Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


10 április
10komment

Egy csodás ajándék, kékeslilában, a barátaimtól

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A színére, azt hiszem, senkinek nem lehet panasza...

A színére, azt hiszem, senkinek nem lehet panasza…

Nem állítanám, hogy az univerzum – vagy akár csak Magyarország – legjobban felszerelt háztartásával büszkélkedhetem. A konyhám… na… egyszer talán megnézzük azt is, ígérni nem akarom azért, és az is biztos, hogy tizennyolcas karika lesz kitéve, mindenesetre, én ugyan nem fogok vívni a Szalai Annamáriával… jó, legyünk tényszerűek, azért van egy nagyon klassz kis mikrohullámú sütőm és egy bombabiztosan üzemelő Szaratov hűtőm, semmi baj nincsen velük, aztán… öööö… van még… na, mindegy, most nem akarok itt elveszni a részletekben, van egy csomó minden, na, igazából annyi minden, hogy azt se tudom, hol kezdjem… De nem is ezért gyűltünk most össze, jóbarátok: hanem azért, hogy olyasmit mutassak be nektek, ami viszont valószínűleg elég kevés háztartásban létezik. Hoppá. Szerintem például Dunaújvárosban nincs több. Ha mégis, jelentkezzen, akinek van, hogy megbeszélhessük az aktuális problémákat és tapasztalatot cseréljünk. Ja… hogy miről is? Hát ez itt a nagy kérdés – ezt kéne gyorsan kitalálnod, kedves böngészőm… Ha nem megy, hajtás után apró kortyokban segítek. Tovább »»

Hirdetés
14 március
14komment

Hogyan tudsz nélküle? – Felfújható rekesztartó

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.73 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Így toltam magam előtt úszva a Felfújható rekesztartót az öbölben - ezt inkább még ne próbálják ki...

Így toltam magam előtt úszva a Felfújható rekesztartót az öbölben – ezt inkább még ne próbáljátok ki…

Vannak tárgyak, amik nélkül viszonylag könnyen kibírom. Nincsen például egy árva Modern Talking-kazettám, ütvefúróm, mackónadrágom, a teleshopban rendelhető csodaszeletelőm, nincs csőgörényem, lábspray-m, Rolls Royce Phantom-om, akváriumom és két napja cigarettám. Mint mindenki más, én is különösebb érzelmek nélkül használom el a mindennapokhoz szükséges apróbb-nagyobb holmikat – így hát nem simogatom meg a szememmel naponta háromszor a kék kis konyhai törlőkendőt; bármennyire szeretem is, azért nem zakatol fel a szívem a barackos sampontól; és pontosan érzem, meddig terjed a kapcsolatunk az új konzervnyitómmal. Aztán… egyszer csak ballagsz, céltalanul, semmi különös, látszólag épp olyan nap van, mint a többi, és akkor… valami titokzatos erő bevonz a boltba, ahol időnként elég különös holmikat lehet megcsípni, és ott, a sor végén, a 290 forintos ládában, meglátod. Már a dobozát fogva érzed, ez most más, szinte ráz a karton… aztán nézed a fényképét, sajog tőle a szemed, s egyszerűen nem érted, hogyan tudtál negyvenpár éven át élni nélküle. Hát mostantól vele fogsz: a lényeg, és egy négy évvel ezelőtti kenuzás képe is a hajtás után… Tovább »»

22 február
20komment

Makadámdió: ehetőben a legjobb

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.30 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Tájkép makipusztítás után

Pár nappal ezelőtt, amikor szerény kis csónakom, a hetlovet.com a DO anyahajóhoz egy laza hurokkal hozzáerősíttetett, már megpedzettem, milyen bensőséges, úgyszólván családi körű ülőfogadással ünnepeltem meg a médiavilágot érthetően megrengető aktust – hogy tudniillik kiváló társaságban, egymagamban bebaszcsiztam, de nem ám úgy, hanem “csak” egy 350 grammos zacskó makadámdiót. Ígértem akkor, hogy szót ejtünk még erről a rendkívül alattomos, már az első alkalommal örök életre szóló függőséget okozó drogról, amiről, tévesen, azt mondtam, a második legjobb dolog a világon: bocs, helyesbítek, a harmadik, a második a motorozás, viszont kajában az első, na… Szóval nem vagyok én afféle hangember, legyen hát akkor ma ez a habkönnyű téma pennánk hegyére tűzve: már persze habkönnyű azoknak a szerencséseknek, akik soha nem fogyasztottak még makadámot (ha tehetik, figyelem, kerüljék messzire, különben éppoly csúnyán járnak, mint én – ha netán van önöknél, ne piszkálják, inkább szóljanak, környezetbarát módon, díjmentesen megsemmisítem). Kegyetlen azonban nekem, akinek még e szó leírása is sajgó sebeket okoz – mert egy megveszekedett szem sincs itthon… Tovább »»

19 február
6komment

Itt a tavasz (?) – meg egy húdeérdekesvalami

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 5.90 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Hóemberek keserves haláltusája

Még mielőtt egy szót is szólnék, illő tisztelettel köszöntöm kedves egyiptomi és haiti olvasóimat – tudom, hogy azt ígértem, nem bombázok senkit statisztikai ömlengésekkel, de remélem, azt elnézi nyájas táborom, ha két újabb világfertály meghódításának hírét nem vagyok képes magamban tartani. A kíváncsiság már konkrétan át is fúrta az oldalamat – nyilván soha nem fogom megtudni, kik követik szerény ténykedésemet e két térségben: vannak más furcsaságok is, de nem terhelnélek benneteket túl. Inkább jöjjön most egy kis brékingnyúz: vagyis mit szóltok a tegnapi naphoz, pajtások? Csak úgy sisteregtek a pluszok, hét ágra ragyogott a nap, velem fütyörésztek a rigók, az autóm kifejezetten átmelegedett a napon, egy úriember egyetlen darab jégkrémmel állt előttem a sorban a boltban, és a közeli kis téren rögzíteni voltam kénytelen három hóember megrázó haldoklását, a hóba hullott répák és gesztenyék rémképe még sokáig kísérteni fog – lásd művészi erejű képemet jobb fent. Vagyis, ahogy Nyulasi barátom szokta volt eldalolni az évszak dicséretét két örökbecsű sorban: Itt a tavasz lehelete / Hehe hehe hehe hehe. Hajtás után egy kedves emléket, egy finoman cizellált, mégis egyszerű gondolatiságot hordozó, kiskorúak kezébe nem igazán való húdeérdekesvalamit találtok. Én pedig hamarosan megindulok Miskolcra, a hokidöntő ma esti, harmadik felvonására, továbbá a holnapi negyedikre is – az eredmények függvényében akár már kedden beszámolhatok mindenről… Hú, de izgalmas lesz! 18 év felettiek, most lapozzatok! Tovább »»

14 február
27komment

Megérkeztél, nyájas! Mától itt vagyok…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (10 lövet, átlagosan: 6.30 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Kedves olvasóm, örömmel értesítelek, hogy megmenekültél. Itt voltak ugyan az ufók, de csak áthoztak mindent ide, és már leléptek… :-) De komolyabbra fordítva – suttyomban mindent jól előkészítettünk a háttérben, míg ti gyanútlanul mulattatok, és a Valentényi Sanyi-nap tiszteletére ezen az új helyen hajózunk tovább (miközben előző két helyszínünkön csendesen leengedjük a vitorlákat), új, még vérfagylalóbb kalandok felé. Miért volt erre szükség? – kérdezheted teljes joggal, kedves olvasó: közöd van hozzá, itt te vagy a legfontosabb, a fő-főnök, a minden, megpróbálom hát szépen összefoglalni. Tovább »»

13 február
0komment

Tarpannal a bekötőig (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (7 lövet, átlagosan: 6.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ha netántán valaki nem emlékezne, bátran vissza szabad lapozni – aki viszont nem szeretne ennyi energiát befektetni lengyel kéjutazásunk jelentős mennyiségű alkoholban ázó részleteire, annak röviden összefoglalom az első rész történéseit. Pesten lakom, ’83 van, általában, és a történet idején is épp iszom, iszom, iszom; a Bóna végre megtalál, két mondatban elmondja, kéne menni Lengyelországba, mert lesz egy jó kis underground színházi buli egy falucska templomában; erre a jó hírre még egy kicsit iszom, aztán éjjel, szakadó hóesésben stoppal elindulok haza az útlevelemért; felvesz egy párttitkár, aztán kivág a kocsiból; sétálok egy méreteset Batta meg Ercsi közt, végül hazaérek, aztán azonnal tekerek vissza a Nyugatiba. Elérem a vonatot, elindulunk, egy első osztályú kupéban poccolunk jogtalanul. Iszunk, iszunk, iszunk, egy cseh kalauz viszont majdnem levág a vonatról, mert kicsit rossz a jegyünk, de lefizetjük, így odaérünk Varsóba, ahol már vár a szállásadónk, talán Jerzy. Elmegyünk hozzá, és valami ellenzéki összejövetelt követően iszunk, iszunk, iszunk. Reggel valaki izomból rálép a fejemre. És innen megyünk tovább. Usánkákat fel, jó hideg lesz. Tovább »»

12 február
2komment

Lengyel turné, ’83: mámoros előkészületek (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (6 lövet, átlagosan: 6.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A képen látható egyik útlevél, jelesül a piros  a Mamié, vagyis a volt anyósomé, 1987-ben járt le, én meg pár éve elkunyeráltam  tőle, szentül megfogadva, hogy nem követek el vele visszaélést, mert úgy hasonlítunk egymásra, mint két tojás. Jól látható, hogy Tornyosnémetinél bélyegeztek bele kifelé, hogy mikor, azt sajnos a szupertitkos kódok miatt nem tudom megállapítani, szerintem talán ’82 lehet, egy kettes legalábbis van a számsorban. Tovább »»

12 február
4komment

Passport: mindjárt ballagunk a lengyel hómezőkre

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (6 lövet, átlagosan: 5.83 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Nem tudom pontosan, nyitva vannak-e a blogok úgy általában véve vasárnap – igazából lehet, hogy én se leszek, de egyelőre izgulok, hogy mindent jól, bocs, nem jól, a legjobban csináljak (még mielőtt valaki félreérti: magamhoz képest természetesen…), nem ám valaki elégedetlen lesz és húzza a száját: szóval tudod, ahogy egy új munkahelyen kezd az ember. Hát végül is ez az: úgyhogy én, amint látható, bejövök vasárnap, és lenyomok egy műszakot. Mégpedig viszonylag sietősen, mert sűrű a nap, este pedig érkezik a mai darálandó, a Zell am See a jégcsarnokba – a többi egyértelmű. De hadd mondjam a lényeget: ma kipróbáljuk a Heti Húdeérdekesvalami-t: ebben a rovatban az lesz a lényeg, hogy kinézek valami jó kis itthoni tárgyat, cuccot, játékot, fotót, bármit, és szépen megnézzük. Ha netán van valami kis mondanivaló róla, mondjuk ezer szóban, hát elmondom, ezen már ne vesszünk össze.  Tovább »»

09 február
8komment

Tudósok az usziban – délutántól

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (2 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Egy kis programváltozás – tegnap este, Nyulasi alezredes javaslatára, kíséretében váratlanul berobbantam az uszodába, és kőkemény 700 métert szeltem, ami annak fényében nem is olyan rossz, hogy tegnapelőtt lényegében járni se tudtam. Sima kis fürcsinek indult az egész, ám tíz percen belül már tudtam, ezt az élményt nem fojthatom magamba. Most tehát egy kicsit fordítgatom a szokásos könyvet, aztán elmegyek kedvenc éttermembe – jé, itt, saját hatáskörben akár a nevét is kiírhatom, de jó -, a Corsóba, magamhoz veszek némi energiát, és aztán elmesélem, hogyan is folyt le a tudományos testedzés. Sok fizika, fagyos folyosók, széles hátak, Babós Zsuzsi, Kobzos tanár úr és mi – délutántól. És most, lapozás után egy kis összegzés és jó hírek még, sőt, ha sikerül, próbaképpen egy bónusz videó, motorozással. Tovább »»

08 február
2komment

Most felvezetem, délután felhozom a borjút!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (1 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Igazad van, drága nyájasom, jogos a felháborodás, ne fojtsad le, kérlek szépen, nyugodtan add ki magadból, nehogy megcsapjon a gutta: üsd az asztalt itt, a szerkesztőségben, és kiabáld teli torokból, hogy azonnali hatállyal lemondod a lapot, követeld továbbá vissza az áramköltséget, amit rám fordítottál – igen, bevallom, csúful átvágtalak, galádul megcsaltalak, ármányosan becsaptalak, de bocsáss meg, térden állva, könyörögve, őszinte arccal, magas homlokkal kérlek. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz