Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


18 február
4komment

Kösz a mentést, Teofilo!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 6.82 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenkilencedik kiadásában mindenekelőtt irány a mesebeli Afrika – Nigériában a jelek szerint feltalálták a spanyolviaszt, vagyis az ellopott közpénzek visszaszerzésének egy meglehetősen hatékonynak tűnő módját. A lényeget egyszerűen össze tudom foglalni: aki érdemi bejelentést tesz ellopott, elcsalt, elsikkasztott pénzekről, az az eljárás végeztével megkapja a visszaszerzett összeg öt százalékát. Mindössze két hónapja, hogy belekezdtek – ez idáig gyönge 177 millió ebül szerzett dollárt sikerült visszaszivattyúzni az államkasszába, a becsületes megtalálók pedig, ezek szerint, mintegy 8-9 milliónyi jutalmat vihettek haza. Azért szerintem az is fontos szegmense lehet a történetnek, hogy – a fáma nem szól róla, így csak szerény feltételezésem szerint – azt se nagyon piszkálgatják, honnan is tudhatta hitelt érdemlően a kedves bejelentő, hol leledzik a keresett lovetta. Aztán: bemutatkozott Los Angelesben az új magyar főkonzul, bizonyos Széles Tamás úr, akinek diplomáciai előéletéről annyi tudható bizonyosan, hogy a debreceni városi önkormányzati televízió ügyvezetője volt, továbbá elkísérte a haza bölcsét, Kósa Lajost és Halász János államtitkárt Új-Zélandra egy Rolling-koncertre. Ennél többre pedig egy diplomatának aligha is van szüksége. Mármint ilyen jó kapcsolatoknál többre. De tényleg: ezeknek az embereknek soha semmi nem kínos? Nem ég szét az arcuk, amikor mondjuk valódi szakemberekkel kell tárgyalniuk lényegében bármiről? Igaz, van a magyar külügyben egy Mr. Szidzsártó is – s ahogy a mondás tartja, amilyen a mosdó… Nézzük hát a törülközőket. Ami engem illet, ez a péntek… nos… hát nem volt épp eseménymentes. A Fátum Napja – magamban valami ilyesmit morzsolgattam már dél körül: addigra sikerült megmerítkeznem néhányszor kötésig a lehetetlenség kristálytavában… Valószínűségszámítók, munkára fel – egy hihetetlen történet következik némileg szokatlan szemszögből: nem is az én napom krónikáját adom közre, hanem az őrangyalomét. A neve Teofilo Gambrini – annak idején, még földi életében Szömrédi Istvánnak hívták: de ott fent kötelező valami olaszos hangzású nevet választani, hát ezért. Sorskérdések: angyali türelmet kívánok mindenkinek. Kezdünk. Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz