Cicák, markecing, crossbar
Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizennegyedik kiadásában kezdésnek cicázunk egy kicsit, kampánykuss lévén (pontosabban nem is tudom, van-e még ilyesmi) szívből remélem, hogy ezzel egyik pártszerveződés esélyeit sem növelem drámaian… Kutyás vagy macskás vagy? Erőteljes kérdés – én általában elég könnyen meg szoktam válaszolni: mint a legtöbb élőt, a kutyákat nagyon szeretem, de valahogy sokkal jobban szórakoztatnak a macskák, ráadásul nekem kifejezetten imponál/példát ad néhány jellemvonásuk, leginkább is az, ahogyan nem igazán hajlandók behódolni, bármi lenne is a jutalma. Japán kutatók nemrégiben bebizonyították, hogy a macskák tűpontosan felismerik ugyan gazdájuk hangját, de eszük ágában sincs mondjuk hívásra lejelentkezni – mi több, azt az érdekes tényt is most olvastam, hogy a macska tulajdonképpen magát háziasította az ősidőkben, s ez sok mindenre magyarázattal szolgál, azt hiszem. Zavaró, durva, olykor egyenesen felkavaró spameket, kéretlen reklámokat kaphat, akinek a nevét valahogyan lehalászták, s most szerepel valamelyik levelezőlistán. Vagyis nagyjából mindenki. Régóta kapom a sok okosságot, de a múlt héten, úgy éreztem, ismét léptünk egy szintet: Gabi invitált kedvesen Gábor temetésére, remélve, hogy találkozunk, a nagyszerű levél közepén persze azért elszórt egy linket, kattintsak, ha netán szerintem is jó lenne megelőzni az elalvásos baleseteket… Természetesen van, akinél telitalálat volt a mail – egy 56 éves férfi fia Gábor, volt felesége Gabi, és nincs napi kapcsolatban velük… A netes marketingben tényleg nincs olyasfajta határa a jóízlésnek, amit nem illik átlépni? Végül egy kis rácsodálkozás a szép új világra: egy apró baleset következtében pár karcolás érte a Drágaszágot – kénytelen voltam pár éjszakát a monitor előtt tölteni, s beszerezni egy kis ezt meg azt a baráti Amerikából, minden úton, hamarosan régi fényében csillog, aminek csillognia kell: csak úgy eszembe jutott, mit szenvedtem volna hasonló helyzetben akár csak tizenöt éve… Fáradjatok beljebb: képedjünk együtt… Tovább »»