Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


02 július
13komment

Faragó Révai Ferdynánd: avagy a troll hitelessége

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhuszonnegyedik kiadását egy miniszterelnök történetével kezdjük. Ez a miniszterelnök lopott, csalt, sikkasztott, visszaélt tisztségével, vesztegetés elfogadásával személyes előnyöket szerzett, banki csalásokban vett részt. A vád szerint nagyjából 260 millió dollárra rúg a működéséhez kapcsolható korrupciós ügyek összértéke, míg a három bankot érintő csalások másfél milliárd dollárra rúgnak. Az ügyészség 19 év börtönt kért a miniszterelnökre – egyelőre, nem jogerősen, kilenc évnél jár a bíróság, mindenki fellebbezett. Oh, bocsánat: véletlenül el is felejtettem mondani, természetesen Vlad Filat volt moldáv miniszterelnökről beszélünk. Egyelőre. És természetesen beszélnünk kell a futballról is, hiszen a magyar válogatott tizenharmadik lett az Európa-bajnokságon. Miközben természetesen gratulálok, van bennem egy csomó fura és rossz érzés: tudom, nem vagyok magyar, tudom, fogjam be és takarodjak, tudom, ne keverjük a politikát… Jaja: a gond csak az, hogy szerintem nem én kezdtem – tán csak nem miattam ugyanaz a helyzet most a futballal, mint volt/lett a kokárdával, a zászlóval, a himnusszal meg még kismillió “semmiséggel”, amit egyesek egyszerűen kisajátítottak. Továbbá azt is merészelem gondolni, hogy egy manósapkányit azért túl lett értékelve a válogatott teljesítménye – amikor pár napja egyik örökbuzgón lihegő riporter (az egyébiránt nem kevés közül) megkérdezte a nagy Lisztes Krisztiánt, szerinte a magyar bajnokság vagy a Bundesliga-e az erősebb, ott azért kicsit lelevegősödött az agyam pár percre. De persze tudom, a Nagy Siker újra összekovácsolta a Nemzetet. Oké, let it be: sajnálom, hogy hitetlen kozmopolita neoliberálbolsevista gyaurként ezt se teljesen így látom… Végezetül egy szaros kis troll néhány soros “bírálatára” reflektálok, minden észérv dacára: az ilyesfajta “véleményeket” ugyanis a névtelen levelek sorsára szokták juttatni minden normális helyen – mi most nem tettük. Kamu facebook-identitás mögött bujkáló hősünk (akinek beazonosítására egyébként olyan nemzetközi rutinnal rendelkező profilert vetettem be, hogy soha el nem hinnétek – már nyomon is van…) úgy gondolta, ha már voltam olyan szemét, és a nagy nyilvánosság előtt (pillanatnyilag, csak e szerény jegyzettel 7500 embert értünk el abban a városban, ahol 422 szavazattal önkormányzati választás nyerhető) is bejelentettem, hogy néhány puhatestű polgártárs jó ideje tartó, fáradhatatlan munkálkodásának köszönhetően a HL utolsó print-zsombékjáról is el kellett ugranunk, magyarán kivágtak minket a Szuperinfó hasábjairól is, mint macskát, na, akkor ő majd jól belém vágja a csákányt. Nos, bevallom, sikerült: de nem pont úgy és azért, ahogyan és amiért ő gondolta… Elnöki bukta, nem lekváros; futball, kicsit (?) felhabosítva; és episztola, ha épp nem parainesis Faragó Révai Ferdynánd, a derék troll részére… Tovább »»

Hirdetés
15 március
7komment

Március 15. – itt meghitt, csendes, nyugalmas főhajtás

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 6.85 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Állítólag így, zölddel kifelé az autentikus...

Állítólag így, zölddel kifelé az autentikus...

Ma nem lesz itt túlságos viccelődés, sem komolyabb történetmesélés, és nem az energiák spórolása miatt… Szokásunktól némiképp eltérően visszanézünk kissé: bár ha végre össznépileg is beérnénk annyival, hogy csak azokon a napokon révedünk-sóhajtozunk-lengetünk vissza két-három-öt évszázadnyira, amikor valami jelentősebb okunk is van rá, a többi időben meg próbálnánk pár lépésnyit előrébb haladni, már amennyiben lehetséges persze… Mert szép-szép, ha dicsőségünk morzsái után ezredszer is átvizsgáljuk a padlózat minden repedését, s persze még mindig nem hisszük el, attól se lenne jobb, ha rábukkannánk akár egy szilánkra is (de már nem fogunk); jó-jó, ha minden mostani gondunkra a pompás múltban igyekszünk megtalálni a választ – csak épp meg kéne végre próbálni, milyen lehet a történelmi remeklések maximális tisztelete mellett a jelenben élni, és a jövőnek alkotni. Merthogy az én emlékezésem szerint a márciusi ifjak is valahogy így csinálták… Én mindenesetre most nem forradalmat, sokkal inkább békességet kívánnék ennek az országnak – mert ha egyszer sikerül kibékülnünk, hiszitek vagy sem, minden más is megjön. Békés, nyugalmas napokat tehát mindenkinek, ránk fér – hajtás után a 12 pont szemlézhető: hm… helyenként tragikusan aktuális. Több mint 160 év múltán ez azért legalábbis elgondolkodtató – bár igaz, a Budapest-Vác közötti vasúti menetidőkben sincs túl nagy változás, alig pár percet lassultunk… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz