Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


19 július
2komment

Ernő Teknőcpanzió, Újváros

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százhuszonhetedik kiadásában a baráti Észak-Korea egyik legfrissebb történését tűzzük érzékeny pennánk hegyére – nem tudom, hallottatok-e már róla, én még mindig igyekszem meggyőzni magamat, hogy talán ez már mégsem lehetséges, de akárhány forrásban kutatok, egyre csak úgy találom, igaz: az ottani híradások arról szólnak, hogy az észak-koreai futballcsapat nagy léptekkel, rendületlenül menetel előre. Megverték már Japánt, 7-0-ra, az amerikaiakat 4-0-ra, és Kínát, utóbbit mindössze, elvégre ideológiailag mégiscsak ők állnak legközelebb, 2-0-ra. Így aztán – mondják a phenjani hírekben, ahol persze képekben is beszámolnak a történésekről – jöhet az egyenes kieséses szakasz első meccse, Portugália ellen. Majd most. Hibátlan történet, az igazság viszonylagosságáról. Maradunk a futballnál, bizonyos értelemben – egy magyar állampolgár, ráadásul egy igazolt futballista, a Felcsút játékosa kérte meg a 444.hu-t, méghozzá tiszteletteljesen és határozottan, hogy amíg közszereplővé nem válik, vagy erre utaló magatartást nem tanúsít, ne foglalkozzanak már vele. O. Gáspár tehát nem közszerepelt – sag schon, legfeljebb ha egymilliárd néző láthatta a világon édesapja balján abban a páholyban, ahol amúgy összejött pár viszonylag ismert ember. A 444 meglehetősen szórakoztató válaszából is idézünk, ha befér – apák és fiúk, bizony, a helyzetünk nem mindig egyszerű. De azért nekem nagy szerencsém volt Boda Endrével. A hétvégém parádésan telt: a legjobb barátomnál a legjobb barátaimmal találkoztam, és az egész buli fényét még az se tudta elhalványítani, hogy motorral indultam ugyan, de végül autóval érkeztem – ezúttal az akkumulátorom tréfált meg alaposan, esőben… azóta már minden oké, a minapi nagygenerálom után, úgy tűnik, még pár kisgenerál következik, de ez van: ha már keveset megyek, legalább költsek rendesen, ahogy a Körte vigasztalt… De nem erről akarok beszélni, hanem az új projektről, ami, ha bejön, rendesen fellendíthet – teknőspanziót nyitok a téli hónapokra, nem vicc, ott, a Szilárdéknál hallottam, hogy van ilyen – na, hátha ebben a régióban én is megtalálhatom a számításomat: teknőstulajdonosok fokozott figyelmét és jelentkezését várom, odabenn… Tovább »»

Hirdetés
03 november
6komment

Hatéves etióp kishackerek

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.95 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már negyvenedik kiadásában alaposan elcsodálkozom – legelőször is azon, hogy egy alapítvány kísérletet indított el Etiópia belsejében: kipróbálták, a megfelelő eszközökkel, tanárok és segítők nélkül lehetséges-e ismereteket átadni a világ legeldugottabb szegleteiben élő gyerekeknek. Tableteket raktak le a kijelölt falvakban, s a felnőtteket csak az akkumulátorok feltöltésére tanították ki. Az etióp kiskölykök az ötödik hónapban feltörték az Androidot, mert valahogy rájöttek, hogy az blokkolja a kamerát, ők meg használni akarták… Megdobbant a szívem, amikor megtudtam egy igazán jövőbe mutató, remek hírt, hogy úgy mondjam, a fény az alagút végén megszületett – Szijjártó Péter Vietnamba látogatott, egy igazán haladó társadalmi berendezkedésű országba. Hogy mit intézett, megpróbálom felfejteni, remélem, nem küldenek rám egy géppisztolyos tűzoltót. A végén egy kis zenés-szórakoztató: egy linkre kattintva jutottam el a Milos Forman 1979-es halhatatlanjához, a Hair-hez, gondoltam, gyorsan meghallgatom-megnézem az I Got Life-ot, aztán kicsit elcsúszott az ügy… Már csütörtöktől a baráti Grazban tartózkodom egyébként, természetesen nemhivatalos találkozón múlatom az időt a mostanság oly sokszor emlegetett Suszter barátommal, biztos, hogy fogok enni pár tütte sült gesztenyét, továbbá… na mindegy, van dolog, egyelőre ennyi. Vasárnap valahogy hazatérek, dél körül még egy kis Vidám Parkos történés vár rám, aztán sebesen igyekszem is tovább, mert Misi bácsiék Tabdiban ötven éves házasok – ünnepi vacsora, szűk körben. Büszke vagyok rá, hogy beválogattak… Most pedig, a túloldalon már vár rátok – a szokásos Classic… Tovább »»

10 szeptember
2komment

Otthontól hazáig – egy szombat esténk a tűz körül (III.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (18 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Olió és a hétmérföldes csizmám...

Olió és a hétmérföldes csizmám...

Bármilyen meglepő is, még nekem is vannak barátaim, igen, akadnak olyanok, akik elviselnek valahogy, kibírják számos rigolyáimat, elviselik összeférhetetlenségemet, folyamatos kötözködésemet, képesek kezelni a belőlem időnként kitörő agresszív állatot – lefogni, amikor ittasan verekedni, törni-zúzni kezdek, és… de inkább nem is mesélem tovább, nem szeretném reszkírozni, hogy a magyar hatóságok betiltsák miattam az internetet… Tudom, kicsit régen találkoztunk itt, történelmileg így alakult, a lényeg viszont, hogy – mint ahogy arról dolgozatom első részében beszámoltam – ezekkel az ütésálló, gyerekkori barátaimmal, Szilárddal, Baxxyval, Banánnal, Szenyővel, Szabó Lacival (és még többekkel, na és természetesen a kapcsolódó nejekkel, társakkal, gyerekekkel, lassan unokákkal…) évente találkozunk legalább egy hétvége erejéig, de van, hogy hosszabb időre: sokáig egy Duna-parti kempingbe jártunk, aztán a hely sajnos túlságosan is megkopott, úgyhogy tavalyelőtt fogtuk magunkat, és kiugrottunk Erdélybe, egy csodás hétre; tavaly már Nagykovácsi, Szilárdék háza volt a helyszín (akkor csak sikerült addig kavarni a kártyákat, hogy ne lehessek ott), s az idén ismételtünk: újra Szabóék vállalták a házigazdaságot. Pénteken este tehát kerti partyval nyitottuk meg a három napos ünnepségsorozatot – egy pompás leves és némi lángos volt a menü; majd másnap, szombaton én elkísértem Sziszit dolgozni a lottóshow-ba, a többiek pedig Nagykovácsi nevezetességeivel ismerkedtek, azaz emberpróbáló expedíció keretében derítették fel a főhadiszállástól mintegy háromszáz méter távolságra üzemelő, Muflonitató elnevezésű, egyedülálló hangulatú, zseniális kiskocsmát. Estére értünk haza – mi magunkkal vittük szintén nem a héten megismert kiváló barátunkat, Popót, és kiderült, estére becsatlakozik mogorva társaságunkba Dóri, Szilárd huszonéves lánya, akit persze egyperces korától ismerünk és szeretünk… Megérkeztünk, és persze nálunk volt az útközben beszerzett nagyon fontos sütőpor, ami, kiderült, a csokis muffinokhoz kellett: nehogy ám véletlenül éhen maradjunk. A szegényes esti menüért: lapozz! Tovább »»

03 május
14komment

Egy könnyű nap éjszakája

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Balra 1992, egy buli közepe - jobbra most, egy buli közepe...

Baxxy, Bandi, Szilárd - balra 1992, egy buli közepe - jobbra most, egy buli közepe...

Jelentem, hazaértem a kiküldetésből: Nagykovácsiban (indián nevén Bigblacksmith-ben) minden a legnagyobb rendben, leszámítva, hogy betörések borzolják a hangulatot – nem irigylem a vakmerő bűnözőt, szerintem nagyon rosszul jár hamarosan, könyörögni fog, hogy hívják ki a rendőröket, mint az a sonkatolvaj fiatalember, akit jó pár éve a pincébe szorított be az utcánkban konspiratíve működő nyugdíjas kommandó, hogy ott legkegyetlenebb fegyvereikkel, gumivégű botokkal kis híján rokkantra semlegesítsék. Mázli, a Kolontárról megmenekített aranyszívű, gyönyörűre cseperedett kutya iskolába jár (bár szerintem pár tárgyból bukásra áll, de az osztályfőnökével nem, csak a szüleivel tudtam beszélni, ők meg azt mondják, nagyon ügyes, sőt), Blanki (9) meg Olió (7) enyhén szólva jól vannak, szimplán csak imádnivalók, napi tizennyolc órában pörögnek, a maradék időben pedig a szoba közepére felállított sátorban szundikálnak, miután az anyukájuk, Léri szépen dramatizálva elmesélte nekik a legújabb harminc oldalt a Ruminiből. Mi meg mind e közben, a három legjobb közül két barátommal, Szilárddal és Baxxy-val – s persze még másokkal, Popóval, Lacussal, majd megtudjátok – közel két napot töltünk együtt. És kábé semmi mást nem szeretnék most, csak megosztani veletek azt az örvendetes megállapítást, mint hogy az elmúlt harmincegynéhány évben nem változott köztünk semmi. És, ha jól meggondolom, ennél kevés fontosabb dolog létezik az életben. Ömlengős kedvemben vagyok, Kökény Attilát hallgatok, lelkem van, nem pici, úgyhogy vigyázat, lengő teher alatt tartózkodni veszélyes: szeretet, romantika, remény és reggeli lassúzás a nappaliban – lapozz az ínycsiklandó kínálatért… Tovább »»

24 március
4komment

Bocs, Phil – de fulladok Mexikótól!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (24 lövet, átlagosan: 6.75 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már nyolcadik kiadásában benézünk egy régi haverom, Sir Philip Green szülinapi partijára, ha szeretitek, bedobtok egy ötvenfontos hambit, elleszünk… aztán érkezik majd Balatoni Mónika, és az ő kihagyhatatlan tanácsai tízmilliós tételben – végül egy jó hír, pár csendes kérdéssel: indul a hokiakadémia Dunaújvárosban. Ismét csak jó böngészést kívánok a hétvégére, amit a magam részéről emberhez méltatlan körülmények között, azaz munkával töltök, mert sajnos hydraként fojtogatnak a határidők… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz