Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


07 március
11komment

Agy nélkül is lehetsz cuki

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenkilencedik kiadásában a közmondásos lengyel-magyar barátság jegyében kezdünk – Mitrovits Miklós történész, polonista, tudományos kutató volt kedves közzétenni, mire is költik a lengyelek a 2020-ig befolyó uniós pénzeket, nem épp keveset, hat év alatt 82 és fél milliárd eurót, ha jól számolom, nagyjából 25 ezer milliárd forintot. Na, nem ötleteket szeretnék persze adni, ugyan már, kérem, a mi gagmanjeinknél pontosabban senki nem tudja, mi is ezeknek a pénzeknek a leghatékonyabb felhasználási módja – elég sokan érintettek az individuális fejlesztések terén, mondjuk így. Nos, a lengyelek ezzel szemben bölcsődei, óvodai férőhelyek kialakítására, városi tömegközlekedésre, tudományos fejlesztésekre, felsőoktatásra, az összes háztartás széles sávú internet-kapcsolatára, és félmillió új munkahelyre fordítják az összeget. A jövőre, ha összefoglalhatom. A részleteket bent fűzöm hozzá: elkeserítő lesz, előre szólok. Koalák érkeztek a budapesti állatkertbe: Nur-Nuru-Bin és Vobara érkezését hat évnyi felkészülés előzte meg, a szakemberek több mint ezer órányi külföldi felkészítőn vérteződtek. A látogatók tegnaptól már láthatják a kizárólag eukaliptuszlevelet fogyasztó kis erszényeseket – Tarlós István budapesti főpolgármester a koalákat üdvözlő helyszíni beszédében egyebek mellett az ausztrál államszövetség egész népünk felé kinyilvánított fontos gesztusának nevezte érkezésüket. Talán nem pont a hírnek ehhez a részéhez kapcsolódik, mindenesetre makacs tény, hogy a koala agya szokatlanul kicsi, koponyaürege 40 százalékát folyadék tölti ki – én azt gondolom, simán honosíthatóak, pár év múlva választhatóak lesznek. De ettől persze még cukik. Nem tudom, hányadszor jövök már elő a nyafogással, bocs, csak ennyi vigaszom maradt – sajnálatosan már megint rám terelődött a hatóságok figyelme, amennyiben egy előre megfontolt szándékkal, aljas indokból elkövetett parkolásom során egy különösen éber eszkvadron magas rangban szolgáló és védő tagja (akit, hogy pontosabb legyek, tetteit egyébként, hm, micsoda kauzalitás, épp két hete sikerült megidéznem e hasábokon) tetten ért, majd, mivel cselekményem sajnos nem csupán a Kőműves utcában oly vadul áramló közlekedés rendjét züllesztette, de társadalmi veszélyessége is rendkívüli volt, nem érhette be a visszafogott harmincezres bírság kivetésével, ráadásul négy büntetőpontot is megkaptam. Belátom, rászolgáltam. Most Csiszár Jenővel kiáltom az égre: Szerellek, Magyarország!!! Tovább »»

Hirdetés
04 október
2komment

Ha megy az origami, klassz a hoteled

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (24 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százharmincnyolcadik kiadásában egy iráni fotóssal teremtünk alaphangulatot, aki ötvenezer eurót és egy rangos díjat nyert egy – egyébként, legalábbis szerintem – nagyszerű sorozattal. Newsha Tavakolian már fel is vette a nem csekély összeget, amikor szépen kiderült, az anyag szerkesztői pár dolgot szeretnének megváltoztatni az anyagában: például más címet adnának a sorozatnak, meg kihagynának néhány képet, ami nem illik bele az általuk megálmodott koncepcióba. A fotós erre szépen visszaadta a díjat a pénzzel együtt, ami azért, mondjuk ki, nem piskóta húzás – az már csak a ráadás, hogy az alapítvány elnöke ezek után egy közleményben kürtölt szét pár apróbb hazugságot: ezeket a művész szépen, kézből megkontrázta, majd az egész levelezésüket közzétette… Bizony, így is lehet, kedves mindnyájan – pedig ötvenezer euró azért… no… hát itt nem volt rés a moralitás bástyáján, mondjuk ki… Lépjünk tovább: ebbe a szekcióba ugyan eredetileg mást gondoltam írni, de aztán jött L. Simon László, és néhány meghökkentő tudományos axiómája köztudatba hajintásával keresztülhúzta minden számításomat. LSL Paks mellett kívánt érvelni, amikor azt találta mondani, hogy azért nem lehet a megújuló energiákra alapozni az ország energiaellátását, mert “áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél”. Hagynék most egy kis időt, megértem, amit éreztek, szerintem igyatok valamit, vagy csak csendesen nézzetek ki az ablakon, ha meg egyedül vagytok a környéken, nyissátok ki, és kiabáljátok a légtérbe, amit gondoltok, valamennyire az is segít. Egyre inkább érzem, itt nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani. Ez legalább szépen sikerül is. Végül bizonyos szállodai fortélyokról szólok pár keresetlent: az most a legnagyobb kedvencem, hogy láthatóan hotelmanagementi trend, ha visszaorigamizzuk a vécépapír végét ilyen kis nyíl alakú izébe, az baromi elegáns, továbbá közmegegyezéses alapon azt jelenti, hogy a tekercs új, bármekkora legyen is. Hát köszi a négy tekerést nyolcszáz koronáért… További lepelrángatás odabent, tessék.   Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz