Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


21 május
11komment

Búcsú a Varától és a gumivéreztetés mesterfogásai – pünkösd Mariazellnél (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (51 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Egy kis osztrák hegyi pihenőben találtuk ezt a megkapóan egyszerű fa kápolnácskát...

Egy kis osztrák hegyi pihenőben találtuk ezt a megkapóan egyszerű fa kápolnácskát…

Fehérvárnál, a Shell-kút felől egy Transporter kanyarodik mellénk a belsőbe, a Körte meg a Kész Laci még szépen befér elé, én nem akarok bevágni, de jól láthatóan beenged, közben a sofőr legombozza az ablakot, lelki füleimmel már hallom, hogy valamit kikiabál – és tényleg, de meglepetésemre barátságosan… Mellé megyek, átnézek, és… hopp, de ismerős a kormánynál ülő arc… bár… kicsit talán szőrösebb, mint a Hermann Henrik – de mégiscsak ő az, amolyan Dakar-szőrzettel. Elkísérnek minket a győri elágazásig, a piros lámpáknál váltunk pár szót, aztán ők lekanyarodnak, mi meg megyünk tovább Veszprém felé. Ja, ha még nem mondtam volna, mi Mariazellbe tartunk, reggel hét óra nyolc perckor indultunk a Kék Tehéntől, és kivételesen miattam késtünk, mert az utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy otthon felejtettem a gps-t, márpedig Grazba, meg majd később, kedden hazafelé szólóprodukcióban megyek majd… Na jó: azért nyolc perc tán még a kibírhatós kategóriába tartozik, bár a Körtéékre nagyjából hétszáz kilométer vár, és késő délutánra otthon akarnak lenni, nekem meg át kell battyognom Suszterékhez – úgyhogy azért a törvényes keretek között szednünk kell a papucsokat. Kivételesen még célt is találtunk, mert mi adunk a látszatra, nehogy már úgy nézzen ki, csak úgy elfüstölünk ötven liter benyát: Mariazellbe nem ájtatoskodni megyünk, hanem szobákat foglalni, és kifizetni az előleget a Haus Franziskus hotelben, ahol augusztus elején a tervek szerint a Dunaújvárosi Racing Club túracsapatának bázisa lesz. A Körte ráadásul ezzel a szép menettel búcsúzik el hű társától, a Varaderótól, aminek, 99 százalék, (nála legalábbis) ez az utolsó komolyabb túrája. És én is találtam egy egészen frappáns okot: a hátsó meg az első gumimat szeretném becsületesen lejárni, nehogy már úgy érezzem, egy forintot (azaz a hátsót tekintve, eurócentet) is értelmetlenül költöttem rájuk – plusz pont ezer kilométer van vissza az esedékes olajcserémig/szervízemig, nekem tehát szintén múlhatatlanul szükséges egy osztrák kanyar, akit anya szült, ezt beláthatja, azt hiszem… Megindulunk, lapozás után pattanhattok is hátra. Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz