Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


05 július
6komment

Szerződéses cenzorok

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.96 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százhuszonötödik kiadásában először azt beszéljük meg, milyen tevékenységeket célszerű kerülni betörés közben: sok egyéb mellett például ilyen a facebook-ozás az áldozat gépén, legalábbis akkor mindenképpen, ha elfelejtünk kilépni a végén… Hiszitek vagy nem, így járt egy amerikai betörő: szépen összeszedte a cuccokat, aztán úgy gondolta, megnézi, mi újság a nagyvilágban, felszaladt a fb-ra, és a végén úgy hagyta. Azt hiszem, már ennyiből se lett volna Columbo-díjat érő tett az elfogás, de emberünk, tudom, nehezen elképzelhető, de még ennél is hülyébb volt – hogy miként ért véget a sztori, elmesélem beljebb. A sajtó természetesen szabad Magyarországon, mint tudjuk… az Origó-ügy az nem is úgy volt, az RTL-t akkor is vizsgálnák adó- és egyébügyileg, ha pár hete nem minden híradójukban azzal foglalkoznának lelkesen, amivel egyébként az elmúlt tíz évben is kellett volna a kétfejű borjak, sztárok háztartási balesetei és hasonló nevezetességek helyén: mind e közben Egerben pedig szerződésben cenzúrázzák a helyi sajtót, helyesebben cenzúrázza az boldogan önmagát is, mert, századszor mondom, valamiből ugye mindenkinek meg kell élni, tehát ha pénzt akarsz, kiskomám, szépen kussolsz, és kizárólag azt mondod, amit a pénzeszsák mögött ülők hallani óhajtanak. Szerződés is szól erről a szép dologról – a régi mondást adaptálva, szabad sajtó esetén manapság mindenki azt ír, amit szabad. Ki emlékszik már rá, mi is lenne a dolga mondjuk egy főszerkesztőnek; ki tudja még, mi a szolidaritás – egy ritmusra hajló gerincek, egy az utunk, aki nincs velünk, az alattunk lesz. És akkor még egy kicsit rágcsáljuk a múlt heti felvetést, azaz kedves trolljaink tevékenységét, Vörös kapitányt és a kapcsolódó részeket – akkor helyhiány miatt elmaradt a végkövetkeztetések levonása, most igyekszem kicsit általánosabban kifejteni, miért is az egyik legsúlyosabb gondja ennek az egésznek, amiben vagyunk, hogy nem érveket ütköztetünk, hanem kizárólag egymás elleni, utolsó csepp vérig menő, kíméletlen küzdelmekben gondolkodunk. Kisvilág-javítás, diagnosztika – csakis azoknak, akik lapoznak érte.  Tovább »»

Hirdetés
11 július
5komment

Jönnek a vadak – és Szent apus

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (14 lövet, átlagosan: 6.57 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Énlaka, 2008 - ajándék könyveket szállítunk Erdélybe Nyulasival, és örülünk ennek

Énlaka, 2008 - ajándék könyveket szállítunk Erdélybe Nyulasival, és örülünk ennek

Hát akkor meg is érkeztünk, kedves mindnyájan, nincs más hátra, mint hogy betartsam hétfői ígéretem, amit A fehér pisztoly című partizános Delfin könyv bemutatása okán tettem, és most bemutassam egy 1993-as (az egyik írás, jelesül az enyém, egyértelműen megadta a választ: mégsem ’92) “verseny” két pályaművét. Az összecsapást mi magunk ötlöttük ki kiváló, örök barátommal, harcostársammal, Nyulasi “Öcaline” Zsolttal, akivel akkoriban a Dunaújvárosi Hírlap csapatát erősítettük. Nem volt nehéz meggyőzni főszerkesztőnket, adjon egy kis teret játszódásunknak: Csaba “bácsi” érthetetlen okból meglehetősen kedvelt minket, hamarosan tehát, a Műhelytitok című sorozatunk egyik darabjaként megjelent az a két kis tárca, novella, amit hamarosan átböngészhettek, remélem, kedvetekre. A játékszabály spártaian egyszerű volt: a vakvéletlen segítségével kipécéztünk a könyvből négy mondatot (csak a pontosság kedvéért: 17. oldal, 5. mondat; 42. o., 6. m.; 99. o., 9. m.; 33. o., 4. m.), az írások kezdő- és végpontjai, valamint két, kötelezően felhasználandó közbenső mondat így adódott (ezeket most is vastag nagybetűvel szedtem), a többit magunkra bíztuk. Még arra is emlékezni fogok, míg csak élek (mi több, egyre több részlet jut majd eszembe), hogy egy hétfő volt a leadási határidő – szombaton épp érkeztem haza valahonnan, motorral, amikor megláttam a Nyulasit a városházánál… olyan gőgös félmosollyal sétafikált, hogy muszáj voltam megállni… tíz másodperc múlva már elő is kapta a véletlenül épp nála lévő kéziratot, mert ő már kész volt… az enyémből persze egy betű se… és még ott, a járdán, a motoron ülve elolvastam az övét, és persze tudtam, milyen fájdalmasan jót írt (mármint elsősorban is nekem fájt, hogy olyan jó, de igyekeztem közömbös arcot vágni), úgyhogy nagyon sietősen elbúcsúztam, és szokásommal ellentétben az enyém is készen volt két óra múlva, két nappal határidő előtt… Ennyi a sztori – a többit elmondják a vadak, akik jönnek, és persze szent apus: jó szórakozást remélünk, ja, a végén egy kis meglepetésgaléria, pár közös képpel az elmúlt évekből, a teljesség igénye nélkül: lapozzatok, ha néznétek… Tovább »»

31 január
24komment

Itt leszek – írom… olvasd, terjeszd

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (4 lövet, átlagosan: 6.25 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Hallé, kedves olvasók… máris maximálisan el vagyok kényeztetve… köszönöm az elképesztő facebook-os támogatásokat, lelkes vagyok, feldobott és meghatott. Tényleg köszönet. Ha nem esek a hó fogságába Brassóban, szombaton már jön is az első adag. A cím, csak hogy mindenkinek könnyű legyen az elérés és az élet: www.hetlovet.com. Szokjátok.

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz