Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


14 március
5komment

Észtországban nem kell, Angolában igen: mi az?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhatvanadik kiadásában elkövetjük azt a ritka bravúrt, hogy úgy megyünk külföldre, hogy egyúttal itthon is maradunk – nem tudom, hallottatok-e már a Déli Nyitásról… nem, nem a Déli Pályaudvarról van szó, azt várhatóan sokkal inkább bezárják valamilyen titokzatos okból, ami persze annyira azért nem titokzatos, mindegy… de amúgy se kell ide pályaudvar meg tidzsivi, minek annyit kujtorogni az országban, ha egyszer odaszülettél valahová, szépen nyomd a robit, fizesd be, amit be kell, aztán főzd a pálinkát és egészségedre, megjöttek a parlamenti huszárok… Na, tehát a Déli Nyitás arról szól, hogy a külügy, Mr. Szidzsártu most már nem csak Keletre irányítja okos tekintetét, hanem Dél-Amerika és Afrika is beszüremkedik érdeklődésünk homlokterébe. Egyebek mellett nyitunk egy követséget Angolában: mint falat kenyér, egyetérthetünk. És gombokba kerül az egész: ez az egy cucc nagyjából, a 444 meglehetősen alulkalkulált számításai szerint, olyan hatszázmillióba évente… Szépen visszakúszott a benzin, nem tudom, figyeltétek-e, vagy két hétig egészen ígéretes szinten voltak az üzemanyagárak, az embernek, ha semmi mást nem nézett, szinte már olyan érzése volt, mint ha valami többé-kevésbé normális országban turistáskodna, de aztán szerencsére visszaállt a rend, és azóta ismét az van, ha esik az olaj ára, ha erősödik a forint, mindenképpen, hetente, menetrendszerűen jön egy ötös az árraDéli Nyi. Új hungarikum-elem azért van benne: a kötelező biztosítások díja azért emelkedett öt perc alatt, mert az alacsony benzinár miatt sokan vették elő az autójukat. Találós kérdés: most, hogy újra elrakták, csökkent-e a biztosítási díj… Végül, figyelem, termékmegjelenítés következik, azaz egy kis reklám legújabb kedvenc helyemnek, a dunaföldvári termálfürdőnek: örömmel értesítem minden kedves szurkolómat, hogy kilábaltam a betegségből, azaz nyoma sincs már a nyaki gerincsérvnek és egyéb, igen csúnyán hangzó nyavalyáknak, a jobb kezemmel újra úgy fogok, mint a piros festék – javarészt persze annak köszönhetem az egészet, hogy jól dolgoztak a szervezetemben kedvenc manócskáim, plusz elmúlt az elmúlt hónapjaimat beárnyékoló stresszhelyzet, plusz találtam egy fantasztikus masszőrt/csontkovácsot, plusz Földvár, termál. Minderről élőben is hallhattok majd bőven, mert ne feledjétek, Livelövet, március 26., 17 óra, József Attila Könyvtár, odafent. Gyertek. Oda is, meg most is. Tovább »»

Hirdetés
22 március
6komment

Amikor Ascher adott (volna) egy szerepet

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (34 lövet, átlagosan: 6.82 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenkettedik kiadásában először egy norvég halkonzervet hatástalanítunk: elsősorban is azon hős tűzszerészek tiszteletére, akiket a fenyegetően duzzadó, 24 éves Surströmming-konzerv hatástalanítására hívott a helyszínre a veszélyes élelmiszer nyugdíjas tulajdonosa. A szakemberek persze mentek, csakúgy, mint egy avatott Surströmming-specialista, aki messzi földről érkezett, s kijelentette, ha a dobozban van még hal, ő bizonyosan elfogyasztja majd. A Surströmming egyébként erjesztett hering, s ez esetben az erjesztett meglehetősen finomkodó kifejezés – valójában rothasztott halról van szó, ami Skandináviában ínyencségnek számít: ha egyszer netán meg akarna ölni valaki, bőven elég lesz, ha felbont egy ilyen szelencét a jelenlétemben. Néhány hete, épp 65. születésnapján köszönt le posztjáról a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Ascher Tamás. Nem fennhéjázni, inkább csak mosolygósan emlékezni szeretnék, amikor elmesélem, milyen körülmények között ajánlott nekem szerepet egyik (nem pont és nem csak ezért) kedvenc színházi rendezőm, bő harminc évvel ezelőtt, Dunaföldváron. Amatőr színjátszó táborban csiszolódtunk – a kéthetes bentlakásos kurzus mesterei között volt Ascheren kívül Ács János, Szikora János, Montágh Imre, Angelus Iván… Bizony, ilyen legendák foglalkoztak velünk, tinédzser senkiháziakkal: derűs idők voltak, ha hiszitek, ha nem – esküszöm, nem a pénz volt a lényeg, ráadásul mindenre volt idő, kedv, lehetőség, energia… és meg sem említem, milyen mértékben éreztük szabadnak magunkat. Na, annyira talán nem, mint újsütetű barátaim, apa és fia, azaz Olivier és Zac, Franciaországból, akik egyéves, a fél világot, de legalábbis Európát töviről hegyire bejáró, bő harmincezer kilométeres túrán vesznek épp részt, egy oldalkocsis Ural motorkerékpárral, és épp abban a stílusban, ahogyan Bandi bácsi szereti. Mit tesz a jó sors (meg kedvenc, motoros őrülteket/világcsavargókat tömörítő honlapom), pár hete levelezgetni kezdtünk, hétfőn meglátogattak, s együtt tölthettünk kereken egy pár napot. Kicsit (nagyon) úgy éreztem magam, mint gyerekkoromban, ha vándorcirkuszt láttam – szinte bármit odaadtam volna érte, ha velük tarthatok – most épp a Nordkap, kontinensünk legészakibb csücske az irány… Vágyódások, sárgulás, jóbarátság bent: comment sava. Tovább »»

30 április
10komment

A motorozás újabb kellemes mellékhatása: fiatalít is!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.96 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A nyereményutak egyik biztos résztvevője - a Drágaszág...

A nyereményutak egyik biztos résztvevője - a Drágaszág...

Álmosító kedd késő délután volt, pontosan olyan, mint amilyennek egy átlagos márciusi kedd délutánt elképzelünk, már ha egyáltalán el akarunk képzelni ilyesmit – egy kis tavaszi andalgáshoz még hűvös és kicsit komor… Csak a következő héttől kezdett igazán kellemesre fordulni az idő – de ez, mint mondom, még az előző hét. Szabóné Luczó Mária se ment ezen a kedd délutánon sehová. Bekapcsolta a számítógépét, megnézte a postafiókját, megnyitotta a lánya múltkori levelét, csendes mosollyal századszor is megnézte az unokáiról készült legfrissebb fotókat, aztán igyekezett kipuhatolni a legfrissebb időjárási előrejelzéseket, átböngészett pár jó kis receptet, csak úgy – végül meghozta a nap egy újabb igazán helyes döntését (dicsérjük magunkat, más úgyse teszi): ide kattintott, a Hétlövetre. Vagy félórán át szörfözgetett ide-oda az oldalon (álomolvasó, tessék utánozni!!!) – elolvasta a lengyel kalandot, megtudta, milyen is az, amikor a szerző ihlet híján nem ír: és persze ki sem tudta kerülni a motoros vonatkozású ömlengéseket. “Ugyan mi lehet olyan jó a motorozásban?” – futott át egy pillanatra az agyán, miközben szórakozottan megnyomta a jobb oldalon található diszkrét gombot (mellyel, mint tudjátok, nagyjából két sör árával az oldal és a szerző fennmaradását segítheti elő önkéntesen a nyájas és dúsgazdag böngésző – köszönjük a türelmüket: Marketingosztály). Ekkor még fogalma sem volt róla, hogy ő nyeri a havi sorsolást – egy órányi motorozást a környéken, és egy felejthetetlen ízorgiát a dunaföldvári Tóth cukrászdában. Pedig így lett. Hajtás után nyomom az önindítót… Tovább »»

09 március
11komment

Földvár: érzelmes búcsú, és nagy esti zene

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 6.50 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ez a tábla is a fektetőben már...

Ez a tábla is a fektetőben már...

Rossz azoknak, akik soha nem jártak Dunaföldváron a Varró Vendéglőben: mert nem tudják (és immár az esélyük is csekély, hogy megtudják), milyen az, amikor egy mindössze szinte kis lakásnyi, nagyon barátságos, hangulatos, igazi kisvendéglőben egy emberes kiterjedésű, kiemelkedően víg kedélyű, pompás mesterszakács érdeklődik a mindig kedves vendég kulináris álmairól, netán jó szívvel ajánl valami igazi különlegességet a konyháról – hogy aztán tíz percen belül a maga illatozó valóságában jelenjen meg az asztalunkon a gőzölgő, lenyűgöző, ínycsiklandó ételcsoda. A felszálló párán pedig átsugárzik egy körben ápolt szakálltól övezett, extrém méretű, elégedett mosoly, kitűnő barátom, Varró Tomi örök védjegye: ilyen esetben, mint mindig, azt jelzi, az élet, mint mindig, szép, továbbá az étel pompás, ettől Tamás hangulata is pompás, már csak azért is, mert tudja, a kedves vendégé is az lesz perceken belül. A világ, tetszik vagy sem,  igencsak egyszerű szerkezet, barátaim – egy tekintélyes, mesterien elkészített rántott hús, egy biztató adag brassói, aztán egy kellemes, habos sör vagy egy hűs fröccs azonnal oldódó gyógyír a lelki természetű gondok jelentős részére, lássuk be most szépen… És persze, jut eszembe,  jó azoknak, akik soha nem jártak Dunaföldváron a Varró Vendéglőben: mert velem ellentétben nem búslakodnak azon az immár megmásíthatatlan tényen, hogy Tamás, és élete párja, Cili – bezártak… Tovább »»

04 március
16komment

Ma nem írok semmit

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.68 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

A szerző, szülei társaságában, kikapcsolódik

A szerző, szülei társaságában, kikapcsolódik

Ma nem írok semmit. Ha tetszik, jó, ha nem tetszik, ma nem jöttök, majd jöttök holnap, vagy azután – ahogy ráértek, miattam aztán nem kell átszervezni semmit. Ellötyögök egy kicsit – most komolyan, megérdemlem, egy hónap megszakítás nélküli munka után, amiben a legkomolyabb elhajlásom az volt, hogy egyszerre felfaltam egy zacskó makadámdiót… Egy sört nem ittam meg időtlen ideje. Na jó, még mielőtt a könnyem kifutna, megadom, ez azért nem teljesen igaz: amikor ugye a Varga Zsolti olyan csúnyán beivott a borkóstolón, én se biztos, hogy vállaltam volna a szigorú kanadai alkoholtesztet, azaz a mérlegállást a záróvonalon. Este mindenesetre lemegyek Földvárra, a méltán legendás Varró-étterembe, búcsúestézni, mert a Varró Tomi bezár, ha jól tudom, Németországba mennek dolgozni a Cilivel, márpedig ez bizony szerintem simán riport értékű esemény, a létező legkomolyabban mondom, országos felületet érdemelne – na jó, nálam harmincöt országban olvasott világfelületet kap, végül is rendben. Ma viszont nem írok semmit. Hajtás után csak egy üres, hófehér oldal lesz – ha nem hiszed, lapozz… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz