Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


01 április
4komment

A BoDa Vinci-kód

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (13 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvennegyedik kiadását békés kis sörözéssel indítjuk – fellélegezhetünk, a magyar nemzeti sörkormány áldozatos tevékenységének hála, véget ért a cicaharc, két holland cég (igen, igen: csak az egyik ügyes brand-építéssel ős-székelynek álcázza magát) jelentékeny egymásnak feszülése során a végén egyszer csak kiderült, hogy “…konstruktív tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék”. Barátságos úton, barátaim, ahogyan itt, mifelénk megszokhattuk, nem máshogyan. Ha barátság van, minden van. Sebaj: az olajágas gerlice röptétől függetlenül a Lex Heineken, úgy tűnik, nem kerül le a napirendről – azaz Semjén Zsolt és Lázár János agyszüleménye, mely letiltaná például a Heineken palackjairól, dobozairól a cég vörös csillagos logóját, továbbra is él. Ha pedig így van, akkor én azt mondom, jól van így: no de azt is mondom, ne álljunk meg félúton, nertársak! Mert aki félúton megáll, az bizony gyanússá válik: tán nem hiszi elég mélyen, hogy a mai magyar társadalom (egyik) legsúlyosabb problémája a söröscímkék csillagtartalma… De mondok én mindjárt mást is: a gazdaboltok készülhetnek a záróleltárra – végük! És a könyvesboltoknak is! További remek hírem, hogy strómancégek tucatjaival nyelheti be a Nagy Gömböc, Andy vajda (nem, nem elírtam, köszi) a vidéki rádiókat, még 2018-ig, hogy attól kezdve azokból is ugyanaz a rengeteg színigaz információ ömölhessen telibe, mint a magyar média vagy mifene egyre szennyesebb löttyöt okádó főcső-rendszeréből. Milyen érdekes dolgokat olvasni – Nagykanizsán tök ugyanaz a folyamat zajlik például most, mint ami Dunaújvárosban nagyjából egy éve zárult le: s micsoda meglepetés, még a két ügy kulcsfigurája is ugyanaz, az MTI egykori igazgatója. Annak idején pedig egészen közelről volt szerencsétlenségem végignézni egy évtizedeken át valóban kereskedelmi alapokon működő rádió szenvtelen, gusztustalan, aljas kinyírását egy jelentős politikai potentát, többszörös díszpinty értő közreműködésével – hogy aztán végre versenytárs nélkül, nyugodtan működhessen az egyetlen közpénzemésztő és -eltüntető intézet tovább. No. Se dicsekedni nem akarok, se sajnáltatni magam – inkább csak azért próbálom meg vázlatosan elmesélni ezt a hetemet, hogy illusztrálni tudjam, időnként azért elég sűrű tud lenni az élet mifelém. Nyilván nem csak az enyém: de most nálam a szó. Mellesleg, ha minden jól ment, mi, öt motorral, már útban is vagyunk édes Erdély, közelebbről Torda városa felé… Gyertek, ha nem féltek…
Tovább »»

Hirdetés
25 március
7komment

Állatkert, egy majommal

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenharmadik kiadásának nemzetközi részlegében amolyan hibriddel indítunk – ennek mindössze annyi az oka, hogy a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője, Röhrig Géza New Yorkban él. És én már régóta szeretnék pár dolgot megosztani veletek Röhrig Gézával kapcsolatban, például hogy nem csak úgy felületesen irigylem, de zsigerből, belülről, fájdalmasan, a szívem legmélyéig – mert nem is tudom, ismertem-e valaha olyan sziklaszilárd, megingathatatlan jellemet, mint az övé. Elképesztő, fantasztikus és lenyűgöző, mennyire nem hajlandó letérni arról a – megengedem, nem is kicsit szokatlan, sokkal inkább abszurd módon különleges – pályáról, aminek néhány szegmenséről majd szót ejtünk odabent. Minden jel szerint további hullámokat vet a veronai buszbalesetet követő kapkodó és átgondolatlan kormányzati intézkedéssorozat, melynek keretében egyebek mellett “internetes társadalmi konzultációt” is indítottak, ami, gondolom, olyasmi, mint a nagyszerű nemzeti konzultáció, csak nem lehet belőle annyit lopni  - zárójelesen mondom, az ilyen “konzultációktól” kapok igazán agylobot… mintha a cipész a kedves kuncsaftok körében indítana közvéleménykutatást, gojzerrel varrja-e meg a bakancsot vagy pelenkaöltéssel; a pék arról érdeklődne, tegyen-e kicsivel több tönkölyt a tésztához, illetve szeretnék-e a tisztelt fogyasztók, hogy inkább mosópor legyen a lekváros buktára szórva cukor helyett. Álkérdések, amiket, továbbra is gondolom, a kutya meg nem válaszol, de ha mégis, hát a végén tét nélkül hazudható bármi, ellenőrizni senki nem fogja, mert nem szabad, ez kiderült már korábban is. Egy kis egotrip a végére: állatkertben jártam, Veszprémben, mesterségem címere majom – amennyiben kifizettem egy számomra meglehetősen látványos összeget azért, hogy láthassak két tucat csótányt, egy eltévedt feketerigót, két fekete medvét, egy szervált, pár gyűrűsfarkú makit, jó, oké, egy számszakilag jelentős csapat őzet és kecskét, továbbá az eu-s támogatásokból megépült új kifutókat, csont üresen… A többi állat nyilván igazoltan, illetve, a kiírások tanúsága szerint a madárinfluenza miatt volt távol – odabent valaki kedélyesen megjegyezte, hogy hiába, ez van, sajna még itt a tél. Ami persze oké: csak én valamiért azt gondolnám, ha az elvárható populáció fél százalékát csodálhatom meg, életszerű lenne egy félárú téli jegy kibocsátása is. És akkor még elég jó fej voltam szerintem… Tovább »»

11 március
4komment

A nap, amelyen a bírvágy torkára tettem a lábam

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenkettedik kiadásában – mi mást is tehetnénk így, a tavasz küszöbén (mondjuk épp nyolc fok vagy mennyi van, zuhog a zesső, és egyáltalában nincs nagy barátságosság odakünn, de ez múló mellékkörülmény) – motorozunk egy csöppet: van egy amerikai emberünk, cseppecskét irigylem, hiába is titkolnám, szóval Carl Reese szegény abból tengődik, hogy különféle hosszú távú motorozásokkal készteti álmélkodásra a nagyérdeműt. Most épp 3410 kilométert tett meg huszonnégy óra alatt, az mondjuk úgy kábé rendben van – a 145-ös átlaghoz természetesen helyenként jóval kétszáz fölött kellett veretnie. A szörnyülködőknek gyorsan mondom, természetesen nem közúton, hanem egy texasi pályán folyt a rekordgyártás. De vannak itt mások is: például egy indiai kolléga, aki csupán 200 kilométer megtételével be tudott kerülni a kalendáriumba – ő ugyanis háttal ülve tette meg az említett távot… és akkor még egy szót nem szóltunk rólam, vagy pláne a Kész Laciról. Más: lehet bármilyen véleményünk a Momentumról, vitázhatunk a nézeteikről, a programjukról, a stílusukról, a szövegükről meg még pont száz más szegmensről – az azonban kétségtelen, hogy jó rössel megjöttek, és felkarból a honi politika forgó ventilátorába dobták a pálpusztait. Darth Tyrannusék a Halálcsillagról el is kezdték telibe nyomatni rájuk a szuperlézer-sugarat, azaz például az origo nevű, szebb napokat is látott szocreál cikkgyártóipari egyesülés felületére felpakolták a “12 millió forintot tüntetett el a Momentum dúsgazdag vezetője” című… izét… na… ilyen betűkből álló hogyishívjákot. Nem tudom még, a Nemzeti Újságírás Módszertanában mi lesz a neve az ilyesminek, azért bizonytalankodom. Kezdetben amúgy bizonyos Kovács András (hú, de szégyellem ezt az utóbbit, mármint a nevet) jegyezte a remekművet, amit aztán három nappal később az origo saját halottjaként agnoszkált. Mindig van lejjebb, tudom, ezerszer mondtam már: de újfent csak ez a kőkemény helyzet – csak remélem, hogy lassan elérjük az origót… Na, nálam meg az van, hogy, bár nem szeretném elkiabálni, de úgy néz ki, győztem, pontosabban legyőztem – méghozzá magamat, vagy a birtoklási vágyamat, vagy mindkettőt, mit tudom én, amúgy oly mindegy. A lényeg, hogy egy kedves barátom elkottyantotta, eladó lesz valamije, nagyrészt fémből van, meg néminemű részben gumiból meg műanyagból… igen, igen, kerekei vannak és Mazda, ráadásul olyan típus, ami borzasztóan a fogamra való, és klasszikus darab… még ráadásabbul egy szabad szemmel alig kivehető összegért… na… több se kellett nekem pár álmatlan éjszakához – de hogy végül hogyan tudtam (nagyjából) csalódás- és fájdalommentesen kiszállni a projektből, még mielőtt elkezdődött volna, azt elmesélem, ha beljebb fáradtok. Tovább »»

25 február
2komment

Nyugodt öregségem záloga: 9652 forint

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (23 lövet, átlagosan: 6.87 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk – szép kerek szám következik – kétszázötvenedik kiadásában először Elon Musk gondolatai kapnak teret nálunk: a Tesla, a SpaceX és a PayPal milliárdos alapítója nem keveset foglalkozik az emberiség jövőjével. Könnyű lenne persze lesöpörni az asztalról sokszor megdöbbentőnek tűnő vízióit, eddig megvalósított projektjei viszont, amiket egyébként – megvalósulásukig – szintén sokan és sokféleképpen temettek, mindenképpen azt bizonyítják, Musk elég világosan látja a világban zajló folyamatokat, ezért érdemes odafigyelni arra, amit mond. Most épp azt nyilatkozta, a robottechnika hatalomátvétele a munkahelyeken megállíthatatlan – ez pedig hamarosan szükségessé teszi, hogy munka nélkül is jövedelmet kapjanak az államtól az emberek. Tudom: nekünk egyelőre az is megtenné, ha a munkánkért tisztességes bért kapnánk – de azért Musk szerint korántsem lesz olyan vidám, ha az emberiség egy része értelmes tevékenység nélkül marad… Vannak még kemény zsurnaliszták: itt van például a nagyszerű Stefka István, a PestiSrácok című orgánum úgynevezett lapigazgatója, akit 1982-ben magas szintű belügyi tudósítói tevékenységéért maga Horváth István belügyminiszter tüntetett ki, István pedig szépen megköszönte – nos, azóta sem sok minden történt vele, igazából újra megtalálta önmagát és a Pártot is, ahol ma is épp oly szépen nyílnak az ánuszrózsák, a tevékenység pedig ugyanaz, a művelet rutinból megy. Pár napja ez a jellemhős elkezdte izomból hasba rugdalni a Momentum Mozgalmat, azt a szerveződést, amely 260 ezer aláírás összegyűjtésével letérdeltette legnagyobb nemzeti ügyünk, a Magyar Olimpia hős szószólóit. A Momentum momentán a Kétfarkú Kutya Párt mellett az a pártszerűség, amibe akár még be is lépnék, annyira meggyőző: csak azért intem óva magam az ilyesmitől, mert 1989-ben egy viszonylag rövid ideig ugyanígy éreztem a Fidesz iránt is. Megjött a magánnyugdíjpénztári elszámolásom, amelyből egyebek mellett megtudtam, ha minden jól megy, a nyugdíjba vonulásomkor (vélekedésem szerint 2055 tájékán, 90 éves koromban) várhatóan folyósítandó járadékom összege 9652 forint lesz. Halványan remélem, nem összesen, hanem havonta – márpedig ha így van, nekem ugyan nincs okom aggodalomra. Musk, robotok, Stefka, gerincesek, én és a nyugdíj – pár fura figura odabent. Tovább »»

28 január
6komment

Európa Papa

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (15 lövet, átlagosan: 6.67 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt, mi több, lassan tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenhatodik kiadásában csak látszólag magyar az első (vagyis megszokott szerkezeti rendünk szerint nemzetközi jellegű) boncolgatásra kerülő hírünk, miniszterelnök urunk ugyanis ismét a nemzetközi porondon tapogatta, mennyire van még a faltól – a felvetés merőben költői, hiszen lényegében teljesen mindegy is, olyan szinten van vakon. Már rég egy merő vakolat az egész szerencsétlen ember, mégis bőszen próbálkozik – egyszer tuti sok lesz, és ezt nem csak a (vak) remény mondatja velem. A napokban egyenesen az ördöghöz látogatott, a pokolba – Brüsszelben ígérte meg szegény Európának, hogy majd mi újra naggyá tesszük. Na, emberek: meneküljön, ki merre lát, mert Kacor király kihegyezte a bajuszt… Nagyon nagyot futott a neten és a még viszonylagosan függetlennek mondható televíziókban az a hír, amely arról számolt be, hogy egy úriember visszaigényelte a NAV-tól a már befizetett adója egy részét – merthogy szerinte nagyon nem arra költik a pénzét, amire kéne; mivel Kósa guru óta úgyis nagyon sokat tudunk a közpénzek átalakulós természetéről, hát hadd legyen úgy a jövőben, hogy az ő pénze át se alakul közpénzzé, és hasonlók. Gondolhatjátok… ilyen nyers-nyakasan eretnek gondolatok olvastán csak járt a szemem, mint a reklámmacskának – és már az első soroknál nagyon gyanús volt valami, aztán, amikor megláttam a nevét, már tudtam is, mi: de hiszen ez a Jimmy… avagy Phix… avagy egy jó barátunk, természetesen derék dunaújvárosi polgártárs… Büszke vagyok, nem is kicsit: pár dolgot tán helyre is teszünk odabent, például a szándékok meg a tények terén… A végére egy kis desszert: mondjuk egy jó belgacsokis-meggyes sütike, amire az egyik multi pékségében csúsztam rá úgy két hete, amikor először lehetett kapni – komoly drog volt, instant függő lettem, így hát a korábbi keserű tapasztalatok ismeretében már pontosan tudtam, pár nap múlva nyoma se lesz. Igazam lett – de hamarosan visszatért: és nagyjából ugyanakkora csalódást okozott, mint annak idején, negyven éve az Utasellátó szalámis szendvicse, aminek kirakati fertályánál félbevágott szalámikarikákat lógattak ki a zsemléből… Pert fontolgatok: kétlem, hogy veszíthetnék…  Brüsszeli tévelygések, Jimmy, a király, és belga csal(ód)ások a belső részen. Tovább »»

21 január
9komment

A rezsipark békés lakói

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt, mi több, lassan tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenötödik kiadásában elsőként magyar sikerekről (is) számolunk be – ha nem is a Nobel-, de az IgNobel-díjak átadásakor magyar kutatókat is szólítottak a színpadra, így az erkölcsi elismerés mellett ők is megkaphatták a 10 billió zimbabwei dolláros, azaz nagyjából hetven forintot érő pénzdíjat is. Az IgNobel-díjakat olyan felfedezések/kutatások kaphatják, amik “az embert először megnevettetik, majd elgondolkodtatják”. Odabent kicsit részletesebben is beszámolunk néhány valóban izgalmas tudományos menetről… Igazságos Lázár János meghallotta a miniszterelnök minapi szavát, amikor is a Főbácsi bejelentette, nem tűri, hogy ellopják a pénzt, ezért is jut nyugdíjemelésre, ingyenes tankönyvre és még oly sok minden másra, okos Lázár János tehát személyesen tett feljelentést a négyes metró ügyében, merthogy összességében itt-ott, kézen-közön eltűnt olyan 170 milliárd forint – no, természetesen nem az ő kezükön meg közükön, szó sincsen róla: még az előző liberálbolsevikok és gyurcsánysimogatók nyúlták le a lét. Az elmúlt hetekben egyre többször érzem azt, hogy nagyjaink kezdik feszegetni saját határaikat – a minap például olvastam, hogy Tiborcz “The Vej” István feljelenti Szigetvári Viktort, aztán meg Juhász Pétert – akik a becsületébe gázoltak… No, ha csak abba nem. Végezetül… történt itten, Dunaújban pár apróság – komolyan, néhány napra kiteszem a lábam, és máris káosz a városban, terjednek a rémhírek, megy a nyafogás ezerrel, csak mert egy kicsikét nincsen melegvíz, meg mínusz húszegynéhány fokban fűtés… Csak szólok, piszkosul el vagy kanászodva, kedves nép… nagyon bele tetszettünk ám jönni a jólétbe, drága polgártársak, lehet ez másképp is ám… Csak kérdezem, tényleg, de isten bizony nagyon komolyan: lenne, ne adj’ Isten lesz itt, aki egy árva szót szól, ha mondjuk holnapután azt mondja a Párt, konkrétan némciszilci vagy akármelyik szóvivő útján, hogy kedves nertársak, holnaptól a kétszobás lakásokat tizenhat forintért vesszük át, az egyszerűség kedvéért kötelezően, a kedves volt lakástulajdonosoknak viszont ragyogó lehetőséget biztosítunk a parkban sátorozásra, átmeneti időre, egyelőre mondjuk tíz év. Hm? Nem hiszitek? Ja, és az alapkérdés: szólna valaki itt egy szót??? Gyertek, mondom a szerintemet. Tovább »»

22 október
5komment

Amikor nem mondod, mégis készülsz rá

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázharmincötödik kiadásában szépen gyertek velem Texasba, egyenest Dallasba – nem, nem, semmi Jockey, semmi Bobby, semmi olaj: egy csőd szélén álló főiskolát mutatok be nektek, azaz… pontosabban szólva a Paul Quinn College csak állt a csőd szélén, s azóta már régen rendbe jött minden. A zömében hátrányos helyzetű diákokat képző intézmény dékánja ugyanis úgy gondolta, feláldozza az iskola focipályáját – uram bocsá… felparcellázták hát a szép zöld gyepet, és kackiás kis biogazdaságot alakítottak ki. Jó, rendben, egyrészt nem gondolom, hogy csak a fűtött pázsit helyén él meg a répa, s kicsit direkt tán a párhuzam a honi éhezőkkel, az “akadémiák” gigászi egymásnak feszülésére mérsékelten izguló nézők távolmaradása okán ásítozó stadionokkal – de attól még beszélhetünk róla, amíg megvagyunk, teszem hozzá izgatottan. Fekete autóról jut eszembe: itthon elfogták a Teréz körúti robbantót. Picinyke erőkkel: a nyomozásban nagyjából ezer fő vett részt, s a hírek szerint a TEK harminc-negyven járműből álló konvoja ment érte Karmacsra – a Q7-esek mellett természetesen volt a mezőnyben pár páncélozott egység (katonaviselteknek írom: PSZH) is. Állítólag csak egyszer kellett megkérdezniük, hová kell menni: és ez még mindig ezerszer jobb, mint a 13. helyett a 15-be hatolni be. Az elkövetőt egyébként hamar lekapcsolták, és szinte azonnal őrizetbe is vették, nem várhattak, mert, mint az Origó írta: ”… a férfi újabb robbantásokat követhetett volna el. Bár ezt konkrétan nem mondta ki, minden bizonnyal készült is rájuk.” Magam is így érzem – ráadásul ha nem beszélt, érthető, hogy konkrétan nem mondta ki, mire készül. Minden bizonnyal. Tudjuk. Itthon minden rendben, ide egyelőre nem tette be a kezét a terror lába: cserébe viszont az önkormányzat 166 millió froncsiért megveszi városunk egyik büszkeségét, a zöld SZTK-t. Remek, felelős, bölcs döntés: már csak azért is, mert politikai értelemben a dunaújvárosi lakosság 98 százaléka, de konkrétan legalább egy ember most nagyon örül – az pedig a tulajdonos. Vannak tán köztünk olyan megveszekedett liberálkommunista, a régi szar időkben Szabad Népszabadságot olvasó, a rezsicsökkentés szentségében sem igazán hívő tamáskodók, akik nem pontosan értik, vajon mitől lett hirtelen oly kívánatos az összeomlás szélén álló, pusztuló, évek óta magára hagyott csövestanya – megmondom én, mi hogyan lesz, aranyos olvasóim. Aki kíváncsi, hamar megklikkeli a gombot, és bemegyen. Ott leszek. Tovább »»

04 június
5komment

Durr, egymilliárd, népem… na, nesztek, itt van még három… meg huszonhét…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhuszadik kiadásában először is irány egyik kedvenc országom, Itália, ahol egy négyszáz fős kis faluban, a hangzatos nevű Civitacampomaranóban, ahol még a térerő is meglehetősen porózus, megvalósult a WEB 0.0. A projektet egy olasz urban artist, ha ferdíthetem úgy, nagyvárosi népművész, a szerintem izgalmas alkotásokat megvalósító biancoshock jegyzi: a szándéka valami olyasmi volt, hogy bemutassa, azok az internetes szolgáltatások, amelyek nélkül félkarú, vagy inkább végtagok nélküli óriásnak érezzük magunkat, mindig is megvoltak – s meg is vannak, természetesen azokban a közegekben is, ahol széles sávról legfeljebb akkor beszélnek, ha emberesen, egy jókora kaszával állnak bele a búzatáblába. A jellemzően idősebbek lakta falucskáról készített fotók elsőre megmosolyogtatják a nézőt – de elég sok mindenen azért el is gondolkodhatunk közben… Orbán Viktor meggyógyult, és, épp a születésnapján rögvest Dunaújvárosba hajtatott a legendás mélybarna Transporterrel, meg a szorosan hozzá tartozó TEK-mobillal, azaz a Q7-es Audival, no meg pár BMW-vel, nagy Skodával és további semmiségekkel. Ahogy mondani szokás, szegény ember az, aki már ígérni sem tud: hát kérem, lehet, hogy a miniszterelnök úr nem vagyonos ember, nem is volt, és nem is lesz, ahogyan ő maga őszintén elárulta a Parlamentben egy arcpirító kérdést ügyesen és frappánsan megválaszolva – de hogy ígéretekben nála gazdagabb nincsen közel s távol, abban egészen biztos vagyok. Átnézzük, mi vár a mi kedves városunkra a közeli jövőben, állítólag harmincegymilliárdért, majd pedig elindítom azt a mozgalmat, amely remélhetőleg az egész magyarságot magával ragadja majd: büszkén jelenthetem be, hogy a HL-n szárnyat bont a Nemzeti Ígéretek Mozgalma Alapítvány és Népi Demokrácia, azaz a NÍMAND. (Fontos frissítés: részben átnézzük, igen, hely híján viszont a témát jövő héten tovább bontogatjuk…) Cigaretta, pontosabban leszokás meg minden: lassan elérem a két hetes absztinenciát – ebben az időszakban nullát szívtam, és csak azt akarom mondani, hogy bár természetesen baromi büszke vagyok magamra, mindazonáltal egy nagy nulla ez az egész leszokás… Még a Parázs-Varázson se gyújtottam rá, pedig hajnali három körül azért… khm… Webzéró, űrközpont, partymix a heti gumiszobában: pattogjatok velem… Tovább »»

28 május
2komment

Amott kutyához is kell, itt egy országhoz sem, mi az?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (18 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenkilencedik kiadásában mindenekelőtt arról szeretnélek értesíteni benneteket, hogy Berlinben elfogadták azt a rendeletet, amelynek értelmében hamarosan csak a “kutyajogosítvánnyal” rendelkezők lesznek jogosultak póráz nélküli ebsétáltatásra és egyéb kunsztokra. A Hundeführerschein (ez a pompás német kifejezés jelenti a kutyajogsit) száz euróba kerül majd, megszerzéséhez a tulajdonosnak be kell mutatnia, mennyire engedelmes a kutyája, hogyan teljesíti az alapvető parancsokat. A rendelet egyébként szerencsére nem vonatkozik a harminc centiméter marmagasság alatti jószágokra… És milyen érdekes, vagy szerintetek nem, hogy amíg Németországban lassan egy kutyát sem lehet vezetni vizsga nélkül, Magyarországon egy teljes országot is, simán… Nagyon is simán: persze ehhez gondosan meg kell adni a népnek a mindennapi szellemi pillecukorkát –  nulla beérkező menekülttel is lehet például remek rémképeket festeni nagy ecsetvonásokkal, ha ez nem lenne, anyukám nem is láncolná be minden kora estétől a két zárral nyolcra csukott ajtót… Ő például fél a menekültek támadásától – miközben én ismerek jó pár veszélyesebb bennszülöttet… Közös jellemzőjük, hogy annak a Soros Györgynek a pénzén sikerült ilyen faszán kikupálódniuk Oxfordban meg itt-ott, akit most a tv2 csodahíradójában aláznak porrá, merthogy, képzeljétek csak, negyven évvel fiatalabb a felesége… tűrhetetlen az ilyesmi, lihegi Andy G. Vajna kaszinós producer és őszinte hősszerelmes közpénz-milliárdokból hizlalt televíziója egyebek mellett, a műsor címéhez igazodva tényanyagként közölve róla, hogy 23 millió dolláros a vagyona (mármint Sorosé: Andy pályáját egyelőre nem tűzték műsorra)… Tényleg csak gratulálni lehet ilyen gondos/mély műhelymunkához: igazából a büfés néninek fel kellett volna tűnjön (nem kizárt, hogy fel is tűnt), hogy, baszki, 23 MILLIÁRD dollár az a vagyonka, nüansz, na, nem érdekes, tényleg… Uhhh… Ijedtemben le is szoktam a cigarettáról, negyvenhatodszor, és természetesen azonnal bejelentettem a facebook-on, nem teljesen véletlenül és szándékmentesen, gondoltam, egy harmadnyi posztra való anyagot csak összeirkálgatnak nekem a bölcsek – bár a lottó ötösöm jönne már így be, hát mi sem természetesebb, mint hogy láthatóan mindenkinek megvan az egyedül üdvözítő véleménye, hogyan is kell leszoknom; mindenki tudja, mit érzek, mit fogok érezni; mindenki tudja, rossz volt nekem, mindenki jósolja, most jó lesz: miközben dohányzás nélkül élni egyszerűen szarabb életminőség, oké, aláírom, olcsóbb, ez jó, és persze a kátrány is jó káros egy anyag. De hány ilyet mondjak még? A dohányzás halált okozhat – rettent a dobozokon lévő felirat. Nem, drága pajtikáim: nem okozhat, hanem OKOZ. De a nemdohányzás is… azért kétlem, hogy ezt most tőlem tudjátok meg… Na, idegileg vagyok jelen: kövessen, aki mer… Tovább »»

16 április
9komment

A jogszabályok hatályosulását figyelők nem lankadnak

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (13 lövet, átlagosan: 6.15 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenötödik kiadásának első úticélja a hűvös Svédország, ahol most épp ünnepelnek – nem egyebet, mint hogy kereken 250 évvel ezelőtt, 1766-ban Svédország volt az első ország, ahol alkotmányos jog mondta ki a cenzúra eltörlését. A kampány része, hogy maga az ország kapott egy telefonszámot – ha valaki június elejéig tárcsázza a +46 771 793 336-os számot, véletlenszerűen kapcsolnak egy svéd lakost, aki bármiről szívesen elbeszélget a kíváncsi hívókkal. A programra előzetesen lehetett jelentkezni, tehát nem kell attól tartani, hogy a Ljungby mellett, egy mintatanyán gazdálkodó Jörg Jörgenssennek kell elmagyaráznunk, persze svédül és tájszólásban, miért is óhajtjuk zargatni épp reggeli zabkapálás közben. Házunk táján nincs olyan túl sok újság: apropó, újság – azonnali hatállyal kirúgták, mi több, már be se engedték az irodájába azt a kitűnő szakembert, aki négy éve, sokak társaságában engem is felkért a sürgős távozásra… egyelőre sikerült visszatartanom a zokogást, de erről nem mondok többet, csak olyan jó újra hallani… Amúgy folyik tovább a minden oldali őrjöngés a vasárnapi boltzárás-nyitás körül – ja, és miközben a Nem Vagyonos Ember, Aki Még Soha Nem Hazudott, és Akinek Még Strómanja Sincs, Volt és Lesz, megkapó őszinteséggel belemondta az ország szemébe mindezt, nos, épp aközben olvastam, hogy a tenderfelhívás nélküli, azaz fű alatt zajló pályázatok és egyéb megbízások aránya immár elérte az ötven százalékot – lesz az még száz is, kis ideig. Ami pedig a dunaújvárosi közsötétítés ügyét illeti, az végre, remélem, teljes közmegelégedésre, lezárulhat: a kormány nevében Csepreghy Nándor miniszterhelyettes levélben adta tudtul, ők mindent alaposan kivizsgáltak, megtekintettek, ki- és felmértek, és nyugodt szívvel kimondhatják a végeredményt, Dunaújvárosban igenis nincs sötét, mert világos van. Továbbá megnyugtató, hogy odafent folyamatosan “figyelemmel kísérik a jogszabályok hatályosulását”, ráadásul a “megkeresések tükrében”. Nos hát, igen: tükröm, tükröm, mondd meg nékem… Nem várunk senkire, kezdünk…
Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz