Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


30 november
2komment

Itt Mészáros ellentendernagy, izé… over! Startolok! Nyolc-öt… na… a francba… bocs…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, ma ismét a reggeli kávéhoz jön a többnyire szombatonként, és ha tényleg igen, akkor már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizennyolc éves rovatunk kétszázhetvenkettedik kiadásában Donald Tusk az első vendégünk, aki múlt héten az Európai Néppárt új elnöke lett. Megválasztásában magyar barátainak, ha jól sejtem, nem lehetett túl sok szerepe, tekintettel arra, hogy a Párt, mint tudjuk, saját akaratából, miért, miért, mert ők így szeretik, szóval kicsit most kimarad pár dobásból a játékban. De az sincs kizárva, hogy a szobából is kiküldik a nagyfiúk hamarosan: Tusk első beszédében elég egyértelműen fogalmazta meg, hogy nem nagyon akarna több baszkódást a populista taplóktól (bocs, tudom hogy elegánsabban kellett volna, de most sietek). „Az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztességes nyilvános viselkedés, nem fogjuk feláldozni a biztonság és a rend oltárán, mert erre nincs szükség” - jelentette ki, és hozzáfűzte, akik ezt nem tudják elfogadni, azok mehetnek isten hírével. A szegény ember trumpja viszont megmondta, majd mi tudjuk, hogyan legyen. És különben még azért se lennék most az Európai Néppárt helyében, mert a KDNP is megszellőztette, ha nem lesz jó az irány, otthagyják az egész hóbelevancot. Na, majd akkor lesz ám sivalkodás… jaj, szegény Európa… Másodszor: rendkívüli sajtótájékoztatón üzente meg a kormánynak Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, mit kívánnak az atlétikai világbajnoksághoz építendő csarnok megvalósításáért “cserébe”. Cserébe. Khm. Tényleg nem szeretnék Móricka lenni, akinek mindenről az jut eszébe: de én érzem egyedül, hogy valami nem stimmel ezzel az egész hozzáállással vagy hogy is mondjam? Szóval valami ilyesmi a deal: ha stadionokat akartok építeni, ha tovább akartok lopni, oké, legyen – de addig semmit, amíg nem vásároltok kórházi felszereléseket a pénzünkből. Amit aztán, ha a CT megvan, már vihettek is tovább haza, ott egye meg a fene. Jól van ez így? Továbbá: tényleg van még épeszű politikus, aki elhiszi, hogy ha ezek megígérnek valamit, az úgy is lesz??? Hm… ez is meglep kissé… És a végére egy kis jutalomjáték, csak úgy, mondjuk mert nameday-em van: olvasom, hogy Szijjártó miniszter (megfigyeltétek egyébként, mennyit változott e ragyogó szakember stílusa az utóbbi időben, mármint hogy beszédtechnikailag, semmi őzés minden mondat végén, semmi rikoltozás – szerintem igen jó helyre ment az a mondjuk hatszáznegyvenhétmillió, amit ilyesfajta tréningekre költött, gondolom) kimondta, könnyed tízmilliárdot szánnak egy eddig sajnálatosan háttérbe szorult, illetve csupán elméleti síkon szétpettingelt területre, az űrkutatásra. Hogy kicsit pontosabb legyek, a cél mostantól, hogy 2024-ben újra magyar ember hódítsa meg ősi jussunkat, a világűrt. Na, akkor most figyeljetek: a HL fellebbenti a fátylat – a kormány nem hogy tervezget, de már túl is van ezen a projekten. Igen: idén március közepén már járt valaki odafenn. A négyszázhatvan évre titkosított anyagok közül elképesztő, itt nem részletezhető konspirációk után megszereztük a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó űrhajó fekete dobozát – ebből az anyagból teszünk most közzé szemelvényeket. Ha ebből se leszünk milliomosok a Suszterral, tényleg feladom. Beljebb minden, gyertek.

Hirdetés

Tovább »»

01 október
5komment

Én, a migráns

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázharminckettedik kiadásában először egy francia kalandorról emlékezünk meg, aki Új-Zéland felfedezése közben egy kis halászfaluban kezdett autóstoppolni. Nem volt túl nagy mázlija: s amikor mindösszesen negyedik napja álldogált ugyanott, az idegei sajnálatos módon felmondták a szolgálatot, törni-zúzni kezdett, sértegette az arra járókat, és csúnyán viselkedett. Pedig aztán épp neki, egy franciának, igazán nincs mit az új-zélandiak szemére vetnie: hogy milyen stoppolni Franciaországban, arról első kézből való élményeim vannak, húsz évvel ez előttről – meg is osztom veletek. Pálffy István – szerintem kevesen lehetnek, akik ezt a nevet nem ismerik: az egykor oly népszerű tévés/híradós személyiségből előbb “politikus” lett, én úgy hiszem, a nagyszerű társaság vonzhatta leginkább, amikor a KDNP-t választotta annak idején. Ragyogó parlamenti pályát futott be, emlékezetes szereplések egész sorát mutatta be, magával ragadó volt az a jó kedv, örömittasság, amellyel felelősségteljes munkáját végezte. Nem is csoda, hogy nagykövet lett az írországi Dublinban: korábban, mint említettem, egyértelműen igazolta, maximálisan alkalmas rá, hogy hazánk jó hírét külföldön is öregbítse. Jó néhány hónapra kikerült a politika sodorvonalából, most azonban parádésan tért vissza: nyílt levélben, az Irish Times hasábjain “védte meg” miniszterelnökét és a hont – érdemes pár gondolatot idézni a nagy gondolkodótól. Végül lenne egy szerény javaslatom Dunaújváros számára: nem azért, mert az enyém, de azt hiszem, érdemes elgondolkodni rajta. Szerény havi tiszteletdíjért elvállalnám a város hivatalos migránsának szerepkörét – nanana, nem kell ám kacarászni ott a hátsó sorokban, merthogy nagyon is komoly dologról van szó. A város számára nagyon is komoly előnyökkel járna, ha végre lenne egy saját, külön bejáratú, hivatalos migránsa: itt most csak egyet mondok, az összes gondért, bajért, búért-bánatért lenne kit okolni. Eltörött a vízvezetékcső a Jókai utcában? A szemét terrorista migráns miatt történt, felrobbantotta. Ha bármi feszültség adódna a lakosság körében, már fognám is a kis bilincsemet, indulnék a mozi elé, ahol egy méretemre szabott ketrecben ülnék egész délután, hogy kedvére okolhasson, akinek ez megnyugvást hoz. No meg… oké, majd folytatom odabent, gyertek. Tovább »»

03 november
6komment

Hatéves etióp kishackerek

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.95 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már negyvenedik kiadásában alaposan elcsodálkozom – legelőször is azon, hogy egy alapítvány kísérletet indított el Etiópia belsejében: kipróbálták, a megfelelő eszközökkel, tanárok és segítők nélkül lehetséges-e ismereteket átadni a világ legeldugottabb szegleteiben élő gyerekeknek. Tableteket raktak le a kijelölt falvakban, s a felnőtteket csak az akkumulátorok feltöltésére tanították ki. Az etióp kiskölykök az ötödik hónapban feltörték az Androidot, mert valahogy rájöttek, hogy az blokkolja a kamerát, ők meg használni akarták… Megdobbant a szívem, amikor megtudtam egy igazán jövőbe mutató, remek hírt, hogy úgy mondjam, a fény az alagút végén megszületett – Szijjártó Péter Vietnamba látogatott, egy igazán haladó társadalmi berendezkedésű országba. Hogy mit intézett, megpróbálom felfejteni, remélem, nem küldenek rám egy géppisztolyos tűzoltót. A végén egy kis zenés-szórakoztató: egy linkre kattintva jutottam el a Milos Forman 1979-es halhatatlanjához, a Hair-hez, gondoltam, gyorsan meghallgatom-megnézem az I Got Life-ot, aztán kicsit elcsúszott az ügy… Már csütörtöktől a baráti Grazban tartózkodom egyébként, természetesen nemhivatalos találkozón múlatom az időt a mostanság oly sokszor emlegetett Suszter barátommal, biztos, hogy fogok enni pár tütte sült gesztenyét, továbbá… na mindegy, van dolog, egyelőre ennyi. Vasárnap valahogy hazatérek, dél körül még egy kis Vidám Parkos történés vár rám, aztán sebesen igyekszem is tovább, mert Misi bácsiék Tabdiban ötven éves házasok – ünnepi vacsora, szűk körben. Büszke vagyok rá, hogy beválogattak… Most pedig, a túloldalon már vár rátok – a szokásos Classic… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz