Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


20 szeptember
11komment

Van egy hosszabb tűnk, Marika?

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százharminchatodik kiadásában először egy olyan külföldi jellegű hírrel szolgálok, ami azért finoman szólva se kis részben érint mindannyiunkat – még augusztus végén történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank, melyet pillanatnyilag egy vitathatatlanul zseniális pénzügyi szakember vezet (igen: ugyan mi mással, mint a zseniális kifejezéssel illethetnénk, ha egyszer hosszú évek óta változatlan hévvel építi, mert építheti a nemzet gazdaságát különféle posztokon, e szorgos munka gyümölcseként, egyebet ne is mondjunk, negyven százalékot gyengült a forint az euróhoz képest, tudom, ez is a mi épülésünket szolgálja), szóval az MNB tanulmányt készíttetett arról, mik is a pozitívumai annak, ha egy fél ország külföldön dolgozik… és nem feltétlenül azért, mert itthon nem szeretne. A másik fele pedig elég komolyan vágyik rá, hogy ő is mehessen. No, átnézzük, mi is a jó ebben. Aztán a magyar médiahelyzetről beszélgetünk egy kicsit – kár lenne titkolnom, van némi személyes érintettségem: ha jól emlékszem, korábban nem nyilatkoztam túlságosan részletekbe menően arról, miért is maradt abba a Dunaújvárosi Hírlap hasábjain a HL megjelenése bő két év után – most pár szóban azért beavatom kedves mindnyájótokat, különös tekintettel arra a szikár tényre, hogy immár az önkormányzat által megvásárolt DO sem ajánlja ezt a blogot, igaz, a többit sem, de szerény tudomásom szerint a HL-t megkülönböztetett figyelemmel nem. Tulajdonképpen nagyon is érthető mindaz, ami történik – ettől persze, hadd mondjam úgy, néhányunk számára, még egy centiméterrel vagy grammal se elfogadhatóbb a helyzet… Végül némi habkönnyű extra a végére: nem gyakran terhellek benneteket egészségügyi problémáim taglalásával, már csak azért sem, mert (leszámítva nyilvánvaló pszichikai defektusaimat) egyszerűen, kop-kop-kop, nincsenek. No de most mégis a kórházban jártam, mert a derekamban-hátamban valami nem stimmel… Ez az én formám: alig pár hónapja lettem autóbuszvezető, a szakmát még ugatni is csak halkan ugatom, de sofőrbetegségem bezzeg máris van… Egy megfizethetetlen mondat kedvenc doktorom szájából, miközben hason fekszem a kezelőágyon – és egy kedvenc nővérke léleksimogatása egy gyűrött fecnivel: kérjétek a következőt. És odabent nem kell derékig levetkőzni sem. Nektek. Tovább »»

Hirdetés
28 június
7komment

Vörös kapitány, skandináv elvonó után

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (37 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már százhuszonnegyedik kiadásában egyik nagy kedvencemet, szerény véleményem szerint napjaink legmeghatározóbb zenészét, Sting-et idézzük ide, akiről most az a hír röppent fel, hogy 62 évesen úgy döntött, nem hagy nagy vagyont hat gyermekére, inkább elszórják azt a kicsikét, amijük van – mint mondta, nem akarja vagyonkezelő alapokhoz kötni a gyerekeket, inkább tapossák ki ők is a maguk útját. Hogy Sting zseniális zenész, azt eddig is tudhattuk – mostantól az is világos, hogy bölcs ember. A Kúria szerint nincs immár törvényes akadálya a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hivatalos bejegyzésének – korábban, első fokon egyebek mellett azt kifogásolták, hogy az MKKP céljai komolytalanok; másodfokon az általános erkölcsi elvek megsértését olvashattuk az indokok között; a komolytalan szándékok ellenére kedvenc politikai szerveződésem eljutott a legfelsőbb jogi fórumhoz, s végül, úgy tűnik, sikerrel is járt. A kétfarkúak facebook-os oldalukon így kommentálták a nagy hírt: “Nna de legalább 4 év múlva majd akkor tényleg nyerhetünk.” Úgy legyen. Igaz, ugyanezen az oldalon akadt kommentelő, aki szerint az MKKP-t csak azért jegyzik be most, mert több választás már úgyse lesz Magyarországon. Ez pillanatnyilag csak vicc – igaz, elég sok mindenről gondoltuk ezt, amiről később kiderült, hogy mégse. Egyelőre visszatértem skandináv kiküldetésemből, a teljes részletezéssel vagy egyelőre vagy véglegesen adós maradok, mindenesetre érdekes, milyen felbuzdulást keltett ez a kis kirándulás a trollklub legjobbjainak körében – hogy egyebet ne mondjak, a Dunaújváros Online-on még egy tragikus kimenetelű baleset hozzászólásai között is csak az izgatta a legaktívabb remekírókat, vajon kigyógyulok-e végre idült alkoholizmusomból a komoly szeszárakról hírhedt északon. Névtelenül szép az élet, hiába no: Vörös kapitány is, kommunista is, meg csöves is vagyok, akinek ideje lenne kicsit igényesebben öltözködni, és elhúzni fodrászhoz, továbbá pár érces gondolat arról, miért lenne ildomos nem írni a nincstelenségről, ha van még mit enni. Minden odabent: egy hét elvonó után végre fel, a vörös Betű-tenger tarajos hullámaira… Tovább »»

11 április
14komment

Leszokás, új akcióterv, sorsolás, egy kis statisztika, egy nagy buli…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Múlt havi győztesünk, Czakó Károly végül duplázott: kettőjükért két motorral mentünk

Múlt havi győztesünk, Czakó Károly végül duplázott: kettőjükért két motorral mentünk

Zajlik az élet itt, az oldalon, igazán nem panaszkodhatok – kénytelen vagyok néhány, némileg prózaibb dolog megbeszélésére szánni a mai napot, legyetek megértőek, kérek szépen mindenkit… Ha hiszitek, ha nem, eltelt egy újabb hónap – azaz lezárult az a négy hetes moratórium, amelynek során többen azt vállaltuk, hogy legalább ennyi időre letesszük a cigarettát, illetve ÖregHal a legendás pipáját. A végeredményről – már legalábbis ami engem illet, a többiek ugyanis ismét elnémultak – máris híven beszámolok, és ugye nem felejtette el senki, ma este héttől a Corsóban egy kis füstmentes ünneplés-kvaterka, amire persze minden Hétlövet-kedvelőt és -nemkedvelőt is várok szeretettel. Új egészségfejlesztési tervem pedig, hogy hamarosan ismételten beindítom majd rendszeres uszodalátogatási programomat – a becsatlakozás opciós, erkölcsi támogatást, némi hajrábandizást szívesen fogadok, és a poénos beszólásokat is igyekszem majd viszonylag jól viselni. A szokottnál kicsit korábban kisorsoltam áprilisi nyertesemet is: mint talán tudjátok, aki megnyomja a jobb oldalon található Donate feliratú gombot, az minimális hercehurca után két középkategóriás sör árával támogathatja fenntartásomat, ami elég szorosan összefügg az oldal fennmaradásával is. Közülük minden hónapban, hű keménykalapom segítségével, közjegyző jelenléte nélkül, de becsülettel kisorsolok egy szerencsést, akit egy bő órás, egyedülállóan kellemes motorozásra viszek el, melynek során útba ejtjük a környék legjobb fagylaltozóját, egyik személyes kedvencemet, a dunaföldvári Tóth cukrászdát, ahol utasom a vendégem, amire csak szeretné. A múlt hónapban ifjabb és idősebb Czakó Károly volt a vendég – ha jól tudom, nem bánták nagyon. Minderről részletesebben is – aki érdeklődik, kimutathatja egy lapozással. Tovább »»

22 február
20komment

Makadámdió: ehetőben a legjobb

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.30 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Tájkép makipusztítás után

Pár nappal ezelőtt, amikor szerény kis csónakom, a hetlovet.com a DO anyahajóhoz egy laza hurokkal hozzáerősíttetett, már megpedzettem, milyen bensőséges, úgyszólván családi körű ülőfogadással ünnepeltem meg a médiavilágot érthetően megrengető aktust – hogy tudniillik kiváló társaságban, egymagamban bebaszcsiztam, de nem ám úgy, hanem “csak” egy 350 grammos zacskó makadámdiót. Ígértem akkor, hogy szót ejtünk még erről a rendkívül alattomos, már az első alkalommal örök életre szóló függőséget okozó drogról, amiről, tévesen, azt mondtam, a második legjobb dolog a világon: bocs, helyesbítek, a harmadik, a második a motorozás, viszont kajában az első, na… Szóval nem vagyok én afféle hangember, legyen hát akkor ma ez a habkönnyű téma pennánk hegyére tűzve: már persze habkönnyű azoknak a szerencséseknek, akik soha nem fogyasztottak még makadámot (ha tehetik, figyelem, kerüljék messzire, különben éppoly csúnyán járnak, mint én – ha netán van önöknél, ne piszkálják, inkább szóljanak, környezetbarát módon, díjmentesen megsemmisítem). Kegyetlen azonban nekem, akinek még e szó leírása is sajgó sebeket okoz – mert egy megveszekedett szem sincs itthon… Tovább »»

21 február
2komment

Pedró, Petyó és a kupakapók: van egy csapat!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (19 lövet, átlagosan: 6.84 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Még otthon - tömeg, de nem nyomor

Ha a fél világ szurkol ellenünk, akkor is bajnokok leszünk… De nem, nem is szurkol a fél világ ellenünk, van az háromnegyed is – egyébként meg ebben a pillanatban, amikor a kies belga söröző egyik nyugalmas asztalánál e sorokart rovom – hétfőn, kora délután -, még nem biztos (bármennyire úgy érzem is), hogy kedvenc jégkorongcsapatom, a Dab.Docler, azaz a Dunaújvárosi Acélbikák együttese nagyjából hét óra múlva, amikor véget ér a MOL Liga döntőjének negyedik mérkőzése, amit a Miskolci Jegesmedvék kiváló alakulatával vívunk, győztesen jön le a jégről. Hogy jól értse mindenki, a helyzet úgy áll, hogy a fináléban négy meccset kell megnyerni ahhoz, hogy ligagyőztes légy – mi, ebben a pillanatban háromnál tartunk: ha tehát ma este még egyszer sikerül legyűrni a Miskolcot, ezt a sorozatot kipipálhatjuk… Marad persze még akkor is néhány teendő: például tovább kell harcolnunk az osztrák másodosztályban, a Nationalligában (mindjárt itt is egy, a Feldkirch ellen épp ma este), és hátravannak még a magyar bajnokság és a Magyar Kupa küzdelmei is. Most azonban csak a ma este létezik… Tovább »»

15 február
4komment

Az első nap végén: örüljünk együtt!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (10 lövet, átlagosan: 6.30 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ne aggódjatok, még ezt a mait kell kibírni szépen, fegyelmezetten, nem fog fájni, tényleg csak egy szúnyogcsípés az egész, és ha vége, akkor, ígérem, egy időre letudtuk a “hejdejólmegymindenitt-nézzétekmilyenklasszakastatisztikák-hátmegcsináltukyes” típusú önkasert (csütörtökön frissen-fiatalosan megnézünk egy Heti Delfint, a Tizenkét halálos perc, ’69-ből, még épp újraolvasom a sok ráérős másodpercemben). Igaz persze: az érdem elsősorban is a tiétek, kedves böngészők, hiszen ti jártok ide, igen, most már szerencsére ide is egészen szép számban – pedig még csupán órák teltek el a kedd délutáni plázanyitás óta. Izgultam, mint egy tinédzser, ezt is elárulom, jöttök-e, lesztek-e, szeretni fogjátok-e – a stresszt oldandó estére be is terveztem egy bőkezű poharazást, úgy gondoltam, összerántok pár cimborát, jót is tenne egy konszolidált agy-reset – aztán közbeszólt a szerencsére még józan ész, kicsit sűrű napok jönnek, kicsit nagyon sok teendővel (mind e közben MOL-liga hokidöntő, Bikáink a Miskolc ellen – ha a mai-holnapi kötelezően látogatandó itthoniból sokat nem is, de a hétvégi ottalvós borsodi kirándulásból biztosan kaptok némi áttekintőt, a helyszínről, frissen, kölcsön laptoppal…) Így hát végül csak egyszerűen ünnepeltem – kibontottam egy 350 grammos zacskó makadámdiót, és kíméletlenül felfaltam. A makadám-orgiá(im)ról is külön megemlékezünk (majd), ez a döbbenetes-különleges dió ugyanis – ha jól lemaradva is – pont a második legjobb dolog a világon. Tovább »»

09 február
7komment

Strandmell, tudományosan

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (3 lövet, átlagosan: 6.67 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Már csak a neten létezem, eltűntem a világból, adios, amigos. Visszasírom azokat a szép napokat, amikor még nagyvállalati alkalmazottként lóghattam kedvemre egész nap, cimboráltam, sétálgattam, semmittettem – sej, amióta a magánszektorba kerültem, se reggelem, se nappalom, se éjjelem, se semmi: írok, írok, és írok, ha van egy kis időm, kommentekre válaszolok, érződjön az a törődés, ha még mindig van egy kis időm, a határidős fordítást írom, ha meg éppen nem írok, szilánkosra töröm az agyam, mivel is kedveskedhetnék még a nagyérdeműnek, és enyhe lelkiismeret-furdalásom van, amikor negyedórában megebédelek, mert már rég frissítenem kellene, ráadásul húsz percig nem tudom megnézni az oldallátogatottsági statisztikákat se. Nem véletlen hát, hogy a Nyulasival (nem, tényleg nem alezredes, mint az arckönyvön arra valaki már éberen felhívta a figyelmem, és igen, valóban ő a DO cenzora, mint ugyanaz a valaki kőkeményen fején találta a szöget) is csak virtuálfelületeken tudok csacsogni néha: na, tegnap este váltottunk három mondatot, ami pont elég volt ahhoz, hogy hamar megegyezzünk, nyolckor az uszoda előtt, of course úszócuccal. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz