Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


27 január
4komment

A röplabda pápái

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 6.90 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhét éves rovatunk kétszázhatvanötödik kiadásának első fertályában, ha már Catherine Deneuve-öt ígértem a múltkorjában, meg a metoo-t, azaz a szexuális zaklatások elleni világméretű, lassan minden elképzelhető mértéken túlnövő mozgalmat/kampányt… ahogy politikai körökben mondani szoktuk, én szavam, én vonom vissza: az élet ugyanis él és élni akar, időközben kitört a Világgazdasági Fórum a svájci Davosban. A részt vevő országok nagyjából 99 százaléka a miniszterelnökét delegálta a globalizált világ egyik legfontosabb pofavizitjére – mi viszont úgy gondoltuk, a legjobb, ha egy igazi szakember képviseli Európa éllovasát: alighanem ezért utazott Szijjártó mester a találkozóra. Il Prezidente (breaking, a TV2 kiváló szaktekintélyeinek figyelmét szeretném felhívni, akik V. Németh Zsoltot ötödik Németh Zsoltként mondták be a TÉNYEK-ben: pár szóval korábban nem második prezidente értendő, csak egy i meg egy l betű van egymás mellett), amúgy is életbevágóan fontos küldetést teljesített: a Nemzetközi Röplabda Szövetség elnökhelyettesével, Alekszandar Boricsiccsal. Persze megeshet, hogy elnökünk azért maradt inkább itthon, mert Davosba viszont nem csak régi vágya titokzatos tárgya, Mr. Trump utazott el… de… bizony… a mi házi sátánunk, esgyé is… Sajnálom, ha netán már unalmasak azok a kacskaringós sztorik, amik velem meg a Suszterrel történnek – kénytelen vagyok mégis híven beszámolni róluk, hogy továbbra is nyitott könyv lehessen előttetek nyomorúságos liberáléletünk. Harcostársam ezen a héten azt határozta el, hogy mindenképpen szeretne részt venni minden idők legkiemelkedőbb miniszterelnöki megbízottja, Kerényi Imre keresztény szellemiségű elitképzőjében, a Balatonnál, a Gizella-táborban. Mivel azonban Kerényi mester elsősorban polgármesterek, államtitkárok és miniszterek gyermekeinek jelentkezését várja a negyedmilliós két hétre, pillanatnyilag és mindenekelőtt azt próbáljuk elintézni, hogy valaki a fenti célcsoportokból adoptálja Susztert. Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, okosba’ meg fogunk tudni állapodni Tállai Andrással Németh Szilárddal Ács Rezsővel valakivel a papa szerepére, úgyhogy elképesztően lelkes barátom már meg is kezdte a felkészülést a tábori életre… Egy nagyon rossz hírem maradt a végére, kivételesen sajnos tényleg: néhány napja ugyanis elment egy nagy magyar festő, aki egész életét a művészet szolgálatába állította – Birkás Istvántól próbálok elköszönni, pár tétova, utolsó szóval és néhány emlékfoszlánnyal… csak mert azt érzem, muszáj. Kivételesen egy kis csendet kérek most, amíg beljebb jöttök… Köszönöm… Tovább »»

Hirdetés
04 március
4komment

Pali bácsi: a sármőr álma

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenegyedik kiadásában egy cseppet még mindig olimpiázunk – híre jött, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lassan már bárkinek odaadná az olimpiát: nyolc éve mi már hallattuk a hangunkat ebben a témában, íme, itt a fényes bizonyítéka… Hogy perpill mi is a helyzet a hungarikum olimpiával, azt nem tudom, az rémlik, hogy eddig tán olyan negyvenmilliárdba fáj az egész: a következőnek az előszervezését, ha nincs más jelentkező, a Suszterrel meg a Maximmal elvállalnánk, így hármasban, jelenlegi számításaink szerint hatvanhatmilliárdért meg tudjuk csinálni, és hatvanmilliárdot tudnánk visszaosztani garantáltan, ahová, akinek kell, nem vagyunk finnyásak. Azt hiszem, legjobb lesz, ha első körben a Budapesti Olimpiáért Mozgalom figyelmét próbáljuk meg magunkra vonni, ők ugyanis “lángőrzőként” dolgoznak tovább. Addig is, például, elemzik az eddigi tapasztalatokat, összegzik a felhalmozott tudást. Mindkettő van bőséggel – lásd még: kiknél okosabb Mészáros Lőrinc. Mielőtt témát váltanánk, már jó előre kérek mindenkit, szorosra húzza a biztonsági övét, mert nem egyszerű az, amit mondandó vagyok, na szóval: orvosnőnek adta ki magát egy harmincéves férfi a Nógrád megyei Szirákon. Pont. Igyatok valamit, én is azt teszem, holnap szabadnapos vagyok, na még egyszer bazmeg. Orvosnőnek adta ki magát egy férfi – mentségére mondom, mindig félhomályban vagy sötétben dolgozott: ám egy idő után így is feltűnt a pácienseknek, hogy miniszoknya, combcsizma ide vagy oda, Rita doktornő talán kicsit borostásabb, mint kellene. Van egy rossz hírem: nem csak a szirákiakat szopatja egy ál-doktornő – van ennek az országnak egy orvosa, mit orvosa, orvoscsoportja, akik évtizedek óta igyekeznek fenntartani a félhomályt… Végül, sajna, szomorúság: elment egy tetőtől talpig úriember, egy igazi sármőr, egy javíthatatlan bohém – de hát ugyan mit is kellett volna javítani rajta, ő úgy volt rendben, ahogy volt. Egy város ismerte, sokan találkoztunk vele naponta, s mindannyiunkat felvidított, a vezetéknevét szerintem mégis csak igen kevesen ismerték. Pali bácsi, a Palika: így alighanem szinte mindenki tudja… Pali bácsi néhány napja elaludt, és reggel nem ébredt fel. Rosszabb hely lett a város. Tovább »»

27 augusztus
13komment

A nap, amikor rám írt a képviselő…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 6.80 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhuszonhetedik kiadásában először azon muszáj felháborodnunk, hogy a szemét kis Uber csak nem nyugszik – nem volt elég nekik, hogy szépen megmutattuk nekik, hol lakik a magyarok istene, amikor is úgy akolbolítottuk ki őket Magyarországról, hogy csak úgy suhogott, természetesen a becsületes adófizető magyar személyszállító kisiparosok érdekeit szem előtt tartva… Jó, oké, pár napja a Szigeten és környékén 82 taxisból csak 59 bukott meg telibe, tényleg nem vészes, majd kicsit jobban odafigyelnek, vagy, ha továbbra is ilyen hülyén csesztetik őket, lezárnak valamit. Mondjuk a mindent. Na: az Uber most megvett egy startup céget, amely önvezető kamionokat készít. Barátaim, magyar kamionosok: jó lesz már most felkészülni a harcra! Ígéretemhez híven folytatom az Artúr-sztorit: több mint egy hónapja már, hogy itt hagyott minket a magyar zene egyik – szerintem – legegyedibb, legszabadabb, legcsodálatosabb figurája, Somló Tamás. Még mindig nem nagyon tud úgy eltelni nap, hogy ne hallgassak valamit tőle: tartok tőle, ez már így is marad. Végezetül egy hétköznapi történet, aminek egyik főszereplője egy politikus, hogy pontos legyek, egy dunaújvárosi önkormányzati képviselő. Igazából azt hiszem, nyugodtan kiírhatnám a nevét, mégsem teszem: igaz, nagy okosan előre felhívtam rá a figyelmét, hogy írásbeli magánbeszélgetésünket teljes egészében vagy részleteiben közzéteszem, de egy, ha jól érzékelem, a rendszer sajátosságait meglehetősen jól ismerő barátom ma rámutatott, az érintett, ha kicsit kiokosítják, nyugodtan mondhatja utólag, ő ugyan nem egyezett bele a közlésbe, sőt, írásban kérte, ne tegyem, de én alighanem megsemmisítettem ezt a dokumentumot, személyiségi jogainak megsértéséért fizessek tehát mondjuk 222 ezer forintot… Láttam már ilyet: huhú… hát itt olyan jogi palik vannak, pajtikáim, beszartok. Nos tehát épp ezért: szigorúan név nélkül, cserébe beszélgetésünk szó szerinti közlésével igyekszem olcsó népszerűségre szert tenni. A lényeg: pár napja posztoltam valamit, konkrétan a 31 milliárddal kapcsolatosan, amit az igazmondó beígért a képviselőválasztás finisében, mindegy… elindult egy kis kvaterka néhányunk között, egyszer csak a mindig oly aktív városatya is belefolyt, majd hamarosan el is kezdett rendet tenni a zemberek fejében, egyre vehemensebben és könyörtelenebbül… No, a többi pikáns részletet már csak odabent kotyogom ki: szaft szaft hátán… Tovább »»

16 augusztus
4komment

Egy vészkijáratkezelő naplójából

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százharmincegyedik kiadásában repülőgéppel kezdünk és zárunk – első hírünk egy szokatlanul keményen landoló gépről szól. A belfasti leszállás után a Flybe légitársaság vizsgálatot indított, aminek végén kiderült, a pilóta egy kézzel tette le a repülőt, miután bal kezén meglazult és leesett az alkarprotézis… Mi van??? Alkarprotézis? Kedves mindnyájan, én viszonylag megengedő, az esélyegyenlőségért maximálisan kiálló embert ismertem meg magamban az elmúlt negyvenkilenc évben, no de… izé… most ez tényleg okés így, hogy műkézzel utasszállítót viszünk??? Nyilván nem jogilag/engedélyileg vannak kétségeim, csak úgy amúgy… Hogy izé… például mi van akkor, ha leszállás közben esik le az a protézis… Ja, bocs, most látom, hogy semmi, kicsit keményebb a landolás… Na sebaj, én is oda- meg hazaértem, majd mesélek. Sajnálatos esemény is történt a héten, elhunyt Robin Williams – ha csak a Holt költők társaságát hagyta volna maga után, akkor is bőven megérne egy legördülő könnycseppet, de hát van a listáján pár tucat további remekmű, szóval ismét kevesebb lett  a világ sajna, s ezt maga a világ is így érzi, amennyiben minden hírcsatorna tele volt a hírrel, szakmányban emlékeztek meg itt s amott az elhunyt művészről ismert emberek: leszámítva az egy magyar közmédiát, ahol olyan mélységesen hallgattak, mintha kiderült volna, hogy Kerényi Imre feleségül vette Rétvári Bencét. Egy darabig gondolkodtam, vajon mi lehet a baj Robin Williams-szel, leszámítva, hogy egyszer fellépett Friderikusz műsorában – aztán hála a sorsnak, megjött a hivatalos magyarázat is: hát minket óvtak, ránk vigyáztak ismét, mint rendesen… Mivel Williams öngyilkos lett, nem akarták, hogy a hír közzététele miatt esetleg rossz példát lásson a magyar lakosság, és tömeges öngyilkossági hullám induljon el. Lassan minden héten felmerül bennem a kérdés, lehet-e ennél még idiótábbnak lenni – s a válasz mindig ugyanaz: igen. Kettőt repültem a Wizzair-rel, oda és vissza is vészkijáratkezelőként – lassan immár tíz éve vagyok ebben a szakmában, pár tapasztalatomat összegezném a köz és az emberiség javára. Sokak szerencséjére ott ugyan nem, itt viszont nyitom az ajtókat – katt, és minden elolvasható. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz