Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


21 május
5komment

Barna bácsi bizarr birodalma

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 6.88 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizennyolcadik kiadását egy hétköznapi hős nevével kezdem: Mateusz Szymanski. Legrutinosabb böngészőink már ennyiből tudják, az úriember lengyel, igen, így van… no… segítek még egy kicsit, elárulom a foglalkozását: mozdonyvezető. Nos? Hát persze, ő az: a vezér, aki észrevette, hogy egy, épp a vasúti átjáróban meghibásodott teherautó félig a pályára lóg – berántotta a vészféket, aztán elképesztő lélekjelenléttel végigrohant az egész vonaton, s közben másodpercek alatt minden utasát fedezékbe parancsolta. Neki köszönhető, hogy a súlyos balesetben senki nem sérült meg, bravó, Mateusz bratan, bravó, bravó… Ha minden jól megy, és marad még egy kis helyem a hozsannázás után, feltétlenül váltunk pár szót a Hyperloop hipervonatról, amely állítólag Budapestet, Pozsonyt és Bécset kötné össze – a Budapest-Pozsony távot (közúton 200 km) tíz perc alatt tenné meg a vákuumos csőben 1200 kilométeres sebességgel száguldó kapszulavonat, amely egyébként Elon Musk, a Tesla és a SpaceX atyjának ötlete. Szerintem a budapesti olimpiára pont kész is lehet, hacsak el nem lopják belőle a vákuumot… Bezár(at)tak egy ötven éve üzemelő cukrászdát Gödöllőn – napok óta minden, de tényleg minden Barna Illés cukrászmester szívszorító történetével van tele, ha versenyben akarunk maradni, egyszerűen lehetetlen, hogy ne foglalkozzunk vele. Színtiszta véletlen, úgy lehet, de én még a sajnálatos események előtt, tavaly nyáron botlottam bele a helybe, amikor épp egy pár motorgumi ügyében vágtattam Aszódra – megláttam a kézzel festett cégért, aztán tátott szájjal jártam körbe a számos értelemben meglehetősen bizarr birodalmat, ettem két gombóc fagyit és elhoztam pár sütit… nos… volt egy véleményem már akkor is, van most is, pláne, amióta kiderült, hogy például Hajdú Péter is beleállt a cuki megmentéséért indított népi mozgalomba… Már a tárgyak is menekülnek tőlem, nagy lehet a baj: múlt héten a Kék Villám slusszkulcsát sikerült eljátszanom valahol, aztán három nappal később legjobb barátom, Szilárd (egyik) munkahelyére, a lottósorsolás stúdiójába vetett a sors – na, ott meg a telefonkábelem tűnt el finoman szólva titokzatos körülmények között. Szinte azonnal rábukkantunk egy gyanús gyanúsítottra, az ügy tarajos hullámai kis híján még a sorsolás élő közvetítését is elmosták, de aztán minden jóra fordult – Popóéknál kaptam másik zsinórt, Baxxy-val kiegészülve romkocsmáztunk is egy felejthetetlent, s azóta kaptam a hírt, hogy visszahívhatom a mesterlövészeimet a kockás inges háza mellől, mert az eredeti kábel megkerült… Hepiend, hülyeségek meg minden ezen a szombaton is, kicsit beljebb. Tovább »»

Hirdetés
03 május
14komment

Egy könnyű nap éjszakája

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Balra 1992, egy buli közepe - jobbra most, egy buli közepe...

Baxxy, Bandi, Szilárd - balra 1992, egy buli közepe - jobbra most, egy buli közepe...

Jelentem, hazaértem a kiküldetésből: Nagykovácsiban (indián nevén Bigblacksmith-ben) minden a legnagyobb rendben, leszámítva, hogy betörések borzolják a hangulatot – nem irigylem a vakmerő bűnözőt, szerintem nagyon rosszul jár hamarosan, könyörögni fog, hogy hívják ki a rendőröket, mint az a sonkatolvaj fiatalember, akit jó pár éve a pincébe szorított be az utcánkban konspiratíve működő nyugdíjas kommandó, hogy ott legkegyetlenebb fegyvereikkel, gumivégű botokkal kis híján rokkantra semlegesítsék. Mázli, a Kolontárról megmenekített aranyszívű, gyönyörűre cseperedett kutya iskolába jár (bár szerintem pár tárgyból bukásra áll, de az osztályfőnökével nem, csak a szüleivel tudtam beszélni, ők meg azt mondják, nagyon ügyes, sőt), Blanki (9) meg Olió (7) enyhén szólva jól vannak, szimplán csak imádnivalók, napi tizennyolc órában pörögnek, a maradék időben pedig a szoba közepére felállított sátorban szundikálnak, miután az anyukájuk, Léri szépen dramatizálva elmesélte nekik a legújabb harminc oldalt a Ruminiből. Mi meg mind e közben, a három legjobb közül két barátommal, Szilárddal és Baxxy-val – s persze még másokkal, Popóval, Lacussal, majd megtudjátok – közel két napot töltünk együtt. És kábé semmi mást nem szeretnék most, csak megosztani veletek azt az örvendetes megállapítást, mint hogy az elmúlt harmincegynéhány évben nem változott köztünk semmi. És, ha jól meggondolom, ennél kevés fontosabb dolog létezik az életben. Ömlengős kedvemben vagyok, Kökény Attilát hallgatok, lelkem van, nem pici, úgyhogy vigyázat, lengő teher alatt tartózkodni veszélyes: szeretet, romantika, remény és reggeli lassúzás a nappaliban – lapozz az ínycsiklandó kínálatért… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz