Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


16 december
12komment

Jónak lenni jó: no de dzsínek lenni dzsíjó

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Lassan tizenhét éves rovatunk kétszázhatvankettedik kiadásában egy interjútól dobbantunk el – Szlovákia budapesti nagykövete mondott néhány minimum érdekes mondatot, különösen talán annak fényében, hogy a mini szterelnök előszeretettel hivatkozik a visegrádi négyek csoportosulásra, mint egy olyan egységes szövetségre, amely (természetesen leginkább a mi nagyszerű iránymutatásunkkal) szembemegy az uniós törekvésekkel. Nos, a nagykövet elég világosan fogalmazza meg ennek az ellenkezőjét, s van még pár meglehetősen lesújtó passzus abban, amit nyilatkozik, ha nevesítés nélkül is, de egyértelműen rólunk. Gyűjtést rendezett a parlamentben egy mszp-s képviselőnő – Bangóné töltött káposztát készített kollégáinak, a finom falatokért cserébe némi adományt szeretett volna, jótékony célra. Pénzt persze mérsékelten, kulturált és szellemes beszólásokat annál inkább kapott – volt beteg, aki attól tartott, mérget tettek a káposztába, egy másik ápolt úgy vélekedett, azért osztják kesztyűben az ételt, mert annyira szar lett. Természetesen a T. Ház “méltósága” is súlyosan sérült azzal, hogy káposztát vittek az ülésterembe, úgyhogy azt tüstént ki is kellett vitetni onnan. 44 ezer forint: akárhonnan nézem, szép summa, lényegében háromszázakárhány elhivatott politikustól. Jónak lenni jó: de gecinek lenni gecijó. Végül: mi más is lehetne választott helyi hírünk, mint az, aminek ismét sikerült néhány napra megbolydítani a netvilágot – azt hiszem, elég, ha azt mondom, Quimby. A még mindig erőteljesen dunaújvárosi kötődésű sztárcsapat még 2012-ben kapott Dunaújvárosért-díjat – városunk első embere, aki köztudottan mohón szomjazza a kultúrát, pontosabban talán a kultúra azon képviselőit, akik megfelelnek a Párt elvárásainak, még novemberben mondott pár tétova szót arról, hogy bár példákat nyilván nem szeretne mondani, de a Quimby és satöbbi satöbbi satöbbi már nem méltóak a korábban megítélt címre. Mármost elég érdekes és sokatmondó ez a satöbbi satöbbi satöbbi is, de polgármesterünk nem hiába nyitotta ki a pofonládát sem: először Kiss Tibi csapta le felkarból a lasztit, aztán a város quimbystái adták meg, ami jár. Túltolás de lux, kilences lafflaff-fokozat. Kezdünk, igyekezzetek helyet foglalni, amíg van.  Tovább »»

Hirdetés
06 június
9komment

Egy csinos anyuka, két remek gyerek és egy teniszoktató férj

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Krisztina kapaszkodik, de azért az arcán látható, nincs igazán ellenére a móka

Krisztina kapaszkodik, de azért az arcán látható, nincs igazán ellenére a móka

Közismert tudományos tény, hogy a Hétlövet-olvasás számos előnnyel jár: sőt, terveim szerint hamarosan még néhány pazar előnyt társítunk lassan féléves rovatunkhoz, s ily módon komoly esélyt látok rá, hogy hamarosan elérjük a számtalan előnyszámot is. A méltán híres intézet, az Oxford melletti Sevenshot College kitűnő brit tudósai például egyértelműen bizonyították, hogy a Hétlövetet olvasók legalább tíz évvel tovább élnek, de többen vannak köztük, akik tizennéggyel is, sőt, egy még nem teljes körűen bizonyított esetről is tudunk, amikor egy HL-olvasó hatvan évvel tovább élt valakinél, néhány hét múlva, a részletes vizsgálati eredmények birtokában, ezt majd dr. Schußter részletes magyarázatainak segítségével elemezzük. Az 1947 óta, s mind a mai napig, sőt, várhatóan örökké tartó  kísérletben egyébként száz Hétlövet-olvasót vizsgáltak, a kontroll csoportban pedig másfél millió olyan ember életét követték, akiknek még motoros képeket sem volt szabad nézegetniük, nem is szólva a Kész Laciról strandon készített fotókról. Cáfolhatatlan tény, hogy az összes ma élő Hétlövet-olvasó mindegyike él – az egyetlen komoly problémát e réteg számára mindössze az jelenti, hogy sokan megijednek a hirtelen, erőteljes hanghatástól, amikor épp kicsattannak az egészségtől. A Hétlövetet nem olvasók közül viszont, sajnálatos, kétségkívül többen elhunytak – s igen figyelemreméltó tény, hogy a tudományos vizsgálatok szerint többen tíz-tizennégy évvel korábban, mintha Hétlövetet olvastak volna. De vannak egyéb előnyeink is: például immár öltöztetjük is kedves böngészőinket – a HL-pólók megkezdték hódító útjukat, jut eszembe, szeretnénk fotókat kapni, amelyeken egzotikusnál egzotikusabb környezetbe utaztatjátok, extrémnél extrémebb helyzetekbe hozzátok a HL-pólókat: terveim szerint posztot áldozok majd rá, hogy bemutassam a legelvetemültebb/-szebb/-érdekesebb verziókat. Ja: és múlt héten immár harmadszor sorsoltam ki élménymotorozást/fagyizást a jobb oldali varázsgomb használói között. Ifjabb és idősb Czakó Karcsit, továbbá Luczó Marit is volt szerencsém szállítani már márciusban és áprilisban: most lapozz, és harmadikként megismerheted Kiss Krisztinát – érdemes, én csak tudom… Tovább »»

04 április
4komment

Új gép, új lendület, új élet – köszönöm szépen!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (24 lövet, átlagosan: 6.92 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Helyzetem tökéletes jellemzése rajzban - a gépfrissítés előtt...

Helyzetem tökéletes jellemzése rajzban - a gépfrissítés előtt...

Szétvágtam és szétsírtam az agyam az utóbbi időben: tényleg nem bírtam már, egyszerűen kezdtem már megkattanni a saját gépemtől. Mindenki ismeri az érzést, tudom – mindegy, idézzük fel, olyan jólesik beszélni róla most, hogy már újra normális minden, sőt. Tehát reggel nyolc, szorgalmas vagy, muszáj, bekapcsolsz… korrektül felbőg a gép, villan a monitor, hamarosan bejön a Windows, és szépen fut alul a három kis kék kocka a járatban, balról jobbra, aztán megint és megint és megint, megbűvölten nézed. Már rég nem pörölsz, úgyhogy inkább csendben elballagsz, lezuhanyzol, kajálsz valamit, elolvasol az aktuális könyvből húsz oldalt, és visszaülsz – na, ugye, máris ott tartunk, hogy pár perc, és mindjárt fel is lehet csatlakozni a netre. Rányomsz, persze semmi, de azért szerencsés esetben negyedóra alatt meg is vagyunk. És innen jön az igazi kínlódás: minden egyes szaros oldal megnyitása olyan szenvedés, mintha épp most rajzolná meg kézzel valami közepesen tehetséges, de semmiképp se szorgos kis piktor – szinte pixelenként követheted nyomon, hogyan épül fel, készül el egy-egy oldal. Mondjuk gmail – OK, na, egész jó a buli, öt perc alatt bejutsz, történetesen, tegyük fel: ám elköveted azt a felelőtlenséget, hogy elolvasnál egy levelet… Véged, kiestél az életből: soha nem fogsz tudni belemenni, valahol középen elakad minden, fagysz, kínodban megnyitsz még egy oldalt és a word-öt, áll az egész univerzum kóchengeres édesanyja, először jön az “ez nem igaz”, ezt még csak magadnak sziszeged, aztán, miután a vérnyomásod percenként negyven higanymilliméterrel erősödik, az “ezt nem hiszem el”, amit viszont már az egész ház(tömb) elég tisztán hall. Úgy gondolod, egy újraindítás lesz a gyógyszer – ragyogó ötlet, ha eddig nem volt gondod, most lesz. Tovább »»

13 március
15komment

(Szesz)piaci körséta – de hová lett a tigrisbőr a falról?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.73 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ez még nem a kocsmasor, csak a piac egy rafinált táblája...

Ez még nem a kocsmasor, csak a piac egy rafinált táblája...

Kezdetben vala a Hősök tere, azaz a Csillagvizsgáló, avagy a PB – magyarul a Piaci Büfé, ahol, élénken emlékszem, gyakran kissé kétes külsejű hősök is álldogáltak, üldögéltek, illetőleg feküdtek szép számban, éjt nappallá téve, és nagy gyakorisággal vizsgálták a csillagokat sörösüveg vagy pálinkáspohár alakú messzelátójukon keresztül, mígnem egy idő után tudományos konferenciába hajlott az este vagy a nap, a résztvevők szépen lekuporodtak a földre, úgy osztották meg egymással tapasztalataikat, vagy, ha épp úgy jött ki, egymagukban tűnődtek tér, idő és lét furcsaságain, arccal a Kék Bolygó középpontja felé fordulva. Ott volt persze még a Szücsi italbolt a közelben, kicsit távolabb a jó kis Bisztró, aztán a piacon is kinyitott pár (vagy csak egy?), kezdetben jobbnak szánt hely. Aztán a főiskolai hallgatók létszámának rohamos duzzadása következett, s alighanem ennek köszönhetően megnyitott a Sörmű, majd a 3Királyok, közéjük pedig beóvakodott az egész Piac téri sor – vagyis kialakult a szerteágazó, mégis egy bokrot alkotó dunaújvárosi Soho, amely a Sörmű után, a Béke téri kapu irányában folytatódik több ifjúsági kulturális központtal, továbbá a Kenyérgyári úton terpeszkedik még tovább pár éjszaka is nyitva tartó hellyel. Minden sajnos nem fog beleférni egy dolgozatba – hajtás után a piac környékéről fecserészünk egy kicsit. Tovább »»

19 február
6komment

Itt a tavasz (?) – meg egy húdeérdekesvalami

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 5.90 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Hóemberek keserves haláltusája

Még mielőtt egy szót is szólnék, illő tisztelettel köszöntöm kedves egyiptomi és haiti olvasóimat – tudom, hogy azt ígértem, nem bombázok senkit statisztikai ömlengésekkel, de remélem, azt elnézi nyájas táborom, ha két újabb világfertály meghódításának hírét nem vagyok képes magamban tartani. A kíváncsiság már konkrétan át is fúrta az oldalamat – nyilván soha nem fogom megtudni, kik követik szerény ténykedésemet e két térségben: vannak más furcsaságok is, de nem terhelnélek benneteket túl. Inkább jöjjön most egy kis brékingnyúz: vagyis mit szóltok a tegnapi naphoz, pajtások? Csak úgy sisteregtek a pluszok, hét ágra ragyogott a nap, velem fütyörésztek a rigók, az autóm kifejezetten átmelegedett a napon, egy úriember egyetlen darab jégkrémmel állt előttem a sorban a boltban, és a közeli kis téren rögzíteni voltam kénytelen három hóember megrázó haldoklását, a hóba hullott répák és gesztenyék rémképe még sokáig kísérteni fog – lásd művészi erejű képemet jobb fent. Vagyis, ahogy Nyulasi barátom szokta volt eldalolni az évszak dicséretét két örökbecsű sorban: Itt a tavasz lehelete / Hehe hehe hehe hehe. Hajtás után egy kedves emléket, egy finoman cizellált, mégis egyszerű gondolatiságot hordozó, kiskorúak kezébe nem igazán való húdeérdekesvalamit találtok. Én pedig hamarosan megindulok Miskolcra, a hokidöntő ma esti, harmadik felvonására, továbbá a holnapi negyedikre is – az eredmények függvényében akár már kedden beszámolhatok mindenről… Hú, de izgalmas lesz! 18 év felettiek, most lapozzatok! Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz