Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


11 február
4komment

Heineken, takarodj!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (14 lövet, átlagosan: 6.36 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvennyolcadik kiadásában könnyed kezdésképpen tudatom kedves mindannyiótokkal, hogy immár az orosz hivatalos álláspont szerint is megalapozatlan áltudomány a homeopátia. Az utóbbi egy-két évben egyre több ország orvosi és akadémiai szervezet szólal fel a megalapozatlan állításokra építkező homeopátiás módszerek alkalmazása ellen. Az Orosz Tudományos Akadémia nyilatkozata azért is különösen jelentős, mert Oroszországban meglehetősen erős az áltudományok állami támogatása - Putyin elnök személyes tanácsadója, Mikhail Kovalcsuk például arról tart remekbe szabott előadásokat, hogy a nyugati nagyhatalmak olyan emberi alfajt fejlesztenek, amely kevesebbet eszik, és csak parancsra szaporodik. Végül, no… hát így is lehet interpretálni az elszántabb fogyókúrákat, meg bizonyos elferdüléseket, amelyeknek mindig aktív  főszereplői domináns jellemű, ostorpattogtató, bőrruhát viselő, hat pudos menyecskék. Itthon zajlik az élet: végre a Nagyúr is megtartotta a maga évértékelő tornagyakorlatát – néhány nappal korábban pedig kiderült, az aljas, liberálbolsevik-kapitalista, profithajhász tőkés konglomerátum, az imperialistafészek Heineken sörgyár aljas indokból hátba támadta a magyar-székely szövetséget, amikor is jogászkodik, s nem engedi az Igazi Csíki Sör elnevezésű, kissé kavarcos, de legalább fele részben szintén holland tulajdonosi háttérrel bíró mélynemzeti ital megfelelő forgalmazását. Lázár János már a Heineken magyarországi részlegére is szépen rácuppant – mi több, kedves városa, Hódmezővásárhely már meg is kezdte a Heineken-termékek teljes bojkottját. Betérdeltetjük a nyomorult fapapucsosokat is, ez az, srácok, hazafiak, nemzettestvérek! Nyugalmasabb vizekre, azaz vásznakra evezünk zárásképpen: az a megtiszteltetés ért, hogy egy régi kedves barátom, a Bartók nyugalmazott művészeti igazgatója, Smuk Imre megkért, nyissam meg a festménykiállítását, én pedig örömmel megtettem. A képek – szerintem – fantasztikusak, ha tehetitek, nézzétek meg őket a Bartók aulájában: én meg, helyszíni, többeknek tett ígéretemhez híven ez úton teszem közzé a szöveget, amit szerdán eldadogtam a szép számmal egybegyűltek előtt. Fáradjatok kicsit beljebb, megkezdjük a fellazítást… Tovább »»

Hirdetés
25 április
4komment

El a kezekkel Bodától!!!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhatvanhatodik kiadásában egy igazán különleges japán sörről számolok be, mellyel a hölgyeket igyekeznek fogyasztásra ösztönözni. A Precious elnevezésű folyékony kenyér öt százalék alkoholt tartalmaz, ám ami ennél is lényegesebb, két gramm kollagént is. Márpedig ha valami kollagént tartalmaz, azt a japán nők megveszik, és kíméletlenül elfogyasztják – a japán közvélekedés szerint ugyanis e kötőszövetekben található fehérje fogyasztásával megőrizhető a fiatalság. Nos, nem biztos, hogy a kollagén teszi, de az tény, hogy a japán nőkről elég nehéz megmondani, hány évesek… Másrészről viszont az alkoholfogyasztás nem a japánok erőssége – erről volt szerencsém személyesen is meggyőződni párszor: ma elmesélem az amszterdami tapasztalatokat… Szintén erőteljes személyes érintettség miatt vagyok kénytelen foglalkozni egy másik, immár hazai témával: nemrégiben olvastam, hogy összefog a pécsi ellenzék egy atomtemető megépítése ellen – nos hát, azt hiszem, kutya kötelességem bekapcsolódni ebbe a mozgalomba, ha nem épp az élére kell állnom… Utóbbit nem valamiféle címhajhászásból tenném: azt hiszem, megérthetitek, hogy ha egy ilyen csúf beruházás komor viharfelhői épp a Pécstől tizenöt kilométerre fekvő kis falucskát, Bodát fenyegetik, az engem semmiképp nem hagyhat hidegen… Boda egyébként nem csak szép, de jó kis hely is: pár éve magunk is családilag vettünk részt az ott szervezett Boda-találkozón… Ha már Bodát készülök megmenteni, csak egy ugrás a világ megóvása egy komoly katasztrófától – a buszon töltött (persze csak látszólag) ritka holt időkben néha azért megpörgetem a fogaskerekeket a fejemben: a minap a méhek körül forogtak a gondolataim, pontosabban eszembe jutott, hogy valahol olvastam valamit arról, hogy erősen pusztulnak a szimpatikus kis mézgyűjtők… Einstein megjósolta, ha a méhek kipusztulnak, az emberiségnek négy éve van vissza… Ezt már csak nem hagyhattam: megszületett egy fantasztikus ötlet – pár óra múlva már Suszterrel beszéltem izgatottan, nem sokkal később fejben már költöttem is a milliárdokat, hogy aztán az utóbbi idők legnagyobb csalódása vágjon hókon és rántson vissza a földre. De csak időlegesen. Különféle brúszvilliszkedések, odabent. Tovább »»

30 november
9komment

Takszövök: előre a mnyp-i úton!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (29 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már kilencvenhatodik kiadásában egyik kedvenc városomba, Amszterdamba repítem a nyájas olvasót, ahol ismét kísértik a lehetetlent, amennyiben úgy gondolták, hasznos munkára fogják az örök hőbörgő, az alkohollal több mint meghitt kapcsolatot ápoló csöveseket – akik mostantól vadul gondozzák a parkokat, ahol ez idáig csak a padokon hemperegtek… S hogy miért? Hát mert napi öt sört és egy ebédet kapnak cserébe egy önkéntes alapítvány ötlete nyomán. Sokak szerint cinizmus – szerintem meg a pragmatikus facipősök ismét dobtak egy nagyot. Keményítés a vezérműben: előbb csak bevásároltatott az évtizedek óta kiválóan üzemelő takarékszövetkezetekkel, a “reform alatt álló” cégnek a Magyar Postában kellett 25 százalékos tulajdonrészt szereznie, mert a kormány ily módon kívánja “helyzetbe hozni a vidéki Magyarországot”. Ha fel tetszettek tudni tápászkodni a padlóról, mondom is tovább: az államosítás nem állhat meg félúton, a központi állami szervezet hamarosan ugyanis akár egy évre is felfüggesztheti a takszöv tulajdonosait, mi több, akár azt is megtilthatja, hogy kifizessék a betétesek követeléseit. Hm… vajon melyik banknál is vagyok? Ad absurdum? Kérem, ez a fogalom lassan kivész a honi “közéletből”. Szerencsétlen helyen, a rezsicsökkentés áldásairól mit sem tudó, hanyatló Dánia déli részén jártam a múlt héten: forintban ezerkettő-ezerhatszáz körül van egy sör, nyolcezer egy tűrhető pizza, és mintha mégis viszonylag kevés depresszióst láttam volna Vojensben. Ahol egyébként kedvenc csapatom, a DAB.Docler jégkorongozói vitézkedtek – hogy mit is kell értenünk a Kontinentális Kupa elődöntőjében elért harmadik helyünkön, megvilágítom egy igényes futballhasonlattal. Hollandia, Dánia, vidéki Magyarföld egy mixben, csak itt, csak nálam, csak most. Avanti, popolo. Tovább »»

22 július
3komment

Barátok közt: részemről az első rész, de nem az utolsó (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Péntek délutáni kép az öltözőszekrényemből - azért végül úgy döntöttem, nem ezt a pólómat veszem fel

Péntek délutáni kép az öltözőszekrényemből – azért végül úgy döntöttem, nem ezt a pólómat veszem fel

Ha valaki akár csak két hónappal ezelőtt is azt mondja nekem, hamarosan katolikus motoros találkozóra fogok menni, stílszerűen ördögi kacajjal jutalmazom… Vallomással kezdem: nem vagyok vallásos ember, legalábbis a szó hagyományos értelmében nem, ebbe itt és most nem mennék bele mélyebben, de ami azt illeti, elnézve bizonyos egyházi személyek vagy mondjuk magukat aljas indokból kereszténydemokratának feltüntető organizmusok ténykedését, ezt nem is mindig érzem túlzottan problémásnak. Azt remélem, van, akinél akkor is keresztényebb, felebarátabb, megbocsátóbb vagyok, ha nem verem nagydobra és nem játszom el – legyen elég most ennyi: nekem az. Számos remek, mélyen és őszintén hívő embert ismerek és tisztelek persze: sokaknak nagyra becsülöm a tartását, az életigenlését, a pozitív sugárzását, amivel másokat is a víz színe fölött tud tartani – nagy dolog, lenyűgözve szembesülök vele. Olyan emberek, akiknek még a közelében is jó lenni, és ezt olyankor is érzi az ember, amikor ott van. Berszán Lajos atya, a pap bácsi, aki Gyimesfelsőlokon alapította meg a Szent Erzsébet Katolikus Líceumot, ezt a remek középiskolát, amely húsz éve ontja magából a kiművelt, lelkiekben is megerősített emberfőket, például ilyen ember. Varázslatos, egyszerű, ragyogó lelkű ember: igazi ajándék az élettől, hogy immár kétszer is találkozhattunk vele, hallgathattuk. Most, amikor – sok jólelkű embernek köszönhetően – Nyulasi jóbarátommal májusban másodszor is szép könyvadományt vihettünk a líceum könyvtárának, nem csak Lajos atyával töltöttünk el néhány értékes órát: ott találkoztunk Bátor Botonddal, a magyarországi pálos rend tartományfőnökével. Az első pillanatban éreztem, mennyire egy hullámhosszon mozgunk: nem kicsit vágott mellbe, amikor bő öt perccel később kiderült, ő is motorozik. Aztán meghívott egy motoros találkozóra/zarándoklatra, a rend központjába, Pálosszentkútra – automatikusan igent mondtam, nagyon sok minden miatt. Ott voltam, pompás volt – ráadásul remek és igazán szakértő társaságot is szerveztem magam mellé: ha tudni szeretnétek, kivel gurultam le a helyszínre, fáradjatok áhítattal beljebb. Tovább »»

06 április
15komment

Szorul a Heineken hurka!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (31 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már hatvankettedik kiadásában először is egy villámgyorsan terjedő, szerintem kitűnő kezdeményezésnek óhajtanék egy kis közfigyelmet csiholni – a “suspended coffee”, azaz a “felfüggesztett” kávé intézménye egyes országokban állítólag már elterjedt és működik, nálunk most kezd kibontakozni, igaz, viharos gyorsasággal, a mozgalom. A lényeg, hogy aki megteheti és óhajtja, befizetheti egy kávé/tea árát kedvenc törzshelyén, de úgy, hogy nem issza meg a kifizetett italt. Hogy akkor ki fogyasztja el? Hát az, aki rászorul, aki  mondjuk nem engedheti meg magának, hogy háromszázért igyon egyet – a “mozgalomban” részt vevő egységekben megkérdezhető, van-e “szabad”, azaz kifizetett kávé, s ha van, kikérhető. Nekem egyszerűnek és viszonylag simának tűnik a dolog – mások ezernyi buktatótól óvnak a neten: kicsit belecsípünk a témába, előrebocsátom, több fővárosi egység mellett immár egy dunaújvárosi is jelezte részvételi szándékát, talán nem véletlenül épp nagy kedvencem, a Corso söröző/étterem. Aztán pár szót váltunk arról, hogy ismét egy égetően fontos törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügy-miniszter: az önkényuralmi jelképek szabályozása, ha én jól sejtem, a mai Magyarország egyik legjelentősebb kérdésköre – vörös csillag, sarló-kalapács, horogkereszt. De mi lesz a nyomorult imperialista-kommunista Heinekennel, kérdezem majd meg terveim szerint e blokk végén, fésületlen szabadságharcos hevülettel? Végül egy kis öncélú dicsekvés, csak úgy – engem újra az iskolapadban talált az április, padszomszédaim nem mások, mint a Körte meg a Lecsó, 22-én vizsgázunk KRESZ-ből, és ha minden jól megy, bár elkiabálni nem szeretném, előbb-utóbb buszvezető lesz belőlem, valahogy, valamikor, valahol… Zárom az ajtókat – a HL-tér következik, kellemes utazást kívánok… Tovább »»

21 július
5komment

Eü. doboz – be még nem tiltják, de…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.95 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már huszonötödik kiadásában előbb leborulunk egy amerikai találmány előtt, amennyiben úgy hírlik, feltalálták a saját magát lehűtő sörösdobozt, hurrá – azután következik egy kis környezetvédelmi morcogás, hadat üzenek az USA-nak, és elmondom, tégy ellene, hogy vitorláson csikkek úszhassanak be a lyukon át a szádba… aztán… megint közlekedünk egy kicsit – mivel állítólag csökkenhet egyes közlekedési szabálysértések pénzbüntetési tétele. Mondom a számomra legérdekesebbet: valakik összeveszhettek valakikkel, vagy eleget vásároltunk egészségügyi dobozból, mert állítólag nem lesz büntethető az, aki nem tart az autójában – legfeljebb akkor, ha szükség lenne rá, de nincs. Volt pár hivatalos dolgom a múlt héten – be kellett például ugranom megkérdezni, egy vagy két villanyszámlával lógok-e, minden szabályos volt és korrekt, sőt, de azért elmesélem – nem titkolom, kedvenc hivatásos gyűlölőmnek-hozzászólómnak, Zselésnek szeretnék egy jó napot egy szép magas labdával (bár neki mind az), várom a szaftos odamondót. Csütörtökön reggel már legurultam (egy veszélyes motoros galeribe beépülve) Szilvásváradra, szombaton egy röpke motoroztatás kedvéért tranzitban megállok itthon, megebédelek az új helyre költözött kedvenc pecsenyesütőmben, aztán viszont igyekszem is tovább Tabdiba, ahol estére a Tóth Feri csinál majd egy tojásos lecsó de luxe-ot a teljes ausztriai különítménynek, kép- és videónézegetéssel, és csak halkan mondom, ottalvós a kultúrprogram, úgyhogy várhatóan beveszek nyolc csepp fröccsöt. Én tehát, bármikor is olvassátok ezt, vélhetően épp jól vagyok – hogy rátok is ugyanez a sors várjon, lapozzatok… Tovább »»

02 május
10komment

Csoda pókok a Vízipókban – és óda egy hátsó gumihoz… (IV.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (18 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Nem nagy, de legalább finom: rántott husim krumplisalátával a VÍzipókban

Nem nagy, de legalább finom: rántott husim krumplisalátával a VÍzipókban

Lassan már két hete, hogy egy röpke, fél hétvégére eljutottunk Prágába néhány jó barátommal (a két lánnyal, Melindával és Dórival, valamint Puttóval, Szigeti Sanyival), továbbá a Varga Zsoltival és a Kész Lacival. A változatlanul fantasztikus élményeket kínáló, igen jó szellemet sugárzó cseh fővárosban hosszú évek óta ott élő nagyon kedves barátunk, Hartai “Prágai” Ili volt segítőnk, vezetőnk, mindenünk – persze hogy ez úton is szépen köszönjük a türelmét… Két hete már, és még mindig ezen nyammogok – de mit csináljak, ha egyszer olyan sok jó történt velünk abban az igen rövid időben… Talán emlékeztek még: csütörtökön kora reggel indultunk, és szép komótosan poroszkálva, autópályákat kihagyva is ott voltunk délutánra – Puttóék autóval, a Kész Laci meg én motorral, Sanyi vonattal – Ilcsa meg villamoson, és mégis összetalálkoztunk a Bastában. Tartalmas este volt, melynek során a tudomány nevében még pár egységbe ellátogattunk. Másnap a Kész Lacival elmentünk motorozni: északon megnéztünk egy izgalmas barlangot, délutánra visszatértünk, és a Vízipók nevű búfelejtőben ütöttünk tanyát. Az előző részt valahol ott fejeztük be, hogy pár sebes sör után megjött a vacsoránk. A menüsorért lapozni ajánlatos. Tovább »»

25 április
10komment

Prága: barlangi motorosok, továbbá széljegyzetek a Vízipókban (III.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (24 lövet, átlagosan: 6.96 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ahogy a holland mondás tartja: A tehén is foghat verebet - nos, ez a kép azért, szerényen belátom, elég szépen sikerült a motel udvarán

Ahogy a holland mondás tartja: A tehén is foghat verebet - nos, ez a kép azért, szerényen belátom, elég szépen sikerült a motel udvarán

Prágában jártunk egy hete, ahol gyors, de alapos munkát kívánt tőlünk a folyton változó élet és a szorosra fűzött program: csütörtökön kora reggel indultunk meg, minden platformon betámadtunk, hiszen két motorral, egy autóval és egy vonattal közelítettük meg a helyszínt. A vonaton Szigeti Sanyi barátom-kollégám-harcostársam páváskodott, az autóban a lányok, Melinda és Dóri, a hozzájuk tartozó fiúk, Puttó és Varga Zsolti foglalt helyet, a másik motoron Kész Laci, indián nevén redilezli vezette fel kis közúti konvojunkat. Csütörtökön este, mint arról már olvashattatok, szép szolid szórakozás után vékony nyomon, egy éjszakai villamosjáratot szellemi ráhatással eltérítve  hazacsúsztunk a centrumtól kissé kijjebb eső, folyóparti szállásunkra, ahol, hogy, hogy nem, nagy nehezen tíz másodperc alatt elszenderedtünk. Másnap nyolc óra tájban ébredtem, és nem értettem, miért kell ilyen korán úthengerekkel, légkalapáccsal és gőzgépekkel dolgozni egy békés kis motel első emeletén – de igen hamar rájöttem, csak annyi a gond, hogy a többiek még nem ébredtek fel. Nem igazán irigyeltem a többi lakót – egyedül Pavelt, a motel igazgatóját nem zavartuk zörejeinkkel, még délután ugyanis titokzatos körülmények között eltűnt az étteremből egy lap fehér szalvéta, amit csak este, a szokásos napi elszámoló leltárnál vett észre, és egész éjszaka fáradhatatlanul nyomozott utána, hajnalban pedig már indult is, mert egy éti csigát kellett lábon elhajtania Brnóba egy koronáért. Én mindenesetre felkeltem, és hamarosan rájöttem: egyszerűen tűrhetetlen, hogy több mint tizenhat órája nem ültem motoron. Így aztán, amikor a Kész Laci végre felkelt, már komplett tervekkel állhattam elé. Hogy mikkel, azt megtudjátok – csak egy lapozás az ára. Tovább »»

22 április
12komment

Éjszakai ámok Prágában: a körtemplomtól a hóhérig (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 6.76 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ez a félbarna se rossz választás a Bastában

Ez a félbarna se rossz választás a Bastában

Jaj de jó újra itthon, gyerekek, ugyan, ne is mondjátok, dehogy bírtam volna még pár órát (mit mondtok? napot? huh, pláne) ebben a barátságtalan, rút Prágában tölteni, netán még elmotorozni pár hangulatmentes helyre – meg amúgy is egész nap csak búslakodtunk, veszekedtünk kibírhatatlan társaságommal, keserű volt az a vacak cseh sör, alig van belőle választék, és olyan ehetetlenségeket főztek mindenhol, hogy a Szigeti Sanyi, a Varga Zsolti  is meg én is egészen vészesen lefogytunk. Barátaink már-már attól tartottak, hogy egy esetleges előre- vagy hátrahajlásnál egyszerűen eltörünk derékban. Jönnünk kellett hát. De sok mindent nem meséltem még el. Pénteken ott hagytam abba, hogy a Bastában megettünk néhány sült kacsát, elfogyasztottunk mellé gyönge pár sört, néhány pálinkát, és elég optimista hangulatba kerültünk, amikor Varga Zsoltiék hirtelen úgy döntöttek, lelépnek (otthon azért orvul bekapkodtak némi pálinkát, azaz az egyetlen szeszes italt, amit Varga Zsolti nem fogyaszt – de ha elmondanám miért, persze mindjárt érthetőbb lenne, na majd egyszer…), mi pedig, a kőkemény mag, Kész, Szigeti, Boda, csak egymásra néztünk, és éreztük, hogy történelmi a pillanat, most Magyarországot kell képviselnünk, nem futamodhatunk meg félúton. Természetesen vendéglátónk, a Prágában élő, megkapóan kedves Ilcsa, azaz Hartai Ili is velünk tartott. Ha valaki e néhány mondatban netán talált ismeretlen tényezőt-nevet-fogalmat, elevenítse fel az előzményeket itt - ha viszont minden tiszta, miután már gurulunk, kapcsolom a kettest, és adok egy kis gázt. Jöjjön, amiből a fodrászszalonban sok van: hajcsatok.  Tovább »»

20 április
14komment

Prága: az első éjszaka után – ez sem volt puha (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Hát ez van... ez a világos a Bastában - ja, és Ili foglalása: p. Andy az pane Andy, vagyis Andy úr

Hát ez van… ez a világos a Bastában – ja, és Ili foglalása: p. Andy az pane Andy, vagyis Andy úr

Hatalmas szerencse, hogy nem élő videókapcsolatban vagyok veled, nyájas, most ugyanis igen érdekes hangokat hallhatnál. Néhányat inkább nem mesélek el ezen a korai órán – egyfajtát azoktól is, kettőtől viszont bizonyosan audio-sokkot kapnál: Kész és Szigeti olyan szinten horkol, hogy célszerűnek láttam elfordítani az ágyuk irányából nagy becsben tartott hordozható ördögszekeremet, mert attól tartottam, a légnyomás kikezdi a tévéjét. A Hostel Kotva 204-es hálójában tartózkodunk (hátha egyszer, még sokkal híresebb korunkban jelentősége lesz ennek, s turisztikai célpont válik a legendás szobából – sok más vonzerejét perpill nehéz lenne felsorolni), és mintegy tíz perce még szerintem én is ugyanazt a slágert fütyörésztem kétszáz decibellel, mint két hálótársam és barátom. Akikkel mintegy hat órája tértünk meg előkelő szállásunkra, s akik a tegnapi éjszaka folyamán, a költővel szólva elmondhatom, nem tartották lovuk száját – a sajátjuk kiszáradását pedig, a mértéket meglehetősen óvatosan kezelve akadályozták meg. Azt talán, személyiségi jogok okán nem mondanám, hogy voltak köztünk, akik beittak, az viszont kétségkívül tény, hogy nem volt szükségünk antidepresszánsok mértéktelen bevitelére. Most azonban felébredt a két őrült, úgyhogy lapoznom kell… gyertek ti is. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz