Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


10 május
6komment

A nap, amelyen kirúgtak a munkanélküliből…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (31 lövet, átlagosan: 6.97 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenkilencedik kiadását elsősorban is Körtének köszönhetjük mind – cserelaptopom, amihez amúgy se sikerült igazán közel kerülnöm, talán ezt megérezve péntekre bekrepált, s Körte barátomtól kaptam lehetőséget, egy üres lakást és egy remek gépet a mai darab elkészítéséhez: köszi, Körte… Nos hát akkor kezdjük egy meglehetősen érdekes hírrel: egy tökéletesen üres lapokból álló könyv vezeti az amerikai eladási listákat, ami azért felvet pár érdekes kérdést, legalább bennem – azt előre megmondom, hogy ennek a blokknak a poénja nem lehet, és nem is lesz más, mint az, hogy könyörgöm a sorsnak, hadd kapjam meg ennek a remekműnek a fordítását – ígérem, beérem a szokásos gázsim kilencven százalékával, és ezúttal megpróbálom tényleg határidőre leadni a cuccot. Kállay Saunders András, a láthatóan tényleg mindennél fontosabb euróvíziós dalfesztivál idei magyar reménysége, még pontosabban a köré szervezett hihetetlen felhajtás, úgy döntöttem, vár egy hetet, ha közbe nem jön valami: most inkább  a megbízható kaszinóüzemeltetőkkel, a friss házas filmügyi államtitkárral, Andyvel, és a debreceni focicsapat-tulajjal foglalkozunk kissé, továbbá a Szerencsejáték Szövetség elnökének a nagyszerű Királyhegyi Pált idéző mondatával – “Na, most lett elegem az egészből.” Alighanem a szövetség is megszűnik, de ugyan kit érdekel – egy 2012-es, a “nemzetbiztonság” ügyét titkos módon érintő, órák alatt meghozott döntéssel kezdődött minden, ha még emlékszünk. Én sajnos igen, erre is. Végül egy valóban megrázó hír: néhány más hely után most már a munkanélküli ellátásból is kirúgtak, erről kaptam egy hivatalos levelet – nem szívesen sétálnék mostanában a Duna-parton… de tényleg… rosszul esik, hogy még munkanélkülinek se váltam be, pedig isten bizony mindent megtettem. Na jó, mégsem: az utóbbi pár hónapban tényleg elfelejtettem bemenni beszélgetni a tényleg nagyon kedves hölggyel, akivel szoktam – kicsit megkönnyebbültem viszont, hogy nem kell életem végéig minden második hónapban bemennem a központba, még akkor is, ha közben netán Ausztráliában lennék krokodilvadász (de nem főállásban, hogy normálisan be tudnák írni a rubrikába). Szerencse, játék, muzsika és én, odabent. Tovább »»

Hirdetés
12 április
12komment

Elkötelezett lesz a bölcsesség és a szenvedély

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (33 lövet, átlagosan: 6.76 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenötödik kiadásában meghajtjuk bozontos fejünket a népakarat előtt: be kell látnom, valamit nagyon rosszul látok a világban, az már csak nem lehet véletlen, hogy a magyarok nagy többségének annyira tetszik, ami itt van, hogy ismét megbízta kőkemény munkával a felvirágoztatókat, akiknek így alaposan fel lett adva a lecke: a kormányalakítást követően muszáj lesz egy komoly ötletbombázással kitalálni, mi lesz az a forrás, ami – Tóta W. Árpád megrázóan igaz gondolatát kölcsön véve – e pillanatban még nálunk, magyar állampolgároknál található, hamarosan azonban nem pont így lesz. A módszer lényegében lényegtelen, törvényes lesz és demokratikus. Biztató, hogy a külföldi sajtó(bérencek) már posztdemokratikus országként emlegeti(k) Magyarországot – jelesül épp abban a Telegraph-ban jelent meg egy cikkecske, amit, ha jól rémlik, túlzott ballibséggel nem lehet vádolni, bár… sok rekord dőlt már meg e tekintetben az elmúlt négy évben. Elég komoly cuccokat tolhattak fel amúgy a választás estéjén a győztesek – olyan mondatok hangzottak el, hogy tízszer kellett visszatekernem az összefoglalót, hogy egyszer elhiggyem, jól hallok… A legegységesebb ország vagyunk Európában, és gondolom, a világon is benne kell legyünk az első háromban – úgy tippelem, Észak-Korea a legegységesebb, ott mindenki elégedett, talán ezért is nyitunk feléjük is egy kicsit, Kim Dzsong Il szülővárosának nagyszerű kulturális emlékeit kereste fel nemrégiben külügyi delegációnk, semmi gond, a jobbtól tanulni soha nem szégyen. Amúgy 44 százalékkal kétharmadosnak lenni, na, az a nem mellékes tény – egy szavunk se lehet, itt csinálták meg, előttünk, még ha az érdekes részeket többnyire éjszaka, kissé burkoltan  is, mindegy, most már pofa be. A mérsékelten kellemes részek mindazonáltal majd csak most következnek. Hamarosan fantasztikusan szép lesz a város központja, ami a műfüves futballpályák után a második legfontosabb dolog, a vasművel és hasonló kis semmiségekkel bőven ráérünk foglalkozni, valaki majd megint okosan tárgyal az oroszokkal vagy hazazavarja az ukránokat – ha egyszer nagy és erős vagy, akkor nagy és erős vagy. Ja, igaz, csak 2018-ban lesznek választások… akkor meg le van szarva. A nagy földtúrásokról azonban eszembe jutott egy elásott kis szardíniásdoboz, 1974-ből… ha valaki netán megtalálná… Titkos üzenetek beljebb… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz