Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


02 április
4komment

Bűnszövetség??? Csak bámulok, öveges szemmel…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 6.94 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenharmadik kiadásában nem cicázunk… azaz, oppardon, dehogynem, éppen hogy cicázunk kezdésképpen: Angliában valaki beballagott az állatorvoshoz, kis kosárkájában egy kissé rozoga macskával, és elmondta, a cicát postán kapta, miután a neten vásárolt egy nagy doboznyi dvd-t valakitől. A doki kiolvasta a cicuka chipjét, amiből kiderült, a kalandot szerencsére sértetlenül átvészelő állatka úgy 420 kilométerre keveredett el az otthonától – a végén persze happy end, a kétségbeesett gazdi megkönnyebbült, a cica extra adag tejet és csemegét kapott, a kedves vevő pedig azóta is vígan bámulja az új filmeket. Nemrégiben mi is megutaztattunk egy macskát – ő bő kétezerötszáz kilométerre talált magának új helyet: gazdáival egyetemben… Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja vetül állítólag az Öveges-program egyes résztvevőire – elképzelni nem tudok ilyesmit Magyarországon, komolyan: állítólag azon rugóznak a nyomozásban részt vevők, hogy fizikai-kémiai szaktantermek kialakítására 250-300 millió forintokat számoltak el… És??? Lehet fanyalogni, meg azt hajtogatni, hogy a ráfordítások meglehetősen csekély hányada ment a termek rekonstrukciójára meg felszerelésre, a jelentősebb részből “projekteket menedzseltek” meg “munkafüzetet gyártottak” a kedves talpig becsületes kivitelezők. Felmerült a gyanú, őrület, komolyan. No: ha nem is olyan extrém nagy lépésekkel, de csak haladunk… Ha netán kell, én tudok mondani még pár ezer esetet fejből, amiknél felmerülhetne egy csipetnyi gyanú… És remélem, egy napon majd azokban is megindul a nyomozás. Igaziból is. Ha hiszitek, ha nem, belementem egy kátyúba. Nem, nem hazudok, komolyan találtam egyet – hogy hogy, azt magam se értem, hiszen pontosan tudom, Magyarországon oly ritka faj a kátyú, mint mondjuk a Nagy Kerítés mellett élő/élt földikutya. Mindenesetre belerottyantottam, szegény Kék Villám hátuljában reccsent valami, és én azonnal tudtam, nagy a baj. Perelném a fenntartót, de azért félek is, hátha belekérdeznek… Hogy mibe? Odabent megmondom azt is. Cica, cappcara, cumika: kezdés van, kedves egybegyűltek. Tovább »»

Hirdetés
16 január
7komment

Hölgyem, dőljön szépen hátra: itt az ön népesedési megbízottja beszél

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy, néhány héten belül már tizenöt éves rovatunk kétszázharmadik kiadásában bemutatnék nektek egy ausztrál matematikust, akinek gyerek- és ifjúkorát mintegy bearanyozta a McDonalds: egy levélben, melyből persze majd szemezgetünk, Allister Haire párás tekintettel emlékszik vissza a torokszorító izgalomra, amikor a Happy Meal-menük meglepetéseit bontogatta, s azt is elárulja, az egyetemi évek elhajlós éjszakáin gyakran tértek be a gyorsétterembe egy-egy gyógykajára… Ám e szép kapcsolatnak egyszer s mindenkorra vége – méghozzá egy reklámszlogen miatt, amelyben a Meki Create Your Taste elnevezésű akciójában azt hirdette meg, hogy a kedves vendég maga állíthatja össze hamburgerét harminc ínyenc összetevő “végtelen kombinációjából”. Nos hát, a lényeg: a kombinációk száma nem végtelen (hanem 1 073 741 823) – a téves állításon pedig derék emberünk úgy felhúzta magát, hogy beígérte, örökre végzett a McDonalds-szal… Nincs hét és HL mostanában KDNP nélkül – de mit tegyek, ha egyszer a gigafontos nemzeti tényező ennyire tolja magát: legújabb javaslatcsomagjukban (mely természetesen a Magyar Nép Megfelelő Mértékű Szaporítását célozza) egyebek mellett úgy vélik, minden tíz főnél többet foglalkoztató munkahelynek alkalmaznia kéne egy (húzzuk kicsit szorosabbra azt az övet, polgártársak, első a biztonság!) népesedési megbízottat. Nos, én kis utánjárással már meg is találtam az első megbízottat, a neve Maghoncz Ung Attihla, 58 éves, és egy környékbeli kisüzemben kezdte meg tevékenységét a múlt hét elején, ahová épp akkor vették fel a tizenegyedik dolgozót, a negyvennégy éves Kistraktorné Gogolák Premisszát. A neki írt hivatalos levél/kérdőív másolatát sikerült megszereznem – sokáig tűnődtem, mi legyen, de úgy érzem, kutya kötelességem közreadni. Egy kis gödrözgetés, ógás-mógás, miegymás marad a végére: hét elején ugyanis, amikor már lényegében a nagyja hó elolvadt, elég világosan kiderült, hogy (újra) megszülettek a kátyúk – ekkor alattomosan elhelyeztem pár viccesnek szánt megjegyzést a facebook-on, példának okáért hogy tán most lenne érdemes kátyúzni egy jót, hátha akkor nem kéne hónapokig várni (mint jelen esetben: ha jól emlékszem, októberben vagy novemberben volt utoljára kátyúzás, talán útfestéssel egybekötve – jó, de elég enyhe tél volt…), hogy újra kiperegjen a lyukakból a tömés, és lehessen megint kezdeni az egészet… A kátyúzás, ebben a sok helyen (persze nem nálunk…) egyértelműen lenyúlós formájában legalábbis, valódi hungarikum… Ja… igen… és akkor láss csodát: másnapra szorgosan kivésegették a lyukakat, a nagyobbakat éjszakára izgalmas módon, sokak örömére megjelölgették pár vasrúddal meg deszkával, másnap meg már foltoztak is… Na, ha ez kitart márciusnál tovább (a Nyulasi örökbecsű mondásával), vakon vezessenek a népkonyhára… Addig is: döcögjetek ma is velem. Tovább »»

01 augusztus
6komment

A nap, amikor szárba szökkent a Műtsd magad-mozgalom

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.73 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már száznyolcvanadik kiadásában ismét csak a Citius, Altius, Fortius hármas jelszó mentén kezdjük meg a szélesebb néptömegek öncélú izgatását – nem, ezúttal nem a tanulságokban nem épp szegényes Szente István Olimpilya Zéerté szereplőinek újabb kalandjai jönnek, egyszerűen csak annyi történt, hogy egy kishitű porfészek, valami Boston visszavonta a 2024-es olimpia megrendezésére benyújtott nevezését. A minimum persze az lenne, hogy a visszalépést időben jött figyelmeztetésnek vegyük – de akármibe lefogadom, a magyar olimpiarendezés lázálmában égők úgy fogják érezni, még tovább nőttek az esélyeink. Pedig esélye csakis annak a sportágnak van, hogy ismét sikerül ellopatni pár alkalmas polgártárssal néhány száz milliárdot – egyebet ne mondjak, a korábban elkészített tervek átdolgozásáért már most, tíz évvel a tervezett esemény előtt 480 milliót nyalt fel a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég. Hazai vizekre evezünk, barátaim, nem vicces történettel: magát műtötte meg otthon egy 57 éves nagyatádi férfi, mert fájdalmai miatt nem bírta kivárni az operációjára kitűzött szeptemberi időpontot. Egy hatalmas vérrögöt távolított el a lábából, ne is mondjátok, horror, én aztán tudom, de egyébként azóta nem dagad a lába, mi több, azóta már orvosok is vizsgálták, és megállapították, hogy helyreállt a vérkeringése… Huszonöt éve már, hogy minden kormányerő csak dumál, ígérget, és táplálja azt a hazug legendát, hogy az egészségügy, még ha kicsit kevés is benne a pénz, a benne dolgozók hivatástudata miatt elfogadható színvonalú ellátást kínál a betegeknek… Múlt hét elején némi kikapcsolódást engedélyeztem magamnak, Észak-Magyarországon motorozgattam kicsit – már hazafelé, valami hirtelen ötlettől vezérelve Parád után letértem a 24-es útról, s egy jó kis kanyargás reményében Galyatető és Pásztó felé fordítottam az eke szarvát. Nem volt nagyon jó ötlet, most már be kell látnom: a tengelytörő kátyúk közt zötykölődve csak az vigasztalt, hogy mire hazaérek, Európa legmegrázóbb útja, az Aranyvölgyi végre elkészül. Hát… nagyjából ja, látom, vadiúj toldások-foltok, és valamennyire már múlóban a sávlezárások is – de azért ha valaki rám ad egy XXL-es csadort megfordítva, úgy visz át a szokott szakaszon, nem biztos, hogy az az első tippem, hogy ez kész… Fojtogató hírek Bostonból, A Night At The Opera és úti élmények/halmányok, gyerünk, siessünk, sok a dolog… Tovább »»

18 április
10komment

Indulj el egy úton, én es egy másikon…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhatvanötödik kiadásában egy (úgy hittem: vetítek előre kissé) igazán ínyemre való falatot csócsálgatunk, nagyjából, gondolom, a szokott unalmas tanulságokkal – például arról, hogyan is lehetne normálisan élni a maradék pár éven át legalább, mert hogy megérdemelnénk, afelől szemernyi kétségem sincsen. A megoldás most közelebbinek látszik, mint valaha: a neve Liberland, hozzánk igencsak közel, a Vajdaság tőszomszédságában fekszik, nagyjából hét négyzetkilométer területű, egy cseh fazon alapította, ő az államelnök is. Nem csoda, hogy pár napig úgy éreztem, egyre pregnánsabban körvonalazódik a jövőm: vagyis hogy felveszem a pastafari vallást, virtuális észt állampolgárságért folyamodom, amikor pedig mindezzel megvagyok, átköltözöm Liberland-be, ahol remélhetőleg legalább egy buszjárat üzemelni fog valamikor, és ezzel meg is volnék, hip-hip-hurrá, gondoltam naivan… S hogy mi az egyetlen aprócska probléma? Azt is elmesélem mindjárt. Még a múlt héten ikszeltem be azt a hírt, amit akkor hátrébb csúsztatott egy másik, de azért nem hagyom lövetlen – ez ugyebár bölcs hodzsánk kazah látogatásához kapcsolódik, ahol is kijelentette, idegenek vagyunk Európában… Nos, ezt a többes számot, illő tisztelettel és kulturáltsággal ugyan, azaz kurvanyázás nélkül, de tisztelettel kikérném magamnak, Mr. Orban. Mert én bizony baromira nem vagyok idegen Európában, sőt, eddigi röpke öt évtizedem során lényegében mindenhol baromira jól éreztem magam, rengeteg barátom van az egész kontinensen, és változatlanul azt gondolom, kisebb-nagyobb eltérésekkel valami olyasfajta életet szeretnék/szerettem volna élni, amilyet egy szürke, egyszerű holland, német, francia, portugál, stb., stb. polgár. Semmi bajom a kazahokkal, a mongolokkal – de köszönöm szépen, nekem rohadtul nem kell a lóhát, a jurta meg a kumisz, se a két évszázad mínusz… És végül néhány szó arról, mennyire fáj, amikor kifelé pattogok a busszal a városból – hogy változatlanul azt merészelem gondolni, némiképpen fontos lenne így pár évtized elmúltával legalább a főbb utakat olyan szintre hozni, hogy ne csak konflissal és/vagy két kilométeres sebességgel lehessen úgy végighajtani rajtuk, hogy nem esik ki a protkóm. Dohogások, lelkesültség és döbbenet – mindez itt, a hajtást követően… Tovább »»

15 június
8komment

Nyelvművelés, akadémiai fokon

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már hetvenkettedik kiadásában először egy osztrák atyafi, közelebbről egy banktisztviselő kínos kalandját járjuk körbe kissé: az illető, szállítás közben defektet kapott, s kerékjavítás közben egy patakba ejtett 90 ezer eurót… A hatóságok csak háromezret találtak meg a parton, viszont… emberek… tudjuk a patak nevét… tudjuk, melyik folyóba ömlik… s tudjuk, hogy ez a folyó a Dunába… a többi alighanem sejthető, a magam részéről megkezdem a figyelőszolgálatot. Aztán: azt már viszonylag régóta tudjuk (és, remélem, polgártársak, helyeseljük), hogy szerény, 150 (rendes), illetve 100 ezer (levelező) forintos havi járadékot kapnak a Magyar Művészeti Akadémia tagjai – örömteli újdonság, hogy hamarosan az elhunyt tagok rokonai is jogosultak lesznek némi kis zsére. A magam részéről remélem, hogy a dolog nem marad ennyiben, és hamarosan az elhunyt és az el nem hunyt tagok (igazolt) barátainak, szomszédainak is csurran valami – mi tagadás, tarthatatlan állapot, hogy rendes nemzeti konzervatívok úgy nyomorogjanak, mint a többi közönséges magyar, csak mert esetleg kimaradtak a trafikból vagy az iskolagyümölcsből. Végül gurulunk egyet a Pincesoron, amely kevesebb mint négy hónap alatt hipp-hopp elkészült – a munka megrendelője a legendásan korrekt DVCSH Kft. volt, így aligha véletlen, hogy a kivitelező csak  előleg után látott munkához, május 22-én: a vége fenomenális lett, tiszta szívből gratulálok annak, aki így átvette, de megengedem, lehet, hogy az én igényeim túlzottak… És végül is annak idején az erdei tornapályától az Ifi presszóig vezető külső sávot is átvette valaki, tudjuk, azt a fehér betonost, amiről még a busz is bejön a belsőbe, ha nincs forgalom, olyan pompás. Azt ki is állította olyan szépen helyre? Ja… ha jól emlékszem, azt is a DVCSH… Ebből is látszik, hogy vannak még nagy véletlenek. Az viszont nem véletlen, hogy ma is kész a Classic: aki nem hiszi, olvassa csak el… Tovább »»

02 június
20komment

KRESZ-vizsgát, havonta, mondjuk 28 ezerért – bocs, 94 lett, maradhat?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (33 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már tizennyolcadik kiadásában közlekedünk okosan, ha benne vagytok. Először a médiát egész héten uraló, szörnyű lengyelországi motoros baleset egyes utórezgéseiről szólnék pár keresetlen szót, különös tekintettel a jobbkormányos autók ellen két perc alatt beindult általános hisztériára – de tényleg nem okoskodom, csak hangosan gondolkodom…  Nem tudom, azt hallottátok-e, hogy hamarosan állítólag mindenkinek újra kell vizsgáznia KRESZ-ből, nagyon helyes, javaslom, hogy legyen 28 ezer vagy esetleg 94 ezer forint a díja, havonta kelljen, és, kedves vezetőink, ki ne tessenek ám hagyni anyukámat, aki még csak nyolcvan múlt, neki is legyen kötelező, mert negyven éve, világosan emlékszem rá, még vezetett, míg mi kicsit sikoltoztunk a bátyámmal, és szerintem azóta sokat felejtett. Végezetül pedig  szerintem beszélgessünk egy kicsit a dunaújvárosi utak-épületek állapotáról – lehet, hogy csak nekem van az a bizonytalan érzésem, hogy egyszer csak az egész város belecsúszik valami nagy gödörbe, vagy a fejünkre szakad pár ház? Ma délelőtt ismét szemetet szedegetünk, délután pedig az m1 csinál végre celebet a Szemétkommandóból, amilyen az én formám, vagy a békaszemű híradós, vagy a túlmozgásos reggeli vicces ember lesz ott, akkor viszont, előre is bocs, a magam részéről valamire hivatkozva majd csak kijövök. Vasárnap, ha jó lesz az idő, májusi keménykalapos sorsolásom győztesét, Kiss Krisztinát viszem egy fagylaltra Dunaföldvárra, naná, hogy motorral… Lapozás után pedig tiétek a classic. Tovább »»

05 május
7komment

Coki a Coke-nak: így mulatt a magyar

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 6.80 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már tizennegyedik kiadásában kezdésnek azon töprengek kissé, jó-e, ha az ember részegítő spray-t használ a jól bevált piázás helyett, továbbá hogy miért is lehet inni a kocsmákban, miért nem csak öt méteres körzetben előttük; aztán együtt örülünk annak a szép eredménynek, amit özvegy Flaszternák Emilné, nyugalmazott siófoki sólyomsapka-készítő ért el: megszűnik a Coke Club, és ezzel beigazolódik, hogy újra büszkék lehetünk, amennyiben Magyarország az első olyan állam a világon, ahol egy ember is legyőzhet százötvenezret. Egy kicsit morgok a kátyúk miatt, változás úgyse lesz, legfeljebb kitalálnak valami legújabb módszert, mondjuk kartonpapírt tömnek bele, hátha. Vagy lóvét. Szombaton amúgy Boda senioréknál mókázunk komplett családilag, úgynevezett Boda-találkozó lesz, a szüleim ugyanis épp csak 63 éves házasok, s a dologról meglehetősen eltérően vélekednek, amennyiben anyám ünnepként hirdeti évről évre az eseményt, Endre viszont különös műgonddal készíti ki a fekete nyakkendőjét ezeken a reggeleken… (Ez persze mondjuk csak jól hangzik, de orbitális hazugság – szerintem neki sincs nyakkendője…) Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz