Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


25 április
10komment

Bojgás az világba – a nagy zarándoklat, Nagyrákosig (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Tavasz, művészi képek, séta az Őrségben

Tavasz, művészi képek, séta az Őrségben

Régóta tudom Murphytől, hogy ami elromolhat, az el is romlik, viszont huszonnégy éve vettem Belgiumban az első Gold Winget, ami most harmincöt éves mindössze, és köszöni szépen, jó egészségnek örvend – majd 2008 őszén, a korszellemnek megfelelően az ebay-en, csak képek alapján, Amerikában megvettem a nagy testvért/álmot, az ezeröcsit, kicsivel kevesebb, mint az itthoni ára feléért, és pont annyiért, amennyit innen-onnan sikerült összetarhálnom családilag. Szóval tudtam a Murphyt, de úgy gondoltam, elég jól ismerem a GW-et, és úgy gondolom ma is – és tudtam-tudom, hogy soha nem romlik el. És kész. És hiába mondtok akármi mást, ez a helyzet. Jó: három éve tényleg elpattant a generátorban valami drót – kerek egy héttel azután, hogy megjártam a Dunaújváros-Toulouse-Párizs-Dunaújváros matinét, szűk négy és fél ezer kilométert egy hét alatt, abból négy nap Toulouse… kicsit jobban örültem ennek az időzítésnek, mint ha mondjuk a Szajna völgyében kellett volna megoldanom a helyzetet, ahol köztudott, ha valaki az akcentusodból kiszúrja, hogy nem vagy született francia, csak aljas indokból anyanyelvi szinten tanultad meg a nyelvét, lenéző félmosollyal már sarkon is fordul és ott hagy… én meg annyit tudtam volna mondani franciául, hogy “Goldvinzs zseneratőr kaputt…”, és lehet, hogy ez ott nem lett volna elég. De nem is ezt akartam mondani: hanem azt, hogy vasárnap, amikor a Körtéékkel elmentünk az Ausztriában található, pompás 56-os útra tavaszköszönteni végre, hazafelé újra csak elment a töltésem. Az intelligens/érző lény motor persze ismét addig vitt, hogy ne legyen nagyon nagy a gond: az őriszentpéteri Bognár fogadó parkolójától húsz méterre fogyott ki az áramom, és tudtuk, a motor ezúttal ott marad egy kicsit. És vele maradtam én is (pontosabban ő, a helyszínen gyorstalpalón megismert, a Bognár tőszomszédságában lakó Rolandnak, kedves szüleinek, továbbá kedvesének köszönhetően egy pompás garázsban), a többiek meg szépen elindultak hazafelé – felém meg Dunaújvárosból moccant Boda jr. egy autóval, hogy valamikor majd én is hazaérjek… Volt tehát nagyjából három órám: fáradjatok  beljebb, és elmesélem, miféle haszontalanságokkal töltöttem el a hirtelen rám zuhant, gyalogos szabadságot… Tovább »»

Hirdetés
21 május
16komment

Kunsági hétvége, csodás traktorokkal Bócsán (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Határozottan van egyfajta kiállásom a csettegő vezérlőjében...

Határozottan van egyfajta kiállásom a csettegő vezérlőjében...

A múlt hét eseményei szerencsére egy csöppet összecsúsztak, a június pedig egészen sűrű lesz – egy hete buzgón elkezdtem ugyan megosztani a múlt hétvége eseményeit, de az izsáki tésztafesztivál utáni történésekre egyszerűen nem maradt helyem, úgyhogy most gondolatban pár pillanatra visszareppenünk Izsákra, ahol a tésztahídépítés titkainak kifürkészése után Varga Zsoltival elég szépen elfalatozgattunk, persze szokásunk szerint csak urasan, mértékkel – no de láttátok volna Varga Zsolti elképesztő türelmű, 45 kilogrammos feleségét… komolyan mondom, már-már pironkodtunk a fesztiváli forgatagban, úgy lapátolta be az ételt. No de nincs az a hatalmas tányér grillezett pulyka, ami egyszer el ne fogyna – nekem meg már viszketett a talpam, mert bár imádtam az izsáki kiadású parázs-varázs minden percét (ráadásul a dunaújvárosira most, hétvégén amúgy se tudok menni, mert az Isztriát ellenőrizzük épp – pedig milyen érdekes dolgokat szoktak mesélni róla és rólam a barátaim pár nappal később, mikor már ébredezgetek), alig vártam már, hogy átérjünk Bócsára, ahol Dutra- és Gépmajálist rendeztek, és belső információim voltak arról is, hogy Soltvadkert képviseletében több csettegő (!) is részt vesz az eseményen… Márpedig a csettegő a kívánságlistám előkelő helyén, ha épp nem az élén áll: ha végre megnyerem a lottót, az biztos, hogy az első boldog vásárlásaim között lesz egy motoros lovaskocsi, méghozzá piros műbőr fotelekkel a bakon, ugyanolyan hármas kanapékkal hátul, Red de luxe limited edition. Álltam én már meg spontán Soltvadkerten, kéredzkedtem be pofátlanul ház udvarára, hogy megnézhessek egy-egy érdekesebb példányt, állítottam meg gazdát szőlő melletti kis földúton, hogy pár percig hallgathassam a gép semmihez nem fogható hangját – múlt szombaton pedig ültem egynek a bakján, igaz, ért olyan élmény, ami ezt is felülmúlta talán. Boronáljatok át a következő barázdába! Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz