Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


10 december
2komment

Váratlanul lemondott a miniszterelnök!!!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.38 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáznegyvenedik kiadását egy hosszú évek óta várt, csodálatos hírrel indítom, nem is lehet máshogy: lemondott a miniszterelnök!!! A hír váratlanul érte a közvéleményt, szinte mindenki biztos volt benne, hogy a politikus indul a következő választáson is – ő azonban úgy fogalmazott, nem akar abba a hibába esni, amibe oly sokan, akik túl sokáig maradnak hatalmon. A csúcson kell abbahagyni, fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is bejelentette, ő a pénzügyminiszterére szavaz majd a jövő évi választáson. Jó, nyilván valamennyien ismeritek a HL rendszerét – vagyis hogy külföldi hírrel indítjuk a mesét: hát persze hogy nem a mi kis betegünkről, hanem Új-Zéland miniszterelnökéről, John Key-ről van szó… A legtöbb magyar mintha nem is Európában élne – ez a kép rajzolódik ki a Tárki nemrégiben napvilágot látott kutatásából. Ha Magyarország egy kórházi beteg lenne, a kórkép alapján alighanem azt tanácsolná neki az orvos, hogy éretlen banánra már ne költsön feleslegesen… ez persze csak vicc, a helyzet azonban egyáltalán nem mókás. A napokban kiléptünk a korrupcióellenes együttműködésből – az átlátható kormányzás elősegítését zászlajára tűző nemzetközi szervezetet eddig csak Oroszország hagyta el három éve – kakaskánk, Szidzsártó extramini szter már elpufogta, hogy sajnos az egész rohadt világ, a teljes univerzum pikkel ránk, oktatni akarnak és csak szemétkednek, jobb, ha kiszállunk egy ilyen olcsó kis bagázsból… Közben lassan (egy frászt: igazából villámgyorsan) tényleg mindenkitől leszakadunk – a felzárkózás kulcsa egyebek mellett az oktatás fejlesztésében rejlene, de hát ki tud itt ilyen piszlicsáré ügyekkel foglalkozni, amikor állandó harc az életünk: hol a migránsok, hol a Soros, hol a köcsög brüsszeli fenekedők kavarnak; és akkor ott vannak még a kommunisták, a szemkilövetők, az USA, Norvégia meg a KDNP-re kommentelők. Végül hadd ejtsek szót néhány nemes lelkű helyi polgártársunk felemelően szép tettéről: néhány kiváló és csupaszív szakember minden különösebb faxni nélkül összeállt, és szépen megnyírták, rendbe szedték pár hajléktalan, elesett embertársunkat. Így kell ezt csinálni, kedves mindnyájan, természetesen magamat is beleértve – e hír ébresztett rá, hogy piszok régen dolgoztam utoljára ilyen helyen, legfőbb ideje lesz beállnom valahová, hogy valami hasznosat is csináljak végre. Konkretice. Elkezdjük az okoskodást – tartsatok velem. Tovább »»

Hirdetés
02 július
13komment

Faragó Révai Ferdynánd: avagy a troll hitelessége

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhuszonnegyedik kiadását egy miniszterelnök történetével kezdjük. Ez a miniszterelnök lopott, csalt, sikkasztott, visszaélt tisztségével, vesztegetés elfogadásával személyes előnyöket szerzett, banki csalásokban vett részt. A vád szerint nagyjából 260 millió dollárra rúg a működéséhez kapcsolható korrupciós ügyek összértéke, míg a három bankot érintő csalások másfél milliárd dollárra rúgnak. Az ügyészség 19 év börtönt kért a miniszterelnökre – egyelőre, nem jogerősen, kilenc évnél jár a bíróság, mindenki fellebbezett. Oh, bocsánat: véletlenül el is felejtettem mondani, természetesen Vlad Filat volt moldáv miniszterelnökről beszélünk. Egyelőre. És természetesen beszélnünk kell a futballról is, hiszen a magyar válogatott tizenharmadik lett az Európa-bajnokságon. Miközben természetesen gratulálok, van bennem egy csomó fura és rossz érzés: tudom, nem vagyok magyar, tudom, fogjam be és takarodjak, tudom, ne keverjük a politikát… Jaja: a gond csak az, hogy szerintem nem én kezdtem – tán csak nem miattam ugyanaz a helyzet most a futballal, mint volt/lett a kokárdával, a zászlóval, a himnusszal meg még kismillió “semmiséggel”, amit egyesek egyszerűen kisajátítottak. Továbbá azt is merészelem gondolni, hogy egy manósapkányit azért túl lett értékelve a válogatott teljesítménye – amikor pár napja egyik örökbuzgón lihegő riporter (az egyébiránt nem kevés közül) megkérdezte a nagy Lisztes Krisztiánt, szerinte a magyar bajnokság vagy a Bundesliga-e az erősebb, ott azért kicsit lelevegősödött az agyam pár percre. De persze tudom, a Nagy Siker újra összekovácsolta a Nemzetet. Oké, let it be: sajnálom, hogy hitetlen kozmopolita neoliberálbolsevista gyaurként ezt se teljesen így látom… Végezetül egy szaros kis troll néhány soros “bírálatára” reflektálok, minden észérv dacára: az ilyesfajta “véleményeket” ugyanis a névtelen levelek sorsára szokták juttatni minden normális helyen – mi most nem tettük. Kamu facebook-identitás mögött bujkáló hősünk (akinek beazonosítására egyébként olyan nemzetközi rutinnal rendelkező profilert vetettem be, hogy soha el nem hinnétek – már nyomon is van…) úgy gondolta, ha már voltam olyan szemét, és a nagy nyilvánosság előtt (pillanatnyilag, csak e szerény jegyzettel 7500 embert értünk el abban a városban, ahol 422 szavazattal önkormányzati választás nyerhető) is bejelentettem, hogy néhány puhatestű polgártárs jó ideje tartó, fáradhatatlan munkálkodásának köszönhetően a HL utolsó print-zsombékjáról is el kellett ugranunk, magyarán kivágtak minket a Szuperinfó hasábjairól is, mint macskát, na, akkor ő majd jól belém vágja a csákányt. Nos, bevallom, sikerült: de nem pont úgy és azért, ahogyan és amiért ő gondolta… Elnöki bukta, nem lekváros; futball, kicsit (?) felhabosítva; és episztola, ha épp nem parainesis Faragó Révai Ferdynánd, a derék troll részére… Tovább »»

20 június
5komment

Egy falat falat? Köszi, ezt is befaljuk…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 6.63 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhetvennegyedik kiadásában először is visszatekintünk egy csöppet a néhány napja lezajlott Bajnokok Ligája-döntőre – nem, nem futballszakmai szempontból foglalkozunk az eseménnyel, mint talán tudjátok, a Barcelona legyőzte a Juventust, egészen jó kis meccs volt, oké, nem egy Videoton-Paks, de azért el lehetett vele tölteni az időt. A díszpáholyban természetesen ezúttal is helyet foglalt jó néhány nobilitás – többek között nem hagyta ki a döntőt a magyar és a francia miniszterelnök sem, mindketten különgépen utaztak a helyszínre, s ugyancsak mindketten fontosnak érezték, hogy gyermekeik is ott legyenek a megismételhetetlen sportcsemegén. Egyikük aztán, pár nappal később úgy érezte, illik belátnia, hibázott, ugyancsak illik elnézést kérnie honfitársaitól, s befizetnie az államkasszába a gyerekekre eső költségeket. Hogy ez vajon Orbán Viktor avagy Manuel Valls volt-e, nos, ezt a nehezen eldönthető kérdést megválaszolom odabent. A múlt héten fecsegtem néhány szót egy vitorlásról, mentális kihívásokkal küszködő kapitányáról és enyves kezű legénységéről – tettem mindezt az utóbbi hetekben mindent elöntő (és minden mást jótékonyan elfedő) kormánytévés téma, az ugyancsak mindent elözönlő migránsok (tényleg megőrülök már ettől a szótól) ügye kapcsán: nos, az kétségtelen, hogy sikerült szűk másfél milliárdért szóba hozni a dolgot, ebből háromszázmillió ment el az ide látogató embercsempészeknek szóló, naná hogy magyar nyelvű óriásplakátokra. Ha Magyarországra jössz, ez meg az… Nos, pár mondatban meglessük, mi a helyzet akkor, ha már Magyarországon vagy, és történetesen a kormányzásban tevékenykedsz: vajon akkor hogy állunk a törvényekkel, kultúrával meg a többi aprósággal… Nem is szólva a négy méter magas kerítésről, ami a kormány döntése alapján felépül: egyelőre csak a déli határszakaszon… Végül szóljon a rádió – elég sokat hallgatom mostanában, amolyan szakmai ártalom: alighanem ezért tűnhetett fel, mennyire unalmas és egyoldalú az úgynevezett kereskedelmi adók zenei kínálata. A kívánságműsorban például kívánni már nem lehet – egy kicsit nosztalgiázom is, amikor régi munkahelyemre, az EL-DO Rádióra, s benne a régi típusú kívánságműsorra emlékezem… Kapcsoljunk be/ki együtt, gyertek. Tovább »»

09 május
10komment

Elszemtelenedett szamócaüzérek végnapjai

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 6.88 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhatvannyolcadik kiadásában Dániába repít benneteket a HL expresszvonata: Skandinávia (szerintem) leginkább élhető országában most azt találták ki, hogy szép fokozatosan megválnának a készpénzes fizetéstől, és a különféle elektronikus módozatokat fejlesztenék még tovább – a szakemberek szerint nem egy, nem is két előnnyel járna a dolog. Nekünk természetesen a fülünk botját sem kell mozgatnunk, napok óta minden egyes híradó vezető híre, milyen meglepő módon nagyot ugrott a magyar gazdaság, pedig már az sem akármilyen magaslat volt, ahonnan elrugaszkodott. És ha ők mondják, az úgy is van, 11 százalék növekedés, nullás infláció, ahogy a boltokban látni. (Ja, csak zárójelben: a NAV végre rámoccant a magukból kivetkőzött, az államot több ezer forinttal megkárosító szamócaárusokra, kedden vagy mikor ez volt a nap egyik fő híre…) Megkezdődtek az írásbeli érettségik – történt pár semmiség, az m1 például szerződtetett egy nagyon kedves, tisztességben megőszült tanár bácsit, oldaná meg a matek matúra feladatait: mit mondjunk, elég sima bukás lett volna belőle… Pedig nem történik semmi különös, mindössze elkezdődött a Párt egyik alapvetésének gyakorlati bizonyítása, miszerint nem jó olyan sokat tanulni: úgyse tudod megcsinálni, mire mész egy újabb kudarccal… Tehenész meg mindig kell valamelyik Leslie L. Meszaros-ranchra, biztos megélhetés, havi 60, okosba’. Ezek a diplomás kis nyikhajok amúgy is folyton csak járatják a liberális pofájukat abban a pár évben, míg itthon vannak: elég volt. A jóból viszont soha nem elég: mint talán még emlékeztek rá, pár héttel ezelőtt városunk fáradhatatlan, méltán közkedvelt seriffje, Magasrang őrnagy személyesen járt el szerény ügyemben, amikor is egy harmincezer forinttal lettem szegényebb (már fizettem, természetesen), cserébe viszont pár büntipontival gazdagabb – az irtózatos városi baleseti gócpont Kőműves utcai terület torkolatát, ahol felháborító esetem történt, most teljes szélességében besárgasávosították, azaz “Különösen veszélyes hely”-et fabrikáltak belőle. Hogy is mondjam csak: legalábbis különös fordulat egy eddig sem túl egyértelmű helyszínen, hogy finom legyek. Az én olvasatomban persze ez egyenes beismerése, hogy tökéletesen jogtalanul kaptam a csekket – de sebaj, ha a közlemény rovatba általam beírt gipszágyra fordítják, egye fene, maradjon a lóvé. Nálam nincsenek különösen veszélyes helyek, pláne nem olvasóknak: gyertek, irány, teljes gázzal, befelé. Tovább »»

21 március
3komment

Miniszterelnöki várjátékok

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 6.90 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhatvanegyedik kiadása ismét szaftos… na jó, ez így még majdnem nekem is erős… szóval inkább úgy fogalmaznék, kényes témával szolgál kezdésképpen. Londonból Dubaiba tartott egy repülőgép, melynek egyik – ha jól tudom, azóta is ismeretlen – utasa röviddel a felszállás után elvonult a gép legkisebb közös célú helyiségébe. Hogy mit tett ott, nem tudjuk pontosan, tán jobb is – mindenesetre a gépen olyan odőrök kezdtek terjengeni, hogy többen terrortámadásra gyanakodtak. A személyzet igyekezett semlegesíteni a szagokat, mindhiába – a kapitány végül személyesen ellenőrizte, mi a szar van, aztán, hiszitek vagy sem, visszafordult, és leszállt Londonban. És mit hoz a sors, Nagy-Britanniában épp a napokban állították üzembe azt az autóbuszt, amelynek utasai joggal érezhetik úgy, hogy tőlük is megy a szekér – merthogy nagyon konkrét biogázzal üzemel a busz. Hetek óta forgatok a fejemben egy gondolatot, most megpróbálom közfogyasztásra bocsátani: nem szeretnék most mélyebben abba az utcába bemenni, vajon vannak-e különféle pszichikai jellegű defektusai a magyar miniszterelnöknek, és ha  nincsenek, akkor miért épp Grazban kezelteti őket; avagy, ha átfogó és rendszeres orvosi vizsgálaton kell átesnie annak (ki kérdőjelezné meg), aki például, honnan is jut eszembe, buszt vezet, miért nem írják elő minimum ugyanezt annak, aki országot – szóval mondom a lényeget: legalább csak egyetlenegy nyomós vagy bármilyen okot szeretnék találni rá, miért is muszáj Orbán Viktornak a Várba költöznie. Tíz év alatt száz-, egyes források szerint kétszázmilliárdot költenének a Várnegyed felújítására – s közben senki egy szót nem válaszol rá, miért van erre szükség, a kormánydöntést indokló tanulmányok, jelentések “természetesen” nem nyilvánosak. Végül itt az utolsó figyelmeztetés, némi burkolatlan promócióval: ne feledjétek, hogy a jövő hét csütörtökén, 26-án 17 órakor Livelövet, azaz élő Hétlövet-találka szerénytelenségemmel és Suszter mesterrel a József Attila Könyvtár olvasótermében – szívből reméljük, hogy, mint legutóbb, megint kis híján kevés lesz a tér. Körvonalazódnak a részletek is, itt, az előzetesben pár apróság, ami már biztosan lesz. Felkészülni, vigyázz – hamarosan kezdünk. Tovább »»

29 március
5komment

Rezsifronthuszárok Harcálláspontja

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenharmadik kiadásában a szieszta dicséretével kezdünk – illetve, kicsit pontosítok, a mifelénk mostanság szárnyát bontogató slow-mozgalomról ejtünk pár szót: szerintem ha akarnám se nagyon tudnám titkolni, mennyire tetszik a dolog, még ha a teljes megvalósítástól sok tekintetben elég távol állok is… Nyulasi mester e tekintetben is évtizedekkel előzte meg korát: remélem, nem haragszik meg érte, ha kifecsegem, miért felesleges déltájban zaklatni – bizony, Olaszország Don Gioltónál házhoz jön, egy óra szunyóka csodákat tesz, vallja a barátom, és nincs okom, hogy ne higgyek neki. Nem vitázik a miniszterelnök: bár a Fidesz szerint a demokrácia lényegéhez tartozik, hogy legyenek az ország jövőjéről folyó viták; úgy látják azonban, hogy nincs kormányzóképes, igazi jelölt a baloldalon, ezért vitának sincs értelme. Jó szöveg: ha beljebb lapoztok, rájöttök, miről jutott róla eszembe Jézus leszületett fia, akivel egyszer interjút készítettem. Megkaptam az idei első félévre esedékes számlatömbömet az extraprofitra éhes imperialista energiaszolgáltatótól: nos, jóllehet a rezsicsökkentés eltántoríthatatlan hívének tartom magamat, a negyedik ütemnél csak az ötödiket várom jobban, amikor is szerény javadalmazásra számítok fogyasztásom fejében – én, bevallom, az egészet úgy fogom fel, hogy ily módon azért mégiscsak hozzájuthatok majd némi nyugdíjszerűséghez… Nos, a nemrég megkapott számlákon áhítattal láttam, hogy a tudatos tervezésnek hála legjobbjaink simán a jövőbe látnak: én például júniusban 1021 forinttal fogok kevesebbet fizetni, törik-szakad, így lesz és kész. Nagy kérdés viszont, nem sikerülhetne-e most, a rezsiharc e küzdelmes hónapjaiban extraprofit-mentesen leszereltetni a gázórámat, s így az öt éve nullás fogyasztásomért nem fizetni tovább a díjat… Óriási sikersztorik minden mennyiségben, kicsit beljebb… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz