Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


10 december
2komment

Váratlanul lemondott a miniszterelnök!!!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.38 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáznegyvenedik kiadását egy hosszú évek óta várt, csodálatos hírrel indítom, nem is lehet máshogy: lemondott a miniszterelnök!!! A hír váratlanul érte a közvéleményt, szinte mindenki biztos volt benne, hogy a politikus indul a következő választáson is – ő azonban úgy fogalmazott, nem akar abba a hibába esni, amibe oly sokan, akik túl sokáig maradnak hatalmon. A csúcson kell abbahagyni, fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is bejelentette, ő a pénzügyminiszterére szavaz majd a jövő évi választáson. Jó, nyilván valamennyien ismeritek a HL rendszerét – vagyis hogy külföldi hírrel indítjuk a mesét: hát persze hogy nem a mi kis betegünkről, hanem Új-Zéland miniszterelnökéről, John Key-ről van szó… A legtöbb magyar mintha nem is Európában élne – ez a kép rajzolódik ki a Tárki nemrégiben napvilágot látott kutatásából. Ha Magyarország egy kórházi beteg lenne, a kórkép alapján alighanem azt tanácsolná neki az orvos, hogy éretlen banánra már ne költsön feleslegesen… ez persze csak vicc, a helyzet azonban egyáltalán nem mókás. A napokban kiléptünk a korrupcióellenes együttműködésből – az átlátható kormányzás elősegítését zászlajára tűző nemzetközi szervezetet eddig csak Oroszország hagyta el három éve – kakaskánk, Szidzsártó extramini szter már elpufogta, hogy sajnos az egész rohadt világ, a teljes univerzum pikkel ránk, oktatni akarnak és csak szemétkednek, jobb, ha kiszállunk egy ilyen olcsó kis bagázsból… Közben lassan (egy frászt: igazából villámgyorsan) tényleg mindenkitől leszakadunk – a felzárkózás kulcsa egyebek mellett az oktatás fejlesztésében rejlene, de hát ki tud itt ilyen piszlicsáré ügyekkel foglalkozni, amikor állandó harc az életünk: hol a migránsok, hol a Soros, hol a köcsög brüsszeli fenekedők kavarnak; és akkor ott vannak még a kommunisták, a szemkilövetők, az USA, Norvégia meg a KDNP-re kommentelők. Végül hadd ejtsek szót néhány nemes lelkű helyi polgártársunk felemelően szép tettéről: néhány kiváló és csupaszív szakember minden különösebb faxni nélkül összeállt, és szépen megnyírták, rendbe szedték pár hajléktalan, elesett embertársunkat. Így kell ezt csinálni, kedves mindnyájan, természetesen magamat is beleértve – e hír ébresztett rá, hogy piszok régen dolgoztam utoljára ilyen helyen, legfőbb ideje lesz beállnom valahová, hogy valami hasznosat is csináljak végre. Konkretice. Elkezdjük az okoskodást – tartsatok velem. Tovább »»

Hirdetés
22 október
5komment

Amikor nem mondod, mégis készülsz rá

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázharmincötödik kiadásában szépen gyertek velem Texasba, egyenest Dallasba – nem, nem, semmi Jockey, semmi Bobby, semmi olaj: egy csőd szélén álló főiskolát mutatok be nektek, azaz… pontosabban szólva a Paul Quinn College csak állt a csőd szélén, s azóta már régen rendbe jött minden. A zömében hátrányos helyzetű diákokat képző intézmény dékánja ugyanis úgy gondolta, feláldozza az iskola focipályáját – uram bocsá… felparcellázták hát a szép zöld gyepet, és kackiás kis biogazdaságot alakítottak ki. Jó, rendben, egyrészt nem gondolom, hogy csak a fűtött pázsit helyén él meg a répa, s kicsit direkt tán a párhuzam a honi éhezőkkel, az “akadémiák” gigászi egymásnak feszülésére mérsékelten izguló nézők távolmaradása okán ásítozó stadionokkal – de attól még beszélhetünk róla, amíg megvagyunk, teszem hozzá izgatottan. Fekete autóról jut eszembe: itthon elfogták a Teréz körúti robbantót. Picinyke erőkkel: a nyomozásban nagyjából ezer fő vett részt, s a hírek szerint a TEK harminc-negyven járműből álló konvoja ment érte Karmacsra – a Q7-esek mellett természetesen volt a mezőnyben pár páncélozott egység (katonaviselteknek írom: PSZH) is. Állítólag csak egyszer kellett megkérdezniük, hová kell menni: és ez még mindig ezerszer jobb, mint a 13. helyett a 15-be hatolni be. Az elkövetőt egyébként hamar lekapcsolták, és szinte azonnal őrizetbe is vették, nem várhattak, mert, mint az Origó írta: ”… a férfi újabb robbantásokat követhetett volna el. Bár ezt konkrétan nem mondta ki, minden bizonnyal készült is rájuk.” Magam is így érzem – ráadásul ha nem beszélt, érthető, hogy konkrétan nem mondta ki, mire készül. Minden bizonnyal. Tudjuk. Itthon minden rendben, ide egyelőre nem tette be a kezét a terror lába: cserébe viszont az önkormányzat 166 millió froncsiért megveszi városunk egyik büszkeségét, a zöld SZTK-t. Remek, felelős, bölcs döntés: már csak azért is, mert politikai értelemben a dunaújvárosi lakosság 98 százaléka, de konkrétan legalább egy ember most nagyon örül – az pedig a tulajdonos. Vannak tán köztünk olyan megveszekedett liberálkommunista, a régi szar időkben Szabad Népszabadságot olvasó, a rezsicsökkentés szentségében sem igazán hívő tamáskodók, akik nem pontosan értik, vajon mitől lett hirtelen oly kívánatos az összeomlás szélén álló, pusztuló, évek óta magára hagyott csövestanya – megmondom én, mi hogyan lesz, aranyos olvasóim. Aki kíváncsi, hamar megklikkeli a gombot, és bemegyen. Ott leszek. Tovább »»

06 február
8komment

Itt és most: Lázár miniszter mocsara

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (31 lövet, átlagosan: 6.87 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy, néhány héten belül már tizenöt éves rovatunk kétszázhatodik kiadásában kezdésként egy korrupt asszonyt szeretnék pellengérre állítani. A hitvány litván egészségügyi miniszter valódi botrányt robbantott ki a balti államban, amikor elszólta magát, és bevallotta, hogy hat évvel ezelőtt hálapénzt adott egy sebésznek, aki egy rokonát műtötte. Azt hiszem, számunkra különösen könnyedén megérthető, hogy Rimantė Šalaševičiūtė még azelőtt lemondott, hogy erre felszólítást kapott volna – megfagyott körülötte a levegő, ugye értjük, ekkora bűnnel bizony nehéz is lett volna hitelesen végezni a munkáját a továbbiakban… A Baltikumban, Litvániában járunk, egy úgynevezett szovjet utódállamban. Amilyen például Észtország is… ahol… tyű… jut eszembe… elfelejtettem keresni Zsoltot, aki immár észt e-állampolgár, ami én is őrülten szeretnék lenni… na, mindjárt hívom is… Ja, és hogy valami jó hírt is mondjak: itthon, a döbbenetesen korrupciómentes Magyarhonban elkészültek a friss politikusi vagyonnyilatkozatok, Lázár Jánosnak például van egy mocsara, de ez halál komoly, és mindent el is mondtam vele. A hét tragikus témája volt a két drogot fogyasztó kismama – döbbenetes hír, a legszomorúbb, hogy a két magzat nem élte túl… (Fontos friss és szerencsére jó hír: sikerült megmenteni a két magzatot, egyikük állapota jelentősen javult, a másiké súlyos, de stabil) Kedvencem, a KDNP azonnal szükségét érezte, hogy megnyilvánuljon – most, az eset kapcsán a büntető törvénykönyvet szigorítanák, hogy több jogi védelmet kaphasson a magzat. Több helyen is hallottam, hogy egyszerűen felfoghatatlan, hogy emberek, anyák ilyesmire képesek – miközben persze én is ugyanezt gondolom, sajnos nagyon is tudom az okát, amiért emberek ezt és hasonló szörnyűségeket elkövetnek. Vannak végletes élethelyzetek, amikben elég nehéz számon kérni a józan észt és sok minden mást is – sajnos politikus még ha netán akarná (egy frászt akarja, amúgy) se tudná elképzelni, milyenek lehetnek a hétköznapok mondjuk egy isten háta mögötti kis borsodi faluban, ahol cserekereskedelem folyik, két krumpli egy tojás, pont mint ezer éve, és mondjuk az elmúlt húsz évben egyetlen ember se dolgozott fizetős helyen egy órát se… és nem, nem azért, mert nem akar, kérném ezekkel a dumákkal kívül maradni… Házunk tája, a homály városa: két embert ütöttek el a gyalogátkelőhelyen egy délután alatt, előtte három munkanap során már hármat – nem tudom pontosan, de vagy negyedszer motyogok e tárgykörben, most megpróbálom újra, no nem mintha abba az illúzióba ringatnám magam, hogy ér valamit, csak muszáj már egy kicsit kiordibálnom magamból, ami feszít. Oldok és kötök: bent várok mindenkit… Tovább »»

11 október
2komment

Egy a tábor, egy a Tibor

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százharminckilencedik kiadásában, a küszöbön álló álasztásokra (tudom, hiányzik a kezdő “v” betű, ne jelezzétek, nem életlen, köszönettel) való tekintettel, igazi önmérsékletet tanúsítva, mellőzzük a politikát. Így aztán első hírünk… na… várjunk, ebben is van… szóval… a második… basszus… állj, kis türelmet… nézem már… aszongya… na jó, hagyjatok engem békén… az azért mégse megy, hogy emiatt maradjon el a heti merítés… tehát akkor jöjjön egy igazi európai hír az elejére, egy européerrel, sőt, már-már amerikánerrel, Navracsics Tiborral, aki a jelek szerint mégsem lesz kulturális és oktatásügyi biztos az Európai Parlamentben – pedig igazán elmondható, mindent megtett érte, és még azon is túl, nyilván nagyon szerette volna ezt a nyilván igen szolidan fizető pozíciót. Navracsics, talán maga sincs tisztában vele, tökéletes állatorvosi ló: válaszai mélységében mutatják meg, mik is a sikeres magyar politikus legfőbb jellemzői: gerinctelenség, hazugság/mellébeszélés, cinizmus. Ám a Párt még ezek után sem lökte ki kebeléből: sőt… És akkor, ha már itt tartunk, nem mulasztanám el annak rögzítését sem, milyen szépen, cizelláltan üzente meg a legfőbb hadúr a magyar városok lakóinak, mi lesz a célszerű magatartási forma a holnapi napon, íme, a Vas Népe írásából idézem: “A miniszterelnök ezért azt kérte az emberektől, hogy olyan önkormányzati vezetőket válasszanak, akik őszintén tudnak közösen dolgozni a jelenlegi kormánnyal. ‘Ahol ilyen képviselők, polgármesterek lesznek, ott kialakul az összefogás, és az emberek érezni fogják a közös munka előnyeit.’” – fogalmazott a miniszterelnök. Egyenes fogalmazás, érthető beszéd – senki nem vádolhatja majd azzal Orbán Viktort, hogy nem szólt előre, jobb lesz összefogni. Hát így ikszeljünk, tisztelettel. Ami engem illet, ismét nincs nagy újság – egy kis semmittevés után alaposan kipihentem magam, úgyhogy legfőbb ideje, hogy izgalmas beavatásra hívjalak benneteket: elmesélem, miféle rohamtempóban, micsoda stresszes lelkiállapotban készül hétről hétre a HL. Elindulunk haza, együtt, mondjuk fél egy tájban, ebéd után, hogy dolgozzunk – majd meglátjátok, mire nem vagyok képes, hogy mégse… Mert az ember, régi meggyőződésem, nem munkára teremtetett – ez csak azok dumája, akik mások verejtékéből élnek, és soha egy percet sem dolgoztak… Közveszélyes kerülés, odabent. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz