Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


03 október
10komment

Nyelvvizsga? Miniszterhelyettesnek? Legfeljebb csapásgyorsaságból…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (15 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már száznyolcvankilencedik kiadásában – miközben természetesen tisztában vagyok vele, hogy már mindent elmondtak az ügyről – a Volkswagen (meg a többiek, jelen állás szerint az Audi, a Seat, a Skoda) világraszóló botrányáról igyekszem megfogalmazni ezt-azt: leginkább is azért, mert egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy épeszű ember elhihette, titokban maradhat valami, amiről mondjuk ezren tudtak. Jó, százan. Oké, ketten. De az is too much. És persze attól lesz szép kerek a történet, hogy a többiek is elhitték (hogy hányan, az egyelőre még kérdés – szerintem mondjuk a Teslán kívül kábé az összes) ugyanezt, igaz, nagyjából tíz éven át ment is minden, mint a karikacsapás. Az óriásnak most október 7-ig kell előállnia valamiféle tervvel, mit is kíván tenni azzal az irtózatos trágyadombbal, amit összehordott. Eurómilliárdokról van szó alsó hangon is, és akkor a távolabbi következményekről még egy árva szót se ejtettünk, pedig vannak, dögivel… Ugorgyunk. Tállai András. Legyen ez egy önálló mondat, csócsálása alatt ki-ki idézze fel magában Mezőkövesd valamikori polgármesterének délceg alakját, karakteres arcát, emlékezzen valamelyik irányadó, intelligens, remekbe szabott beszédére, vagy gondoljon korábbi dicső tetteire. Korunk Magyarországán persze egyáltalán nem véletlen, hogy ebből a méretes poliészterből miniszterhelyettes, az adóügyi államtitkárság vezetője, parlamenti államtitkár és NAV-elnök lett, nagyjából egy slukkra. Ki az, aki úgy gondolja, ezekhez a jelentéktelen beosztásokhoz esetleg szükséges lenne némi nyelvtudásra, de legalább egy valahol összeumbuldázott, megvásárolt nyelvvizsgára? Remélem, senki: merthogy druszám, legalábbis az én mércém szerint, még a magyar középfokon is elég csúnyán elhasalna… Végül egy görög este, jelesül a mai, nyaralásom utolsóelőttije, itt, a névválasztásban szerénységgel semmiképpen se vádolható Alexandros Palace második emeleti teraszán – nem lesz benne semmi különös, csak körbetekintek innen fentről, néha lebámulok kicsit a medence fényben úszó, ragyogó kékjére, meg hallgatom a fáradhatatlan kabócákat… na jó, pár szót ejtek még a sztavroszi kis térről, meg még pár dologról, ami eszembe ötlik itt, a válság kellős közepén. Amiről a görögöket mintha elfelejtették volna értesíteni: pedig nem, az automatákból továbbra is napi hatvan eurót vehetnek fel – csak, hangsúlyozom, az én szerény tapasztalataim szerint ők mégiscsak úgy szeretnék látni/élni a világot, mint amiben nem ez a legfontosabb szegmens. Dízelgázok, T. A., tavernázás odabent: egyenesen Görögországból jelentkezem, illő tisztelettel. Tovább »»

Hirdetés
05 június
3komment

Helló, Hellász – görög körökben (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 6.80 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Görögország: ha ide utazunk nyaralni, hibázni szinte lehetetlen...

Görögország: ha ide utazunk nyaralni, hibázni szinte lehetetlen…

Esik eső, karikára. Megengedem, kis gond ez az emberiségnek, valamivel nagyobb a becsületes, egyszerű turistának – pláne ha jó sorsának köszönhetően Görögországba utazott, az antik kultúra, a tűző napfény, a forróság, az ouzo és az MTK földjére. Tiszta szerencse, hogy az egyenletes barnulás vágyán kívül más okom is volt rá, hogy itt legyek – a Nemzeti Együttszűkölés Rendszerének köszönhetően egy véletlengenerátor segítségével engem választottak ki arra, hogy a boldog civil állampolgárokat képviselve hétfőn Orbán Viktor és tiszteletet parancsoló küldöttsége társaságában a Panathinaikosz labdarúgócsapatához látogassak, ahol előbb szépen felavattuk Puskás Ferenc emléktábláját, majd – mint erről a közszolgálati adók egyöntetű és példa értékű lelkesedéssel beszámoltak – rendkívül látványos meccset játszott egymással a két ország U17-es válogatottja. Vagy valami ilyesmi. Szép nap volt, na, a miniszterelnökkel készült mélyinterjúmat állítólag hamarosan közreadja a Kerényi Imre főszerkesztése alá került heterorigo.hu, a független lap addig is félóránként megírja, hogy ő márpedig minden körülmények között ott volt az operában. Addig is: itt esik, kitartóan, és szerda van. Ja, hogy hogyan kerültem épp Görögországba ilyen hirtelen? A válasz prózaian egyszerű: spórolás és spórolás. Kilenc nap, nyolc éjszaka a sztavroszi Alexandros Palace apartmanházban 24.900 magyar egység fejében, az azért elég meggyőző, nemde? És mit lép a kedves olvasó akkor, ha szerény félmosollyal hozzáfűzöm, hogy ebben az árban már a házhoz szállítás díja is benne foglaltatik, méghozzá egy 460 lóerős, három tengelyes MAN Lion’s Coach luxusbusz fedélzetén? Ne, kérem… ne törje pozdorjává a fejét senki – a tudatos életvezetés jutalma biz épp az ilyesfajta lehetőségek felfedezése. Ha januárban már tudjuk, hogy június elején nincs más fontos dolgunk, mint egy kis láblógatás, befizethetünk valami hasonlóra, és azután nincs más dolgunk, mint türelmesen várni, számolni a napokat – mígnem egyszer csak eljön a mi időnk, felautózunk a fővárosba, a Kék Villámot letámasztjuk egy ingyenes parkolóhelyen, és reménykedünk, hogy egy héten át nem jár majd arra valami gerontofil/ínyenc tolvaj… Fél tizenkettőkor sofibánk megnézi, rajta vagyunk-e az utaslistán, s mivel rajta, beszállás, indulunk. Gyertek, indulunk. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz