Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


04 június
5komment

Durr, egymilliárd, népem… na, nesztek, itt van még három… meg huszonhét…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhuszadik kiadásában először is irány egyik kedvenc országom, Itália, ahol egy négyszáz fős kis faluban, a hangzatos nevű Civitacampomaranóban, ahol még a térerő is meglehetősen porózus, megvalósult a WEB 0.0. A projektet egy olasz urban artist, ha ferdíthetem úgy, nagyvárosi népművész, a szerintem izgalmas alkotásokat megvalósító biancoshock jegyzi: a szándéka valami olyasmi volt, hogy bemutassa, azok az internetes szolgáltatások, amelyek nélkül félkarú, vagy inkább végtagok nélküli óriásnak érezzük magunkat, mindig is megvoltak – s meg is vannak, természetesen azokban a közegekben is, ahol széles sávról legfeljebb akkor beszélnek, ha emberesen, egy jókora kaszával állnak bele a búzatáblába. A jellemzően idősebbek lakta falucskáról készített fotók elsőre megmosolyogtatják a nézőt – de elég sok mindenen azért el is gondolkodhatunk közben… Orbán Viktor meggyógyult, és, épp a születésnapján rögvest Dunaújvárosba hajtatott a legendás mélybarna Transporterrel, meg a szorosan hozzá tartozó TEK-mobillal, azaz a Q7-es Audival, no meg pár BMW-vel, nagy Skodával és további semmiségekkel. Ahogy mondani szokás, szegény ember az, aki már ígérni sem tud: hát kérem, lehet, hogy a miniszterelnök úr nem vagyonos ember, nem is volt, és nem is lesz, ahogyan ő maga őszintén elárulta a Parlamentben egy arcpirító kérdést ügyesen és frappánsan megválaszolva – de hogy ígéretekben nála gazdagabb nincsen közel s távol, abban egészen biztos vagyok. Átnézzük, mi vár a mi kedves városunkra a közeli jövőben, állítólag harmincegymilliárdért, majd pedig elindítom azt a mozgalmat, amely remélhetőleg az egész magyarságot magával ragadja majd: büszkén jelenthetem be, hogy a HL-n szárnyat bont a Nemzeti Ígéretek Mozgalma Alapítvány és Népi Demokrácia, azaz a NÍMAND. (Fontos frissítés: részben átnézzük, igen, hely híján viszont a témát jövő héten tovább bontogatjuk…) Cigaretta, pontosabban leszokás meg minden: lassan elérem a két hetes absztinenciát – ebben az időszakban nullát szívtam, és csak azt akarom mondani, hogy bár természetesen baromi büszke vagyok magamra, mindazonáltal egy nagy nulla ez az egész leszokás… Még a Parázs-Varázson se gyújtottam rá, pedig hajnali három körül azért… khm… Webzéró, űrközpont, partymix a heti gumiszobában: pattogjatok velem… Tovább »»

Hirdetés
27 június
4komment

Ha van lóvéd, szabhatod a HL-t!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 6.81 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhetvenötödik kiadása úgy jelenik meg, hogy én (optimális esetben) éppen hazafelé tartok Ausztriából – leghűségesebb olvasóim nyilván pontosan tudják, hogy június utolsó hetét évek óta Karintia-Tirol határán, Mörtschachban és tágabb környékén töltjük némi unalmas motorozással: én mégis úgy gondoltam, szabadság ide vagy oda, nem hagylak benneteket betű nélkül… Nyár van, kezdjünk hát valami habkönnyűvel: mit szóltok, ha azt mondom, kiderült, hogy a csimpánzok sem vetik meg a tütükézést – Guineában megfigyelték, hogy közeli rokonaink rájárnak a helyiek által tartályokban erjesztett pálmaborra. Megrágják, így amolyan szivacsként használják a pálmaleveleket, azzal szívják fel a nedűt, és emberesen be is nyomnak… És ha már csimpánzok: a napokban Budapesten járt és két előadást is tartott Jane Goodall, az a hölgy, aki talán a legközelebb került hozzájuk lélegzetelállító pályája során – róla is megemlékezünk… Jöjjön némi sport: olimpiát óhajt rendezni Magyarország 2024-ben. Jubilálunk: kereken tizedszer kerül elő ez a pompás téma – szívesen kacarásznék rajta most is, csak attól félek, ez a sok tekintetben sajnos végzetesen elszánt kormányzat ebben a projektben is észrevette azt, amit a többi kedvencében, vagyis hogy mérhetetlenül sok pénz lopható el, az eddigi tapasztalatok fényében gyakorlatilag komolyabb kockázat nélkül. Megszólalt már az olimpia ügyében Kovács “Nemvoltamfideszes” Kokó István is, aki korábban szenvedélyesen magyarázta el, nem azért ült a tribünön minden fideszes rendezvényen, amiért a rosszindulatú emberek hitték… na, mindegy is, én úgy érzékeltem, valamivel csak sikerült most kiengesztelni, lehet, hogy új étterme nyílik valahol… Végül pedig egy korszakalkotó ötlet, ami pszichiáterem/barátom, a Táskakirály és Költőfejedelem, azaz Maxi fejéből pattant ki – a dolog lényege, hogy némi készpénzért cserébe bárki elkészíthetné a saját szája ízének leginkább megfelelő Hétlövetet. Bármelyik már meglévő és ez után születő HL szavait kicserélhetné az, aki szánna a dologra némi anyagi jót: Maxi szerint hosszra való tekintet nélkül tíz euró kell legyen egyetlen szó megváltoztatása vagy kihagyása (előrebocsátjuk: az alapcsomag minimum öt szavas) – így egy cikk teljes átszabása is megállna nagyjából 20 000 euróból, de természetesen ilyen mértékű tételek esetén már akár húsz százalékos kedvezményt is tudunk biztosítani. Üzleti tippek és titkok, párolt vajgerinc odabent. Tovább »»

07 március
11komment

Agy nélkül is lehetsz cuki

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenkilencedik kiadásában a közmondásos lengyel-magyar barátság jegyében kezdünk – Mitrovits Miklós történész, polonista, tudományos kutató volt kedves közzétenni, mire is költik a lengyelek a 2020-ig befolyó uniós pénzeket, nem épp keveset, hat év alatt 82 és fél milliárd eurót, ha jól számolom, nagyjából 25 ezer milliárd forintot. Na, nem ötleteket szeretnék persze adni, ugyan már, kérem, a mi gagmanjeinknél pontosabban senki nem tudja, mi is ezeknek a pénzeknek a leghatékonyabb felhasználási módja – elég sokan érintettek az individuális fejlesztések terén, mondjuk így. Nos, a lengyelek ezzel szemben bölcsődei, óvodai férőhelyek kialakítására, városi tömegközlekedésre, tudományos fejlesztésekre, felsőoktatásra, az összes háztartás széles sávú internet-kapcsolatára, és félmillió új munkahelyre fordítják az összeget. A jövőre, ha összefoglalhatom. A részleteket bent fűzöm hozzá: elkeserítő lesz, előre szólok. Koalák érkeztek a budapesti állatkertbe: Nur-Nuru-Bin és Vobara érkezését hat évnyi felkészülés előzte meg, a szakemberek több mint ezer órányi külföldi felkészítőn vérteződtek. A látogatók tegnaptól már láthatják a kizárólag eukaliptuszlevelet fogyasztó kis erszényeseket – Tarlós István budapesti főpolgármester a koalákat üdvözlő helyszíni beszédében egyebek mellett az ausztrál államszövetség egész népünk felé kinyilvánított fontos gesztusának nevezte érkezésüket. Talán nem pont a hírnek ehhez a részéhez kapcsolódik, mindenesetre makacs tény, hogy a koala agya szokatlanul kicsi, koponyaürege 40 százalékát folyadék tölti ki – én azt gondolom, simán honosíthatóak, pár év múlva választhatóak lesznek. De ettől persze még cukik. Nem tudom, hányadszor jövök már elő a nyafogással, bocs, csak ennyi vigaszom maradt – sajnálatosan már megint rám terelődött a hatóságok figyelme, amennyiben egy előre megfontolt szándékkal, aljas indokból elkövetett parkolásom során egy különösen éber eszkvadron magas rangban szolgáló és védő tagja (akit, hogy pontosabb legyek, tetteit egyébként, hm, micsoda kauzalitás, épp két hete sikerült megidéznem e hasábokon) tetten ért, majd, mivel cselekményem sajnos nem csupán a Kőműves utcában oly vadul áramló közlekedés rendjét züllesztette, de társadalmi veszélyessége is rendkívüli volt, nem érhette be a visszafogott harmincezres bírság kivetésével, ráadásul négy büntetőpontot is megkaptam. Belátom, rászolgáltam. Most Csiszár Jenővel kiáltom az égre: Szerellek, Magyarország!!! Tovább »»

02 augusztus
5komment

Maxi átalussza a jóléti államot

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.96 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százhuszonkilencedik kiadásában erős kezdés várható: bizonyos értelemben a vallás vizeire evezünk ki – mint annak hangot is adtam már néhányszor, megválasztása óta legnagyobb kedvencem Ferenc pápa, aki most épp a boldog élet tíz titkát osztotta meg a világgal, és mondhatom, ismét nem lehet belekötni a gondolataiba. És nyilván az is csak az őt nem ismerőket lepi majd meg, hogy a tíz alapelv meglehetősen… hát hogy is mondjam… emberközeli, ha úgy tetszik. És ez bizony nem kis szó… Ha sikerül, végigmegyünk a nagyszerű katolikus egyházfő megfontolásra érdemes ajánlásain. Vége a jóléti államnak – egyebek mellett ezt a kissé talán meglepő mondatot mondta ki az egyre fájdalmasabb pályaívre sodródó miniszterelnök legutóbbi kinyilatkoztatásakor: Maxi barátom és lélekgyógyászom, nem mellesleg minden táska és bőrönd világszínvonalú szakértője a hír hallatán csípőből megjegyezte, ő alighanem átaludta azt a pár órát, amíg itt a jóléti állam működött, de az is elképzelhető, tette hozzá eltűnődve, hogy pont akkor műtötték sérvvel. B. Zsolt, a Magyar Hírlap “publicistája”, az 5-ös számú Fidesz párttagkönyv boldog birtokosa vette a fáradságot, és megmagyarázta, hogyan is értette gazdája, amit mondott, illetőleg hogyan is kell nekünk érteni mindazt, ami elhangzott ott, Erdélyben, hogy mi a dolguk a liberálisoknak, akiknek némi jövőképet is rajzolt vastag irónnal – ismét ékes, noha kétségkívül jól érthető magyar nyelven szólt le hozzánk az írástudó. Belelesünk. Végül pár szó arról az örömteli hírről, amit épp most olvastam a Dunaújváros című maximálisan független hetilapban, mely szerint városunk immár valóban egyetlen, így hát egyszersmind legjobb rádióját újabb tizenkét éven át bizonyosan hallgathatjuk – így határozott a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság… Felőlem mondjuk nyugodtam szólhat százhúsz évig is, erőt és egészséget kívánok a szintén független és piaci jellegű működéshez – és akkor egy kicsit emlékezem arra a rádióra, ahol volt szerencsém elszórakozni pár évet (mert munkának azért nem nevezném, ahhoz túl jól éreztük magunkat), és amit, tudom, sokan szívesen elfelejtenének, pedig… Na – sugárzás odabent, egészségkárosítás nélkül. Gyerünk rákenrol. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz