Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


19 április
5komment

El Suszter y Don Bandido menos rápidos en La Banzia

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenhatodik kiadásának már a kezdetén nyersek leszünk kissé, s az emberélet egy olyan szegmenséről igyekszünk majd visszafogottan csűrni-csavarni a szót, mely épp annyira hozzátartozik a mindennapokhoz, mint a levegővétel, mégse nagyon beszélünk róla – Charleston-ban azért csuktak le egy férfit, mert nem tudta beütni a Francis Marion Hotel mellékhelyiségének ajtókódját, így aztán kínjában az ajtó elé guggolva cselekedte meg azt, amit eredendően odabent szeretett volna. 940 dollár óvadék ellenében helyezték szabadlábra, és persze örökre kitiltották a szállodából. Lényegében mindenkinek van hasonló sztorija – nem akarok túlzottan, a szokottnál is ízléstelenebb lenni, de a legnagyobbakat mégis ezeken szoktuk röhögni… az meg csak nem árthat… Sokan kaptak a közelmúltban hivatalosnak tűnő levelet egy bizonyos Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézettől, hogy fizessenek 24 ezer forint nyilvántartási díjat – engem tegnap az a szervezet figyelmeztetett, véletlenül se fizessek, amelynek évek óta köteles vagyok tagsági díjat fizetni, ha nem akarom, hogy több mint húszéves nagyvállalatomat százezrekre vágják meg: ha jól emlékszem, az elején egy darabig kötelező volt a kamarai tagság, aztán viszont pár évig úgy gondolták, tudnak ők annyi jót és hasznosat adni, hogy a vállalkozások önként is eltartsák őket… természetesen kiderült, hogy nagyon nem, na, azóta ismét kötelező, hogy miért, azt tudom, de fel nem foghatom. Végezetül ismét csak rendőrözünk – bebuktam, már megint, gyorshajtáson értek, ráadásul Ausztriában: és mégis azt mondom, megérte, ugyanis a jármű, amivel a sebességtúllépést elkövettem, nem más, mint az irtózatos, a rettenetes, az aszfalttépő, betonharapó, sztrádaszaggató 26 lóerős, 630 ezer kilométert eredeti állapotban, bontatlanul teljesített Kék Villám, igen, a Legenda. 20 euróért olyan dokumentumhoz jutottam, ami egy nap, amikor a szabadpiaccal megméretjük a Villámot, hallatlan értékes bizonyíték lesz. És hogy hogyan és miért ugrott át T. J. Suszter a motorháztetőn??? Bent mondom az igazat. Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz