Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


28 január
6komment

Európa Papa

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (15 lövet, átlagosan: 6.67 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt, mi több, lassan tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenhatodik kiadásában csak látszólag magyar az első (vagyis megszokott szerkezeti rendünk szerint nemzetközi jellegű) boncolgatásra kerülő hírünk, miniszterelnök urunk ugyanis ismét a nemzetközi porondon tapogatta, mennyire van még a faltól – a felvetés merőben költői, hiszen lényegében teljesen mindegy is, olyan szinten van vakon. Már rég egy merő vakolat az egész szerencsétlen ember, mégis bőszen próbálkozik – egyszer tuti sok lesz, és ezt nem csak a (vak) remény mondatja velem. A napokban egyenesen az ördöghöz látogatott, a pokolba – Brüsszelben ígérte meg szegény Európának, hogy majd mi újra naggyá tesszük. Na, emberek: meneküljön, ki merre lát, mert Kacor király kihegyezte a bajuszt… Nagyon nagyot futott a neten és a még viszonylagosan függetlennek mondható televíziókban az a hír, amely arról számolt be, hogy egy úriember visszaigényelte a NAV-tól a már befizetett adója egy részét – merthogy szerinte nagyon nem arra költik a pénzét, amire kéne; mivel Kósa guru óta úgyis nagyon sokat tudunk a közpénzek átalakulós természetéről, hát hadd legyen úgy a jövőben, hogy az ő pénze át se alakul közpénzzé, és hasonlók. Gondolhatjátok… ilyen nyers-nyakasan eretnek gondolatok olvastán csak járt a szemem, mint a reklámmacskának – és már az első soroknál nagyon gyanús volt valami, aztán, amikor megláttam a nevét, már tudtam is, mi: de hiszen ez a Jimmy… avagy Phix… avagy egy jó barátunk, természetesen derék dunaújvárosi polgártárs… Büszke vagyok, nem is kicsit: pár dolgot tán helyre is teszünk odabent, például a szándékok meg a tények terén… A végére egy kis desszert: mondjuk egy jó belgacsokis-meggyes sütike, amire az egyik multi pékségében csúsztam rá úgy két hete, amikor először lehetett kapni – komoly drog volt, instant függő lettem, így hát a korábbi keserű tapasztalatok ismeretében már pontosan tudtam, pár nap múlva nyoma se lesz. Igazam lett – de hamarosan visszatért: és nagyjából ugyanakkora csalódást okozott, mint annak idején, negyven éve az Utasellátó szalámis szendvicse, aminek kirakati fertályánál félbevágott szalámikarikákat lógattak ki a zsemléből… Pert fontolgatok: kétlem, hogy veszíthetnék…  Brüsszeli tévelygések, Jimmy, a király, és belga csal(ód)ások a belső részen. Tovább »»

Hirdetés
12 szeptember
11komment

Szökés a homokozó poklából…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (23 lövet, átlagosan: 6.48 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már száznyolcvanhatodik kiadásában egy orosz óvodába robog a HL-expressz, egészen Magnyitogorszkig, hogy pontosak legyünk, ahol két kiskrapek megvalósította azokat az álmokat, amik minden egészséges ötéves kobakjában ott lapulnak – gondos tervezés után egyszerűen és szépen, napok megfeszített munkájával, a homokozólapátjaik segítségével alagutat fúrtak, kiásták magukat a magánóvodából, és megszöktek. Várj… még nem tudod, miért: úgy gondolták, vesznek egy sportkocsit. Ne mondjátok, hogy idáig gyenge a sztori – de a folytatása még kevésbé az: és természetesen, ha már így alakult, kisbodázunk is egy röpkét… Körbejárta a facebook-ot egy nagyszerű hír, szerintem százezrek osztották meg boldogan habzó szájjal, na, tessék, ugye: fényképekkel bizonyították (szintén a facebook-on természetesen), hogy az Iszlám Állam terroristáit szivárogtatták be Európába. Mint nyilván tudjátok, a facebook pontosan az a fórum, ahol a világ legtitkosabb folyamatai zajlanak – előfordul persze az is, hogy a titkosszolgálatok főbb tisztviselői valamelyik chat-oldalon beszélik meg az operatív eljárások mikéntjét: ne mondjátok, hogy nem igaz, én magam is rendszeresen dumcsizok a CIA_Colonel nevű főtiszttel, annyi hétpecsétes titkot mondott már el, hogy elképesztő, persze azért ezeket csak privátban, a legfőbb bizonyíték pedig, hogy az a neve, ami. Na. Végezetül pedig egy kis Dunaújváros: kiváló barátom, Kurucz Gergő, aki megszállott muzsikus, énekes, a Pro Cultura Intercisae-díjas, legendás Viadana Kamarakórus vezetője, pedagógus, kultúra- és közösségszervező, meg még száz más, írt egy tanulmányt, melyben a város zenei életét… khm… nos… inkább annak agóniáját veszi górcső alá. Az ő gondolatai mentén szimmantunk bele a dunaújvárosi kultúrszcéna mai helyzetébe: ha azt mondjuk, a helyzet siralmas, igazából nem mondtunk semmit. Igaz, látszólag senki nem hal bele, még csak nem is sérül, ha a kultúrára nem fordítunk pénzt és figyelmet – valójában viszont elég körülnézni az országban, hogy lássuk, de, bizony nagyon is sokan sérülnek és halnak bele abba, hogy ez a kurzus minden szinten módszeresen leépíti, vagy álnokul csak hagyja elpusztulni az amúgy is nagyon gyanús szereplőket felvonultató szektort. Gergővel anno együtt írtuk egy jó kis helyi könyv néhány fejezetét, mármint ő is, meg én is: a felejthetetlen Horváth Béla bácsi egyik gondolatának szeletkéje volt a címe: “Hogy itt is legyen muzsika…” Soha aktuálisabb mondatot, sajnos… Orosz kisvagányok, fb-n terjedő terror, és kultúrvégnapok – így, ebben a mixben ma is csak a HL hasábjain. Tovább »»

01 november
5komment

Kíméletlen őszinteségű tényfeltúrók

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száznegyvenkettedik kiadásában felütésképpen idősebb embertársaink néhány érdekesebb történetét osztom meg a kedves olvasóval: mit szóltok például ahhoz a kedves 114 éves hölgyhöz, aki 99-nek hazudta magát. Anna Stoehr mentségére szolgáljon, hogy nem másokat akart becsapni a kegyes füllentéssel, csupán… egy pillanat, összeszedem magam egy kicsit… szóval csupán azért folyamodott tizenöt éve eltitkolásához, hogy regisztrálhasson a facebookra. Mindenki túl van az első sokkon? Akkor mondom még, hogy meglehetősen közelről ismerek olyan 88 és fél éves magyar állampolgárt, aki nemrégiben úgy döntött, elhelyez egy magaslati tiplit a lakásában, ezért hát felpattant egy imbolygó hokedlire… Ismét néhány médiaügy itthonról: 80 milliárdot költhet el az úgynevezett közmédia jövőre – ez a summa nagyjából megegyezik azzal a pénzzel, amit a többi tévécsatorna összesen fordít hasonló célokra… Hogy mire is pontosan? Nos, erre nem kaphattunk igazán érdemi választ: az RTL híradójának kérdésére az MTVA a tőle megszokott félliterköpő morcival válaszolt – “Annyi bizonyos, hogy nem a ‘Celeb vagyok, ments ki innen!’ folytatását tervezzük.” Pompás és szellemes felelet, szó se róla: jóllehet nem vagyok különösebb rajongója az említett produkciónak, azért nem sokkal tartom kegyetlenebb próbatételnek, mint a legeslegújabb kori, lényegében immár tökéletesen szakembertelenített Magyar Televízió szívheznyaló produkcióit. Jó sorsom valamelyik nap összehozott egy – remélhetőleg jegyzett – elmebeteggel, aki sikeresen úgy előzött meg, hogy a végén lényegében csak a saját reflexeimnek köszönhettem, hogy nem tolt le az útról egyszersmind. Miután újra meg tudtam szólalni, egy kicsit ordítoztam különféle felnőtt tartalmakat, aztán elszégyelltem magam, és visszaemlékeztem a boldog nyáridőre, amikor Skandináviában dolgozgattam, azaz a kormánynál voltam vezető beosztásban. Egy kis közlekedési kultúra címszavakban, abból a világból, ahová csak remélem, hogy egyszer eljutunk. Beengedek mindenkit, csak tessék… Tovább »»

24 május
19komment

Aranyhörire, sörétessel

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százhuszonegyedik kiadásában egy igazán nemes, példát adó esetről emlékezünk meg: Franciaországban történt, hogy egy súlyos beteg kisfiú édesapja – a gyermek ápolására – felhasználta minden munkahelyi szabadságát. Kollégái, látva a bajt, önként lemondtak annyi szabad- és pihenőnapjukról, amennyiről csak tudtak, így százhetven plusz napot “ajándékoztak” oda a családnak, az édesapának. Szép, ugye? De a történet itt korántsem ér véget – a politikusok úgy döntöttek, ők is felsorakoznak e valóban megindító ügy mögé. Franciaországban történt, mint mondom… Itthonról kissé prózaibb hírt választottam: igazi mélyrepülésbe vitte a magyar úgynevezett közszolgálati televízió egyik úgynevezett hírműsorát Obersovszky Péter, akit fürge nyelve, számos alákérdező interjúja és minden mértéket meghaladó elfogultsága után méltán tartanak a szervilista médiamunkások ikonikus figurájának – röpke 70 százalékot esett az elmúlt hónapokban hitbizománya, az Este nézettsége, s ez azért, legalábbis az én számomra, reménykeltő: talán mégsem zabálja annyira az egyértelmű hazugságokat az istenadta, mint amennyire hiszik. Van, lesz persze OP nélkül is elég puhatestű senki, akiket lehet tovább nézni-hallgatni-olvasni – és van egy ötletem azzal kapcsolatban is, hová bukik majd fel szegény mélyhangú ember. Végül egy vadászatról: Ausztriába készülök az ősszel, elsősorban aranyhörcsögre meg gorillára hívott meg régi úri barátom, Graf Tasylow von Schuster-Prinzficken Bratkartoffel, de úgy fest, más értékes kisvadakból is szemezgetünk majd a grazi óratorony tövében felállítandó vadászbázisunkról portyázgatva. Most mi a gond? Hát nehogy már ki se kapcsolódhassak, parasztjaim! Olyan 23.1 millióba fáj az egész buli, nem tétel, amúgy is ketten fizetjük, az ellátásról természetesen Tasylow frajndom gondoskodik, egy délutánra megyünk, nem érek én rá annyira, a fényes tervekről minden odabent. Gyerünk! Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz