Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


18 október
5komment

Iskola a Paradicsom határán (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (15 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A csodálatos faépület a közeli vasúti híd átjáróján keresztül

A csodálatos faépület a közeli vasúti híd átjáróján keresztül

Egy könyvszállítmánnyal keltünk útra Nyulasi barátommal múlt szombaton hajnalban – mint arról már olvashattatok, a több mint másfél tonna szépirodalmat, ismeretterjesztő, ifjúsági művet, lexikont, művészeti albumot egy Szórád Márton úti pompás kis pinceböngészde jótékony tulajdonosa ajánlotta fel, mi pedig kaptunk az alkalmon, s kerestünk a könyveknek jó helyet. A festői szépségű Gyimesfelsőlok igen sok mindenről nevezetes – egyebek mellett például a Tatros folyó és a Görbe patak ágai mentén kialakult, egyedülálló településszerkezetéről, csángó lakóinak hagyománytiszteletéről, ízes beszédéről, csodás dalairól és táncairól… és, lassan két évtizede még valamiről: az Árpádházi Szent Erzsébet Katolikus Líceumról, amelybe több mint négyszáz székely és csángó gyermek jár. Az iskolát a méltán legendás “pap bácsi”, Berszán Lajos atya álmodta meg, ő alapította, s a helyi közösség összefogásával, igen sok közös munkájával valósulhatott meg – még a szükséges faanyagot is a helyiek adományozásából szedték össze. Tiszta szerencse, hogy Nyulasi Zsolt barátom 1991-ben errefelé vándorolt; hogy épp Lajos atyánál töltött néhány felejthetetlen napot; hogy mindez most eszébe jutott; s hogy a pap bácsi azonnal válaszolt: örömmel fogadnák a szép könyveket. Ettől kezdve felpörögtek az események: gyűjtést hirdettünk az 1600 kilométeres út üzemanyagköltségének előteremtésére, a pénz igen könnyedén és gyorsan össze is jött; ingyen kaptunk egy szép, nagy és jó furgont; pénteken délután, szintén hathatós önkéntes segítséggel az engedélyezett súlyhatáron belül megpakoltuk a Jumpert, és szombaton, hajnali 4 óra után elhagytuk a várost… Tizenkét órával később már a Gyimesfelsőlok táblát fényképezhettük le, s perceken belül megérkeztünk Felsőlok egyik településrészébe, Ugrapatakára – itt található a katolikus líceum. Célállomás, nem megy tovább – én viszont most folytatom, fáradjatok beljebb… Tovább »»

Hirdetés
16 október
2komment

Iskola a Paradicsom határán (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 6.71 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Nagyjából bent a motyó - talán nem látszik soknak, pedig bőven több mint ezer kötet és másfél tonna...

Nagyjából bent a motyó - talán nem látszik soknak, pedig bőven több mint ezer kötet és másfél tonna... (Fotó: Nyulasi Zsolt)

Könyvakciónk, melynek keretében egy nagylelkű, szép felajánlás nyomán első körben több mint másfél tonnányi értékes szépirodalmi, ifjúsági és ismeretterjesztő könyvet, lexikont, művészeti albumot mentettünk meg a biztos pusztulástól, s juttattunk hitünk szerint a megfelelő helyre, fényes sikerrel zárult. A több ezer kötet egy méltán legendás dunaújvárosi pince-kirendeltségben várta a vásárlókat hosszú időn át, aztán tulajdonosuk, Tóni, úgy döntött, felszámolja a teljes részleget. Megbontani, tízesével elajándékozgatni nem akarta az anyagot – de úgy gondolta, ha valaki egyben megszabadítja tőle, s olyan helyre viszi, ahol érdemben használni tudják, mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül ajándékozza oda az értékes, kis könyvtárnyi gyűjteményt: ha nem megy, októberben zúzdába kerül mind. Ezt már csak nem nézhettük tétlenül. Sokan segítették önzetlenül már az előkészítő munkákat is: mi pedig, Nyulasi “Öcaline” Zsolt barátommal, igyekeztünk kitalálni, hol tehetné a legjobb szolgálatot a sok szép könyv. Néhány zsákutcában is megfordultunk, mire eljutottunk Gyimesfelsőlokig, Berszán Lajos atyáig, akinél a Nyulasi 1991-ben, erdélyi vándorlásai közben vendégeskedett pár napot. A legendás “pap bácsi” – merthogy mindenki így hívja – a kilencvenes évek közepén elhatározta, középiskolát alapít a völgyben: az Árpádházi Szent Erzsébet Katolikus Líceum azóta fogalom egész Erdélyben, s különösen az a csángók körében. Jelenleg több mint négyszáz gyermek tanul s nevelkedik a külsejében is egyedülálló intézményben. De ne szaladjunk ennyire előre: három hete az vált biztossá, hogy Gyimesfelsőlokon nagy örömmel fogadnák a könyveket – annyi dolgunk maradt, hogy pénzt és paripát szerezzünk az akcióhoz, és ebben szerencsére volt már némi gyakorlatunk korábbi, hasonló meneteinknek köszönhetően. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogyan is állt össze ez a túra, miképpen szedtük össze a rávalót, hogyan indultunk neki szombat hajnalban a hétszázegynéhány kilométernek – vagy hogy mit is szóltunk, amikor Illencfalva egy remek fényreklámmal boldog új évet kívánt, lapozzatok. Előre szólok, mert már most tudom: közel sem egy rész várható… Tovább »»

26 szeptember
6komment

Könyvszállítmányt viszünk Gyimesfelsőlokra – szabad a beszállás!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.71 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

2008, Énlaka, könyvfuvar a No1 ki furgonjával - most nagyobbra lesz szükségünk...

2008, Énlaka, könyvfuvar a No1 ki furgonjával - most nagyobbra lesz szükségünk...

Sietek leszögezni: ez az egész történet nincs, ha nincs a legfontosabb, a kiindulópont, egy valóságos és több ezer kötetes, zömében szépirodalmat és ismeretterjesztő munkákat tartalmazó könyvgyűjtemény, és, ami még fontosabb, a tulajdonosa, egy magát egyelőre megnevezni nem óhajtó (de győzködés/puhítás alatt álló) polgártársunk, aki jótékony célra ajánlotta fel a kincset, ami pillanatnyilag egy pince mélyén, karton- és műanyag ládákban dohosodik. Egyesével-tízesével kiajánlgatni érthetően nem akarta: azt mondta, ha valaki elviszi egészben, és jó helyre kerül, örömmel adja – máskülönben záros határidőn belül, még októberben mennie kell a papírgyárba, zúzdába. Na, ezt azért csak nem hagyhattuk… Az örökmozgó Vachter Jani volt a hír hozója, s amint meghallottam, miről van szó, azt is sejtettem, a szállítást nem bízhatom másra – márpedig ha én megyek, jönnie kell ilyen fuvaroknál állandó kocsikísérőmnek, hivatalos álláspont szerint Dunaújváros egyik első számú közellenségének, egyik első számú barátomnak, a Nyulasinak. Jártunk már néhány hasonló küldetésben az elmúlt évek során, ezért hát azt is sejtettük, merre kell majd indulnunk – annak idején elsősorban a József Attila Könyvtár jóvoltából vihettünk többé-kevésbé rendszeres könyvszállítmányt kedves és gyönyörű falucskánkba, az Erdély szívében megbúvó Énlakára, ahol Bíró Ozsváth felesége, Aranka az önkéntes könyvtáros… Csakhogy amit oda viszünk, az pár száz kötet szokott lenni, nem ám több ezer – ez oda nyilvánvalóan nagyon is sok: állapítottuk meg már az első egyeztető megbeszélésen Zsoltival… Más célpontot kellett tehát kitalálni – és persze minél hamarabb megindítani a szokásos össznépi pénzszerzési akciót is, hogy komótosan, akár ötszáz forintonként összeszedegethessük az üzemanyagra és a furgonra (nagyon úgy néz ki, Kis Tibi pajtásom, a Kis Autókölcsönző tulajdonosának kedvezményes ajánlatát fogadjuk el egy szép nagy dobozosra) való összesen úgy százezer forintot. Jelen állás szerint (és elsősorban tényleg csak azért, mert minél többeknek szeretnénk megadni azt a jó érzést, hogy egy szép ügyet támogathat) beszállhattok még ti, kedves HL-böngészők is – mert ha elérjük a limitet, természetesen lefújjuk a további gyűjtögetést: aki lemarad, kimarad… Lapozzatok, és mindent elárulok. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz