatom magamba. Most tehát egy kicsit fordítgatom a szokásos könyvet, aztán elmegyek kedvenc éttermembe – jé, itt, saját hatáskörben akár a nevét is kiírhatom, de jó -, a Corsóba, magamhoz veszek némi energiát, és aztán elmesélem, hogyan is folyt le a tudományos testedzés. Sok fizika, fagyos folyosók, széles hátak, Babós Zsuzsi, Kobzos tanár úr és mi – délutántól. És most, lapozás után egy kis összegzés és jó hírek még, sőt, ha sikerül, próbaképpen egy bónusz videó, motorozással. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz