Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


01 október
5komment

Én, a migráns

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázharminckettedik kiadásában először egy francia kalandorról emlékezünk meg, aki Új-Zéland felfedezése közben egy kis halászfaluban kezdett autóstoppolni. Nem volt túl nagy mázlija: s amikor mindösszesen negyedik napja álldogált ugyanott, az idegei sajnálatos módon felmondták a szolgálatot, törni-zúzni kezdett, sértegette az arra járókat, és csúnyán viselkedett. Pedig aztán épp neki, egy franciának, igazán nincs mit az új-zélandiak szemére vetnie: hogy milyen stoppolni Franciaországban, arról első kézből való élményeim vannak, húsz évvel ez előttről – meg is osztom veletek. Pálffy István – szerintem kevesen lehetnek, akik ezt a nevet nem ismerik: az egykor oly népszerű tévés/híradós személyiségből előbb “politikus” lett, én úgy hiszem, a nagyszerű társaság vonzhatta leginkább, amikor a KDNP-t választotta annak idején. Ragyogó parlamenti pályát futott be, emlékezetes szereplések egész sorát mutatta be, magával ragadó volt az a jó kedv, örömittasság, amellyel felelősségteljes munkáját végezte. Nem is csoda, hogy nagykövet lett az írországi Dublinban: korábban, mint említettem, egyértelműen igazolta, maximálisan alkalmas rá, hogy hazánk jó hírét külföldön is öregbítse. Jó néhány hónapra kikerült a politika sodorvonalából, most azonban parádésan tért vissza: nyílt levélben, az Irish Times hasábjain “védte meg” miniszterelnökét és a hont – érdemes pár gondolatot idézni a nagy gondolkodótól. Végül lenne egy szerény javaslatom Dunaújváros számára: nem azért, mert az enyém, de azt hiszem, érdemes elgondolkodni rajta. Szerény havi tiszteletdíjért elvállalnám a város hivatalos migránsának szerepkörét – nanana, nem kell ám kacarászni ott a hátsó sorokban, merthogy nagyon is komoly dologról van szó. A város számára nagyon is komoly előnyökkel járna, ha végre lenne egy saját, külön bejáratú, hivatalos migránsa: itt most csak egyet mondok, az összes gondért, bajért, búért-bánatért lenne kit okolni. Eltörött a vízvezetékcső a Jókai utcában? A szemét terrorista migráns miatt történt, felrobbantotta. Ha bármi feszültség adódna a lakosság körében, már fognám is a kis bilincsemet, indulnék a mozi elé, ahol egy méretemre szabott ketrecben ülnék egész délután, hogy kedvére okolhasson, akinek ez megnyugvást hoz. No meg… oké, majd folytatom odabent, gyertek. Tovább »»

Hirdetés
05 szeptember
22komment

Itt a Közút – közöd?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (23 lövet, átlagosan: 6.74 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már száznyolcvanötödik kiadását Izlanddal kezdjük – a meglehetősen barátságtalan éghajlattal, ám (ha eddig nem tudtam volna, mostantól tudom) nagyon is barátságos lakókkal megáldott szigetország kormányzata ötven szíriai menekült befogadását vállalta (Magyarország, csak jelzem, egy mosolygós nullát írt ugyanebbe a rubrikába), ezt azonban képviseltjeik kissé gyenge humanitárius gesztusként értékelték. Egy népszerű izlandi írónő, Bryndis Bjorgvinsdottir kampányt indított a facebook-on, melynek hatására igen rövid idő alatt több mint tízezren jelezték, befogadnának valaki(ke)t… Hát… így is lehet – meg úgy is, hogy a hetvenegy ember kínhalálát követelő teherautós tragédia után egyesek olyan gyalázatos, alávaló, nyomorult kommenteket fűznek a hírhez, ami nem hogy emberhez, de emlős állathoz sem méltó… Jut eszembe: hisszük vagy sem, a legújabb bűnbakok mellett továbbra is minden mai bajunkért (is) a Gyurcsány-Bajnai kormányzás a felelős – a magyar reformok pedig, ha valaki netán nem hallgatná-nézné-olvasná a valahol bizonyára minden percben látható-hallható-olvasható “társadalmi célú reklám”-okat, nos, azok betyárul működnek. Ezt nemrégiben egy betyáros pártközleményben is a módfelett tisztelt lakosság tudomására hozta az Erő, a szöveg pedig oly ragyogó, egyszerűen nem tehetem meg, hogy ne csináljak közkincset belőle. Végezetül egy levélből idézgetek majd, klasszikusokat csak pontosan – ebből már sejthető tán, hogy magam írtam, a címzettje a Magyar Közút megyei kirendeltsége. A tartalmáról beljebb majd bővebben is szólok, így elöljáróban csak annyit kérnék, tegye fel a kezét, aki úgy gondolja, a lassan egy hete elküldött, szerintem meglehetősen jó szándékot mutató mailre érkezett bármiféle válasz is… Egy pillanat, körbenézek és összesítek… ó, milyen rutinos társaság… senki??? Nyertetek – tényleg senki egy árva szót se vakkantott a buszsofőr közparasztnak, aki okoskodik – gondolom, akkor se lesz nagyobb a kapkodás, ha meglesz majd az első súlyosabb baleset a nemrég átadott 62-es valamelyik kereszteződésében… “Nem a látási viszonyoknak megfelelően…” – szól majd a mindenre jó varázsige. Forró szívű Jégország, az SZKP közleménye, közutas önkézmosó – bent vár rátok minden, meneküljünk… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz