Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


29 augusztus
1komment

Majd pont az expólóvét nem nyúljuk le, mi?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már száznyolcvannegyedik kiadásában, ha velem tartotok, kihasználjuk a nyár utolsó pillanatait, és kiruccanunk Spanyolországba. Busszal megyünk, naná, én vezetek, na jó, a táv miatt célszerű lesz még egy sofibát szerződtetnünk, mit szólnátok a Körtéhez? Ha megfelel, kiveszem kicsit a melóból, és indulhatunk is. Hol szálljunk meg? Szállodában? Oké: csak arra kell ügyelnünk, melyikben – most olvastam, hogy több ottani szálloda ellen is vizsgálatot indítottak, mert a vendégek nemzetisége szerint szabták az árakat, egy norvég vendég akár a dupláját is fizethette, mint egy portugál: mondjuk ha az átlagos fizetések erejét vették alapul, mi mindenképpen ilyenbe megyünk, mert akkor ingyen alszunk. Velencében is vizsgálódnak hasonló ügyek miatt, mi több, a párizsi Disneyland-et is gyanúsítják, hogy olcsóbban engedte be a franciákat, mint a németeket… Természetesen itthoni esetről is van némi tudomásom – szép történetek… Akárcsak a milánói világkiállítás körül kipattant apróbb kis botrányocskák – jó, nem várom én ebben az országban, hogy nagy feneket kerítsenek egy mindössze 5.2 milliárdos történet körüli… hogy is mondjam csak… ellentmondásoknak, de azért én mégis vesztegetnék pár szót a dologra. Pár száz millió ismét elugrott ide-oda, már szinte én érzem kellemetlenül magam, hogy megint arról kell motyorásznom magamnak, hogy vajon miért hazudik össze-vissza Szőcs Géza kormánybiztos, titkol el közérdekű adatokat a minisztérium, hogy miért kell megint ilyen szánalmasan átlátszóan ellopni a lóvénkat – miközben egyébként a milánói expó magyar pavilonja, a benne zajló programokkal egyetemben egy határ szar… Végül egy szomorú hír – koncerten lett rosszul, és már nem tudtak segíteni Nánai Attilán, a Welcome Band basszusgitáros-énekes frontemberén. Sejtem, nem sokaknak mond valamit is a Welcome neve – pedig a kis vidéki klubokban legendás zenekar fennállása alatt sok-sok ezer embert szórakoztatott elsőrangúan: úgy gondolom, kötelességem, hogy pár szóban megidézzem őket, őt… Spanyolcsizmás, magyarmiskás, gyászolós HL odabent… Tovább »»

Hirdetés
16 február
9komment

Előre az egységes civilképzésért!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már ötvenötödik kiadásában Milánóba megyünk, de csak egy villanásra – tiltakozását fejezte ugyanis ki az olasz nagyváros polgármestere, amiért az Egyesült Államok ottani konzulátusán figyelmeztette Milánóban tartózkodó polgárait: vigyázzanak, mert a közbiztonság nem megfelelő… Nos, engem ugyan senki nem figyelmeztetett pár éve Nápolyban – de bekeveredtem a nem pont legjobb negyedbe, és majdnem csúnyán rájöttem, mi a szitu. Aztán: egy roppant ízléses molinóval (Köszöntjük a szoci hataloméhség menetét!) várta a Kossuth téren a CÖF, azaz a Civil Összefogás Fórum, nyilván az összefogás jegyében, az Éhségmenetet, melynek résztvevői hataloméhesen átlag kétszáz kilométert gyalogoltak, remek időjárási kondíciók közepette, az ország több sarkából Budapestre. Még aznap egyébként a Milla is megkísérelt elhelyezni egy hasonló transzparenst, ám velük kevésbé tűnt elnézőnek a kormányőrség, mint a hivatásos civilekkel – most mindenesetre megy az ejnyebejnye meg a mindenki fizet… Röhej. Akárcsak a város útjain ismét tátongó kátyúk – megpróbáljuk még egyszer megközelíteni a tankcsapdák helyzetét, amik persze nem kizárólag a Dunaújvárosban közlekedők életét keserítik meg, hiszen aki elővigyázatos, az mifelénk akár az autópályán is számít tengelytörő gödrökre. És már jöhet is a hideg kátyúzás, aminél talán csak az a pár éve alkalmazott helyi szabadalom tetszett jobban, amikor is – nyilván valami biznyicből megmaradt – térkövet tömködtek a lyukakba… Hogy jó néhány havonta kátyúzni, afelől persze nincsenek nagy kétségeim – a mai világban nincs az a kis pénz, ami ne jönne jól… A kátyú örök – máshol hat-hétévente teljes burkolatot cserélnek, szerintem tizedannyiból… Gyertek, csüccs: megindulunk. Tovább »»

23 március
4komment

Michael Jackson, a palackba zárt

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (19 lövet, átlagosan: 6.68 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A parfümös butykos, rajta Jacko hologramos képe

A parfümös butykos, rajta Jacko hologramos képe, plusz az enyém, tükröződésben...

Azt azért nem merném kijelenteni, hogy bármikor is dzsekós lettem volna. Nem jártam moonwalk-ot, a mai napig is viszonylag kevés a csillogós öltönyöm, a krómcipőm, meg a boka fölé érő nadrágom arany szegélyes fehér zoknival, a legjobban pedig akkor csíptem Michael Jacksont, amikor még a Five-val nyomta – na, az, például az I Want You Back azért zenének sem akármi, igaz, azért mondjuk a szürke cuccos idősebb brother szerkója (hogy tényleg csak a legszigorúbbat emeljem ki) előrevetít valamit a későbbi tragédiákból, ráadásul az egész produkciónak van valami nagyon kellemetlen levegője, mintha csak egy ócska amerikai filmben látnám öreg Jacksont a függöny mögött egy hatalmas köteg dollárt számlálni, a szeme helyén forgó dollár-tárcsák, mint Dagobert bácsinál – túl azon, hogy az előadás persze vérprofi, zseniális, remek, és Jacko elképesztően betyár, ráadásul hibátlanul, könnyedén viszi el az egészet a hátán. Szóval nem voltam dzsekós, de azt azért bevallom, 1983-ban, amikor egy viszonylag röpke liaison-ra a fővárosba keveredtem, a Sony walkmanemben rendszeresen hallgattam a Thrillert – mert azért ahogy az a lemez meg van írva-keverve-hangszerelve (a legenda, Quincy Jones volt a producer), ahogy azt feltolták a remek zenészek (akkor még nem tudtam, legfeljebb éreztem: lényegében a teljes Toto-legénység, továbbá például Eddie Van Halen a Beat It gitárszólójával, Paul McCartney a The Girl Is Mine-ban, s a többi…), abban máig nincs hiba. A csúcson heti egymillió lemezt adtak el a Thrillerből, összesen több mint százmillió ment el belőle, nyolc Grammy, miegyéb… Na: mindehhez képest van egy hatvan milliliteres, eredeti Michael Jackson parfümöm – nem akármilyen portéka. Minden tudnivaló lapozás után. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz