Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


31 május
19komment

Három motoros (és egy utas), három Honda, három nap, és egy kis (?) műszaki gond (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 6.75 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Fluor Tomi után itt az új sztár, Kálcium Laci - egyike azon kevés folyadéknak, amit szerintem először ivott

Fluor Tomi után itt az új sztár, Kálcium Laci - egyike azon kevés folyadéknak, amit szerintem először ivott

Talán van még köztetek, kedvenc olvasóim, aki emlékszik rá, miről szólt a mese tegnapelőtt – azt arra kérem, semmi esetre se kattintson erre: ha viszont ti, kedves feledékeny/elfoglalt többiek megteszitek, tájékozódhattok róla, mi is történt nagy Isztria-kerülésünk első napján, amikor is a Körtével, a Kész Lacival, no meg hátsó ülésemen az oroszlánszívű Orsival, három Hondán egészen Kranjska Goráig törtünk előre. Több mint hatszáz kilométert gyűrtünk le nagyjából tizenkét óra alatt – meglehet, az átlagsebességünk viccesnek tűnik, de nem árt, ha tudjátok, hogy a., autópályán egy métert se mentünk; b., a kis utakból is a legkanyargósabbakat, legvadabbakat választotta utunk tervezője és levezénylője, Kész Laci; c., az esetek zömében a sebességhatárok szinte maradéktalan betartásával motorozunk, és ezt kivételesen egészen komolyan mondom. Egyrészt sokkal szívesebben tankoljuk el azt a pénzt, amit büntetésre fizethetnénk, ám ami ennél is fontosabb, mi szeretünk mindenhonnan hazaérni, egyben, épen, ép motorral – s bár soha, egy pillanatra sem hisszük csalhatatlannak, netán a fizika/természet törvényei felett állónak magunkat, nagyon is jól tudjuk, hogy motorral is (mint autóval, hajóval vagy épp gyalog) bármikor bármi megtörténhet, abban viszont mélységesen egyetértünk, hogy sok veszélyes helyzetet már a kialakulása előtt el lehet, mi több, el is kell kerülni. Mi így járunk harminc éve, és így akarunk az elkövetkező harmincban is – utána meg majd egy kicsit vagányabbak leszünk, úgy tervezzük. Most viszont Kranjska Gorába repítelek benneteket, épp megérkeztünk a Cicare utcába, a kissé viseltes, ám egyébként nagyszerű ifjúsági szállóhoz. Orsi pár lépéssel arrébb vonul, kicsit sütteti az arcát a tizenkét órás út után, de máskülönben semmi baja – Kész Laci pedig épp telefonál, mert a recepció ugyan üres, de kockás papíron ki van téve egy szám. Hogy mit tudunk meg Laci segítségével, az a lapozás után kiderül. Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz