Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


30 április
6komment

Szegény mineln az, aki már ígérni sem tud…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 6.50 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenhatodik kiadásában Thor Heyerdahl-lal indulunk, aki kereken hetven évvel ezelőtt indult el egy, mondjuk úgy, mérsékelten bizalomgerjesztő, autentikus indián tutaj, a Kon-Tiki “fedélzetén” Peruból, hogy átszelje a Csendes-óceánt. Kalandos útjuk 101 nappal és nyolcezer kilométerrel később Francia-Polinézia egyik kis szigetének atolljánál ért véget: a Kon-Tikit porrá zúzta a zátony, de utasait épen és egészségesen dobta partra a hullámzás. Heyerdahl nagyszerű, olvasmányos, letehetetlen könyvekben számolt be minden kalandos utazásáról, s ezzel milliók érdeklődését keltette fel azon témák iránt, amikben kutatott – a tudományos világ azonban mindvégig barátságtalan idegenkedéssel fogadta mindazt, amit csinált. Ami viszont engem illet, abszolút idegenkedésmentesen fogadtam azt a hírt, hogy a miniszterelnök a megyei jogú városokban lebonyolított turnéja keretében Győrben vendégszerepelt, ahol nagyjából hatvanmilliárdos befektetéseket ígért a városnak. A Modern Városok Program show-ja, talán még emlékszünk, Dunaújvárost se kerülte el: minket mindössze 31 milliárd forintnyi káprázat volt hivatott elvakítani, igaz, nálunk (tudomásom szerint legalábbis) nem olimpikon a város első embere, továbbá nem vagyunk 120 ezres település, és nem leszünk hamarosan 300 ezren sem, mert bizony Győrnek még ezt is belengette Ő Maga – így aztán a létszámbővítés akkor is meglesz, ha mind a 180 ezer polgártársat neki kell legyártania személyesen. Majd rászánja azt a kis időt, oszt jónapot. Ismét a hivatalokat jártam az elmúlt hetekben egy kicsit – igyekszem mindennek a jó oldalát nézni, így végül is jó szívvel annyit mondhatok, meleg van a kormányablakban vagy hogy kell most mondani. Bizonyos okokból ki kell most kérnem a… na, pillanat… nehogy valami perelés legyen… szóval benyújtottam a “járművezetők előéleti pontrendszerével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmet”, ezt a gyönyörűséget egyenesen a kormanyablak.hu oldalról idéztem ide, szerintem ez a biztos. Ez egy igazolás, amin szépen bemutatják, hogy mondjuk most május 2-án hány élő büntetőpontom van – egyszer egy évben ingyenesen jogosult vagyok rá, hogy kikérjem: most jött el ez az idő. A kormányablakban a kedves hölgy egy perc türelmet kért, aztán átlépett a másik irodába, és… a többit majd bent, ha érdekel… Tovább »»

Hirdetés
16 január
7komment

Hölgyem, dőljön szépen hátra: itt az ön népesedési megbízottja beszél

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy, néhány héten belül már tizenöt éves rovatunk kétszázharmadik kiadásában bemutatnék nektek egy ausztrál matematikust, akinek gyerek- és ifjúkorát mintegy bearanyozta a McDonalds: egy levélben, melyből persze majd szemezgetünk, Allister Haire párás tekintettel emlékszik vissza a torokszorító izgalomra, amikor a Happy Meal-menük meglepetéseit bontogatta, s azt is elárulja, az egyetemi évek elhajlós éjszakáin gyakran tértek be a gyorsétterembe egy-egy gyógykajára… Ám e szép kapcsolatnak egyszer s mindenkorra vége – méghozzá egy reklámszlogen miatt, amelyben a Meki Create Your Taste elnevezésű akciójában azt hirdette meg, hogy a kedves vendég maga állíthatja össze hamburgerét harminc ínyenc összetevő “végtelen kombinációjából”. Nos hát, a lényeg: a kombinációk száma nem végtelen (hanem 1 073 741 823) – a téves állításon pedig derék emberünk úgy felhúzta magát, hogy beígérte, örökre végzett a McDonalds-szal… Nincs hét és HL mostanában KDNP nélkül – de mit tegyek, ha egyszer a gigafontos nemzeti tényező ennyire tolja magát: legújabb javaslatcsomagjukban (mely természetesen a Magyar Nép Megfelelő Mértékű Szaporítását célozza) egyebek mellett úgy vélik, minden tíz főnél többet foglalkoztató munkahelynek alkalmaznia kéne egy (húzzuk kicsit szorosabbra azt az övet, polgártársak, első a biztonság!) népesedési megbízottat. Nos, én kis utánjárással már meg is találtam az első megbízottat, a neve Maghoncz Ung Attihla, 58 éves, és egy környékbeli kisüzemben kezdte meg tevékenységét a múlt hét elején, ahová épp akkor vették fel a tizenegyedik dolgozót, a negyvennégy éves Kistraktorné Gogolák Premisszát. A neki írt hivatalos levél/kérdőív másolatát sikerült megszereznem – sokáig tűnődtem, mi legyen, de úgy érzem, kutya kötelességem közreadni. Egy kis gödrözgetés, ógás-mógás, miegymás marad a végére: hét elején ugyanis, amikor már lényegében a nagyja hó elolvadt, elég világosan kiderült, hogy (újra) megszülettek a kátyúk – ekkor alattomosan elhelyeztem pár viccesnek szánt megjegyzést a facebook-on, példának okáért hogy tán most lenne érdemes kátyúzni egy jót, hátha akkor nem kéne hónapokig várni (mint jelen esetben: ha jól emlékszem, októberben vagy novemberben volt utoljára kátyúzás, talán útfestéssel egybekötve – jó, de elég enyhe tél volt…), hogy újra kiperegjen a lyukakból a tömés, és lehessen megint kezdeni az egészet… A kátyúzás, ebben a sok helyen (persze nem nálunk…) egyértelműen lenyúlós formájában legalábbis, valódi hungarikum… Ja… igen… és akkor láss csodát: másnapra szorgosan kivésegették a lyukakat, a nagyobbakat éjszakára izgalmas módon, sokak örömére megjelölgették pár vasrúddal meg deszkával, másnap meg már foltoztak is… Na, ha ez kitart márciusnál tovább (a Nyulasi örökbecsű mondásával), vakon vezessenek a népkonyhára… Addig is: döcögjetek ma is velem. Tovább »»

05 december
11komment

Navdeep Bains iszonyú menő bajsza

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százkilencvennyolcadik kiadását Kanadában kezdjük, más fontos személyiségek mellett az utak királya tizennyolc keréken, azaz Suvi barátom és kedves családja választott hazájában, ahová mellesleg engem is rendszeresen invitál hosszabb távra, állítólag szépek a buszok is – nem mondom, hogy ne lenne kedvem, de egyelőre kicsit messze van, különös tekintettel Boda sr-ra és becses nejére… Ha ott vagyok, ha nem: Kanadának új kormánya van, s az összetétele meglehetősen érdekes – az elmúlt hetekben csak úgy zengett az internet, vannak, akik istenítik a 44 éves miniszterelnök, a liberális Justin Trudeau stábját, mások fanyalognak, mondván, az egész csak olcsó marketing, kínlódni és bukni fognak. Én azt mondom, egy bő felsorolást megér a dolog – arrafelé, nekem mindenesetre úgy tűnik, tényleg lehet más a politika… Ami az itthoni helyzetet illeti… nos… semmi különös… tudom, ezerszer mondtam már, hogy ennél lejjebb talán már nincs, aztán mégis lett, de szóval ez a két menet a héten… ez most tényleg egy picit betett… egyrészt ugye egy jótékonysági sütizés résztvevőire csapott rá a szakszerv – Győrben a civilek negyedik éve rendezik meg az akciót, nagymamák és anyukák sütnek jó pár tepsi finomságot, cukrászdák is beszállnak az adományozásba, a befolyt összegből valami jót próbálnak tenni, az idén egy életmentő készülék beszerzéséhez járultak volna hozzá. A Nébih azonban “állampolgári bejelentés” alapján kiszállt a helyszínre és haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket, azaz véget vetett a bulinak és elkobozta a zserbókat… Gyerekek, bazmeg, már oppardon, nem kell ide semmilyen külső ellenség, aknamunka, magyarellenes fenekedés, köcsög Európa és szemét világ: tudunk mi magunk is, saját hatáskörben olyan, de olyan szar országot csinálni, hogy a tíz ujját nyalja meg tőle féreg édesapánk, a kormány – amely egyébként épp most hozott visszamenőleges törvényt a szabad rablásról, indulhat a vastaps, aki szeretne boldogulni a szép új világban, annak halljam a sikoltozását is szépen… És a végére egy névnap, méghozzá az enyém, csoportokkal, jelölésekkel, hajnalban pittyegő telefonnal, millió és millió köszizéssel, és boldogságosságosságokkal… Nagy ég, de jó, hogy drága szüleim nem Boda Tibor Károly Tamás Béla Nándor Euzébió Andrásnak kereszteltek – így jövő november végéig tán egy kis nyugtom lesz… Kanadai libsik, honi bolsik meg én a remek némdéjjel – köszöntsetek már fel egy kicsit, kérlek… Tovább »»

10 május
6komment

A nap, amelyen kirúgtak a munkanélküliből…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (31 lövet, átlagosan: 6.97 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenkilencedik kiadását elsősorban is Körtének köszönhetjük mind – cserelaptopom, amihez amúgy se sikerült igazán közel kerülnöm, talán ezt megérezve péntekre bekrepált, s Körte barátomtól kaptam lehetőséget, egy üres lakást és egy remek gépet a mai darab elkészítéséhez: köszi, Körte… Nos hát akkor kezdjük egy meglehetősen érdekes hírrel: egy tökéletesen üres lapokból álló könyv vezeti az amerikai eladási listákat, ami azért felvet pár érdekes kérdést, legalább bennem – azt előre megmondom, hogy ennek a blokknak a poénja nem lehet, és nem is lesz más, mint az, hogy könyörgöm a sorsnak, hadd kapjam meg ennek a remekműnek a fordítását – ígérem, beérem a szokásos gázsim kilencven százalékával, és ezúttal megpróbálom tényleg határidőre leadni a cuccot. Kállay Saunders András, a láthatóan tényleg mindennél fontosabb euróvíziós dalfesztivál idei magyar reménysége, még pontosabban a köré szervezett hihetetlen felhajtás, úgy döntöttem, vár egy hetet, ha közbe nem jön valami: most inkább  a megbízható kaszinóüzemeltetőkkel, a friss házas filmügyi államtitkárral, Andyvel, és a debreceni focicsapat-tulajjal foglalkozunk kissé, továbbá a Szerencsejáték Szövetség elnökének a nagyszerű Királyhegyi Pált idéző mondatával – “Na, most lett elegem az egészből.” Alighanem a szövetség is megszűnik, de ugyan kit érdekel – egy 2012-es, a “nemzetbiztonság” ügyét titkos módon érintő, órák alatt meghozott döntéssel kezdődött minden, ha még emlékszünk. Én sajnos igen, erre is. Végül egy valóban megrázó hír: néhány más hely után most már a munkanélküli ellátásból is kirúgtak, erről kaptam egy hivatalos levelet – nem szívesen sétálnék mostanában a Duna-parton… de tényleg… rosszul esik, hogy még munkanélkülinek se váltam be, pedig isten bizony mindent megtettem. Na jó, mégsem: az utóbbi pár hónapban tényleg elfelejtettem bemenni beszélgetni a tényleg nagyon kedves hölggyel, akivel szoktam – kicsit megkönnyebbültem viszont, hogy nem kell életem végéig minden második hónapban bemennem a központba, még akkor is, ha közben netán Ausztráliában lennék krokodilvadász (de nem főállásban, hogy normálisan be tudnák írni a rubrikába). Szerencse, játék, muzsika és én, odabent. Tovább »»

08 november
9komment

Péntek: csip-csup hivatali és egyéb csodák Grazban (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A belvárosban ismerkedtünk meg ezzel a kedves kék hajú lánnyal - nagyon nyugodt volt, és bárhogyan kapacitáltuk is, sehogy nem akart moccanni egy bolt elől

A belvárosban ismerkedtünk meg ezzel a kedves kék hajú lánnyal – nagyon nyugodt volt, és bárhogyan kapacitáltuk is, sehogy nem akart moccanni egy bolt elől

Épp egy hete, hogy Grazba tettem tanulmányi kirándulást – az első részben szép naplósan beszámoltam a csütörtöki esténkről: most viszont gyorsan elmondom, az egész fantasztikus túráért elsősorban Ausztriában élő barátaimnak, nevezetesen Csuszának és Suszternek (és persze a “zasszonynak”, Suszter feleségének, Marcsinak) tartozom köszönettel, hiszen odafelé a Bécsbe tartó Csuszát késztettem egy alapos kitérőre, megérkezésemtől fogva pedig Zoliék vendége voltam, tejben-vajban fürdés, sült gesztenye, Lidl-szendvicsek, házi koszt, pihepuha ágy, és két, időnként három tündéri és elképesztő szövegű gyerek, Lena, Dani és Sarah, plusz egy nyolcvanhét százalékos készültségű kis élet, még Marcsin belül, ő lesz Lili, decemberben. Első esténk végére, mint már tudhatjátok, Csusza nemes egyszerűséggel eldőlt a kereveten, mi viszont Suszterral, szó mi szó, elég jól elmókázgattuk/zenehallgatgattuk  az időt, másnap hajnalban, jelesül három óra húszkor aztán az immár pihent Csusza (bármit hordjon is össze az állítólagos horkolásomról), saját fogalmai szerint észrevétlenül távozott a lakásból, engem pedig, az érdekes hajú idegen Bandi (későbben Pundi) bácsit olyan hét óra körül kezdtek behatóbban tanulmányozgatni a kiskölykök. Felkeltünk és reggeliztünk hát, a már többször emlegetett kedves szendvicseimből kapkodtam be vagy négyet, csak az íze miatt: amúgy se volt étvágyam, kőkemény ügyintézős nap állt előttünk – a magam részéről alig vártam, hogy beleleshessek kissé az osztrák bürokrácia bugyraiba. Még indulás előtt elkortyolgattunk két tucattermék flakonos kávét (fantasztikusan jó ízük van, ezért természetesen a Lidl nem szállítja magyarországi üzleteibe – ez is kár belénk, kétségem sincs felőle, na mindegy…), aztán összekaptuk magunkat Marcsival, autóba szálltunk, és a hivatal felé vettük az irányt. Hogy hányas sorszámot kaptuk az automatából? Szép kérdés – gyertek, megmondom odaát. Tovább »»

01 október
28komment

Vidám Park – minden jel szerint zöldet kaptunk!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (38 lövet, átlagosan: 6.97 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Suszter keze - tudom, júniusban már volt címlapon facebook-oldalunk logója, de jobbat azóta se találtunk

Suszter keze - tudom, júniusban már volt címlapon facebook-oldalunk logója, de jobbat azóta se találtunk

1219 – ebben a szent pillanatban néztem meg, ennyien kedvelik azt a facebook-oldalt, amit még júliusban készített el kiváló barátom és száz különféle projektben harcostársam, indián nevén Aki Kiirtotta A Nagy És Rohadék Vírust A Laptopomról Suszter, és számos tekintetben besegített az optikai tuningba Krulf is, el ne felejtsem. A Vidám Park sztorija, amit sok száz fotóval még áprilisban, három részben zengettem meg, a HL abszolút sikertörténete – az egyes részekre alkalmanként több mint nyolcszázan moccantak rá, marketingosztályom tehát kimondta, folytatni kell a mesét. A Corso étterem egyik mindenről tudó atyamestere, Bognár Zoli hívta fel a figyelmemet Bús Józsefre, a Vidám Park utolsó igazgatójára – ő kérte el a telefonszámát, aztán Bús úrral összehoztunk egy randevút, aztán még vagy kettőt, s hogy, hogy nem, abból is lett két, ismét csak ronggyá olvasott rész… Még itt sem ért véget a mutatvány – május végén bejelentkezett Csaba, Bús úr fia, aki saját maga írta le gyerekkori élményeit: úgy gondoltam, elég érdekes lehet egy Vidám Park-igazgató fiának szemüvegén keresztül nézelődni egy kicsit – és igazam lett, mint rendesen, plusz Csaba nappalijában ott áll egy csodálatos Zaccharia Locomotion flipper, 1981-ből, ami… de nem akarok eltérni a tárgytól… A lényeg, hogy júliusban összedugtuk a fejünket Suszterral, hamarosan elkészült a facebook-oldal, és valósággal záporoztak ránk a felajánlások – elsősorban önkéntes munkát, segítséget ígértek, nagyon sokan. Mi pedig úgy gondoltuk, kár lenne veszni hagyni ennyi jó energiát – s elhatároztuk, megpróbáljuk elintézni, hogy kezdjünk valamit a még sírnivalóan romos állapotában is csodálatos fekvésű, gyönyörű növényekkel teli területtel. Arra gondoltunk, együttes erővel, sok munkával szinte ingyen kialakíthatnánk belőle egy közparkot, ami a város egyik közkedvelt helyévé nőhetné ki magát. De nyár volt: mindenki szabadságon, a hivatal csak alapjáraton pötyög – várnunk kellett. Mostanáig: amikor is – szerintem – nagy és örömteli hírrel állhatunk elő: lapozás után a tiétek is.

Tovább »»

01 szeptember
9komment

Márciusban eladott autóm kilométerórájának állása a mai napon 413 528

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már harmincegyedik kiadásában először egy izlandi társasutazáson részt vevő ázsiai hölgyről emlékezünk meg, aki egy rövid megálló során átöltözött, amit utastársai nem vettek észre, és keresni kezdték. A célszemély viszont nem jött rá, hogy az ő személyleírását járatják a többiek, s maga is buzgón bekapcsolódott a kis híján két napon át zajlott kutatásba… Erről jutott eszembe egy amszterdami kalandom… Aztán együtt örülünk majd annak, hogy állítólag ismét rendszámot cserélhetünk minden járművünkön – igaz, a legutóbbi váltáskor ígéretet tettek rá, hogy évtizedekig nem kell új rendszert bevezeti: de hát miért pont ezt tartanák be… most rájöttek, akkor vagyunk európaiak, ha régiók szerint tartjuk nyilván a járműveket… és akkor magyarok, ha beszedünk ezért is egy újabb falatnyi kis pénzt. Volt egy autóm, amit márciusban eladtam – az idei súlyadót még én fizetem, de legalább megtudtam, hogy le kell adnom az adásvételi szerződést a hivatalban: elmesélem, hogyan ment… A hétvégén, reményeim szerint legalábbis, vadul dolgozom, és csökkentem a lemaradásaimat – de azért van egy hipertitkos tervem egy mai motorversennyel kapcsolatosan: hátha mégis utazom egy keveset… Most pedig, a részletekért, kérlek, lapozzatok. Tovább »»

07 július
10komment

Hungarian recycling, 2012.

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 6.76 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már huszonharmadik kiadásában először is Ukrajnába kirándulunk egy cseppet, ahol az igazán gazdagok nem Mercedest, Audit vagy épp Rolls-Royce Phantomot vesznek, hanem tankot, páncélos csapatszállítót – azzal járnak és versenyezgetnek egymás között a hosszú téli estéken. Ígéretemhez híven a munkaügyi kirendeltségen tett hivatalos látogatásom második részét is közkinccsé teszem azután – mi több, nem fogom elhallgatni az összeg nagyságát sem, amire három teljes hónapon keresztül építem fényűző költségvetésem. Végül pedig pár szóban csupán, de arról a tapasztalásról, miből is derül ki egyértelműen, nagyjából az első tíz Magyarországon megtett kilométered során, hogy, hála jó sorsodnak, hazaérkeztél… Péntek délután van, legfőbb ideje tehát, hogy Dunaföldvárra guruljak, ahol nem kisebb jelentőségű személyiséggel, mint Szigeti Sanyi barátommal fogom megdönteni az árnyékos helyen tartózkodás országos csúcsát – szombaton pedig tovább zötyögök, Balatonboglárra, a legendás András büféhez, ahol kedvenc csapatom, a DAB.Docler hokisai kerékpároznak a fizikai felkészülés fontos részeként… Vasárnap a főváros vár rám – gazdag belföldi program tehát a hétvégén: lapozzatok, és feltárul a világ. Tovább »»

28 február
14komment

Báró Bhüttössy Boda Bandy befizeti a (b)adót (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (19 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Büttös címere, régi pecsétje: "Álló, ovális, arany kártussal keretezett, kék színű pajzs, amelynek alapját zöld színű halom foglalja el, mezejében pedig két ágaskodó, ezüst kossal kísért arany fa látható. A címerkép Büttös község régi pecsétjének ábráját idézi és ezáltal utal az önkormányzat régi voltára, így tisztelegve a múlt, az ősök emlékezete előtt. A címerkép egyes elemei a környezet értékeire figyelmeztetnek."

Aki netán múlt nyáron kimaradt volna egyik drámai erejű önvallomásomból, most pótolhat: egy júliusi, adóhivatali árverés útján szőlőbirtokos, más néven burzsuj/kulák lettem Büttösön. Büttös 188 lakosú kicsiny falu BAZ megye északi részén, nagyon közel a szlovák határhoz – könnyen átlátható, hogy ésszerűnek látszott, legyen már a közelben, itt, alig valamivel több mint háromszáz kilométerre  egy meghitt kis bázis, ahová hétvégenként leszaladgálhat egy ilyen megállapodott ember, hogy, mint egy Rousseau Ernenonvillében, ember és polgár legyen, miképp a költő megfogalmazza, bármit is jelentsen ez. Mindenesetre orosz klasszikusok alapos olvasását és agg diófa alatti rendszeres tűzgerjesztést feltétlenül. Akkor egyébként, tavaly nyáron még azt is beígértem, hogy a Hétlövet 11 éves születésnapi buliját (a számomra tényleg felejthetetlen tízéves után, amely tényszerűen tömegeket, több mint háromszáz olvasómat vonzotta a könyvtárba) esetleg ott tarthatnók majd – ez végül is áll, csöppnyi pályamódosítással végül is minden egyéb szándék dacára sikerült megérnünk a tizenegyet, úgyhogy a kérdés idén nyárig még nyitva. Birtokom egyébként nem embertelenül nagy: konkrétan egy összesen 536 négyzetméteres terület 20/280-ad részét szereztem meg, ez ugye valamicskével több, mint 38 négyzetméter. Nekem épp megfelel – ráadásul kedvezően vettem, mert a NAV honlapján a “szőlőterület” (melyről megejtő őszinteséggel beszéltek ugyanott: “Az ingatlan gépjárművel nem megközelíthető. Út sem vezet az ingatlanhoz.”) becsértéke 5000 forint volt, én óvatosan 4000-t ajánlottam, és két nap őrjítő várakozás után kiderült, ez lett a legmagasabb licit, tekintettel arra a szikár tényre is, hogy az egyetlen volt, amiből persze sokféle következtetés levonható – az enyém az, hogy módfelett figyelmetlenek az emberek. További örömhír volt, hogy az árverés előlegeként gondosan átutalt 500 forintomat is gyorsan és simán visszautalták.  Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz