Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


03 szeptember
9komment

Bocs, jössz egy bélással. Két éve. Ja, most már 902-vel…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.81 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhuszonnyolcadik kiadásában egy habkönnyűnek ígérkező, mindenkit érintő problémát beszélünk át kissé: bizonyára ti is hallottátok már azt a döbbenetes állítást, hogy életünk során – átlagosan persze – mindannyian elfogyasztunk nyolc pókot, méghozzá álmunkban. Van-e, aki még nem borzongott ezen egy jóízűt? Ugye hogy nincs… Nos, kérném, mindenki nyugodjon le egy kicsit – a legenda természetesen színkamu, a pók sokkal értelmesebb és óvatosabb állat annál, hogy őrületes hangerejű hortyogásunk közepette bemásszon a szánkba… Körbejárjuk kissé ezt a szép legendát… Ahogyan a 2024-es Budapestre álmodott olimpia ügyét is: a pályázatról ugyan csak jövő szeptemberben dönt a korrupciót hírből sem ismerő Nemzetközi Olimpiai Bizottság testülete – ehhez képest nem csúnya, hogy nálunk már elpattant olyan hétmilliárd froncsi ebben a tárgykörben, s csupán a nevezésre közel húszmilliárd megy majd el. Maga az esemény a jelek szerint kihozható úgy 2700-2800 milliárdból, nem vészes, abszolút megértem, hogy nincs már hová tenni a lóvénkat, amit a dübörgő gazdaság okád ki magából – és természetesen nincs kétségem afelől, hogy minden forintot a legbecsületesebb módon költöttek el eddig is, és ez ezután se lesz máshogyan. Egyebet ne mondjak, DR. Schmitt Pál lett az Olimpiai Pályázati Bizottság elnöke. Pont. Végezetül egy felülmúlhatatlan történet, egy csoda, cseppben a tenger – benne minden, amit 2016 Magyarországáról tudni illik, kell, érdemes: évtizedes jó barátom, Pista volt olyan kedves megosztani velem a sztoriját… A lényeg, tömören: két éve be kellett fizetniük a szemétszállítási díjat a hétvégi telkük után. Meg is tették. 2612 forintot csöngettek be a kiküldött csekken, csakhogy… próbálok komoly maradni… szóval 2614-et kellett volna. Nem hiszitek? Papír van róla! Irgalmatlan két forinttal alulteljesítettek, hogy miért, az e pillanatban még nem tisztázott, de bizonyosan az lesz, mire Hágáig ér az ügy. Ja… a szolgáltató természetesen nem akkor, nem is a következő hónapban jelezte, hogy sajnos súlyos két ruppója hiányzik a kasszából, hanem most, két év elteltével küldtek egy kedves hangú felszólítást, amelyben a két forint, továbbá 900 forint kezelési díj, azaz összesen 902 forint haladéktalan befizetésére szólítják fel a magukról megfeledkezett, hanyag tulajdonosokat… Spalettástól csapom ki a kormányablakot, ne ijedjetek meg, csak nyugodtan: olvassatok ma is HL-t… Tovább »»

Hirdetés
15 december
4komment

Telefonos róka, becsmegtal, egyforintos csekk

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (31 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már negyvenhatodik kiadásában elsőként egy telefontolvaj, mi több, sms-ező rókáról – valami azt súgja, jó pár évvel ezelőtt mi már találkoztunk az ügyes kis Vukkal… Aztán: nyolcvanötezer forintot talált egy pénzkiadó automatában egy fiatalember, aki – egyébként nem csak becsületesen, de nagyon okosan is – nem tette el a pénzt, inkább becsmegtal lett belőle. A pénz tulajdonosa, egy hölgy alig hitte, hogy ekkora szerencséje volt – telefonon megköszönte a megtaláló jóságát, majd az egyik bulvárlap szerette volna megszólaltatni őt, amiért viszont egy kis pénzt kért volna, ha lehet: valahogy ettől kapott igazán szép, magyaros gellert ez a történet. Végül egy csudálatos, igaz sztori: egy forintról szóló csekket kapott egy ismerősöm az egyik telefontársaságtól. A forintos tartozás miatt már több erőteljes hangú levelet küldött a nagyszerű cég, kikapcsolással fenyegetik a súlyos összeggel tartozó fogyasztót – becslésem szerint eddig nagyjából nettó egy ezrest költöttek rá, hogy beguberálják tőle a forintot. De hogyan kell ma Magyarországon befizetni egy egyforintos csekket??? Megpróbáljuk kitalálni… Továbbra is külföldi száműzetésben sínylődöm, Grazban vagyok, Suszter barátomnál – mire e sorokat olvassátok, vélhetően egy bolygólakóval több él a Földön, ő Marcsi és Zoli legfrissebb kislánya, a neve Lili lesz: milyen fura, hogy amikor mindezt írom, Marcsi még itt ül mellettem, abszolút egyben… Pár napig tehát még itt segédkezem nekik, amiben tudok, aztán az ünnepi előkészületek remélhetőleg már otthon érnek majd… De addig is lesz legalább még egy HL valahogy, valahonnan – a mostani Classic viszont máris a lap túlsó oldalán vár rátok…  Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz