Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


26 április
3komment

A jó Közgépnek is kell cégér

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (41 lövet, átlagosan: 6.98 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száztizenhetedik kiadásában elsőként is bemutatom önöknek Mr. Alkoholt, akinek karrierje az Egyesült Államokban zöld utat kapott. Újszerű a dologban, hogy alkoholporról van szó – a kis tasakot szépen feltépjük, mint a nescafét, vízben oldjuk, aztán felhörpintjük, és szépen klasszikusan lefekszünk tőle. Különféle ízekben készül, és egyik legnagyobb előnye, hogy a világ olyan helyein is a zsebünkben lapulhat, ahol méregdrága a pia. Például Skandináviában. Örömhír, örömhír: végre elkészült, és át is adták az Orbá Pancho Arénát Felcsúton, persze nem az átadás volt a lényeg, hanem a Suzuki Kupa döntője, amit utánpótláskorú ifjak vívtak. A Makovecz Imre tervezte csodabogárban húsvéthétfőn ott volt mindenki, aki számít, a bronzérmeket például heten adták át – egyedül Jókai Annát hiányoltam, de lehet, hogy csak azért nem láttam, mert a B-középbe kérte magát. A “köz”"média” gigászi műsorfolyamban számolt be az év legfontosabb történéséről, s nekem a legjobban tetszettek a pálya szélén a Közgép, továbbá Mészáros Lőrinc cégeinek és hasonló “vállalkozásoknak” a reklámtáblái – hiába no, aki a szabadpiacon vív élethalálharcot, annak a jó reklám mindennél többet ér. És végül egy valódi kincsről röviden, amiből egyébiránt egyszer, ha majd nem bírom már el a motort, s egy eldugott kis mikronéziai sziget vakító fövenyén heverészve múlatom az időt nap közben, az esti szieszták közben könyvet fogok diktálni: megkaptam ugyanis a Nagymama “naplóját” – ó, nem holmi himmihummi érzelmek és ömlengések káoszát, sokkal inkább a napi kiadások és bevételek jegyzékét. E célra egy 1972-es kiadású Vilati-naptárt látott legalkalmasabbnak a Nagymama – a kalendáriumot a Vilati izgalmas tevékenységét bemutató színes fotók díszítik… A felsorolt vásárlási/invesztálási tételek között természetesen én is szerepelek – bejegyzések, blokkok, cetlik vizsgálatával próbáljuk kinyomozni, hogyan is élt a Boda-család a hetvenes években. Titkok, talányok ma is kizárólag itt, a HL-ben… Tovább »»

Hirdetés
14 április
7komment

Ideje volt: luxusadó a magukról megfeledkezett sárgacsekk-befizetőknek!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (31 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt épp tizenegyedik kiadásában beszélgetünk egy kicsit a Coca Coláról, aminek állítólag most istenbizony előkerült a receptje; természetesen nem kerülhetjük meg azt a remek hírt, hogy hamarosan a sárga csekkek befizetése után is nyomatunk viccesen pár száz froncsit – van azért még pár jobb ötletem nemzetféltő és -felvirágoztató kormányzatunk számára: még mielőtt majd az utolsó lekapcsolja itt a villanyt. Végül pedig a szobarendről – vagyis hogy miképp derül ki egy sokak által kissé kaotikusnak gondolt helyiségről, az enyémről, hogy minden pontosan ott van benne, ahol szükséges. Csak óvatosan: a meteorológia minden ármánykodásán átlátok – a beérkező nedves légtömegeket, úgy tűnik, a schengeni határon lekapcsolták, úgyhogy tankolok ezerötért, és elmegyek egy kicsit motorozni. Mellesleg, ha netán megáznék, állítólag ma már arra is van megoldás, hogy utána megszáradjak – egy könyvben olvastam, hogyan kell. Úgyhogy van nálam motor, és nem félek használni: tegyetek ti is így. Tovább »»

14 március
14komment

Hogyan tudsz nélküle? – Felfújható rekesztartó

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.73 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Így toltam magam előtt úszva a Felfújható rekesztartót az öbölben - ezt inkább még ne próbálják ki...

Így toltam magam előtt úszva a Felfújható rekesztartót az öbölben – ezt inkább még ne próbáljátok ki…

Vannak tárgyak, amik nélkül viszonylag könnyen kibírom. Nincsen például egy árva Modern Talking-kazettám, ütvefúróm, mackónadrágom, a teleshopban rendelhető csodaszeletelőm, nincs csőgörényem, lábspray-m, Rolls Royce Phantom-om, akváriumom és két napja cigarettám. Mint mindenki más, én is különösebb érzelmek nélkül használom el a mindennapokhoz szükséges apróbb-nagyobb holmikat – így hát nem simogatom meg a szememmel naponta háromszor a kék kis konyhai törlőkendőt; bármennyire szeretem is, azért nem zakatol fel a szívem a barackos sampontól; és pontosan érzem, meddig terjed a kapcsolatunk az új konzervnyitómmal. Aztán… egyszer csak ballagsz, céltalanul, semmi különös, látszólag épp olyan nap van, mint a többi, és akkor… valami titokzatos erő bevonz a boltba, ahol időnként elég különös holmikat lehet megcsípni, és ott, a sor végén, a 290 forintos ládában, meglátod. Már a dobozát fogva érzed, ez most más, szinte ráz a karton… aztán nézed a fényképét, sajog tőle a szemed, s egyszerűen nem érted, hogyan tudtál negyvenpár éven át élni nélküle. Hát mostantól vele fogsz: a lényeg, és egy négy évvel ezelőtti kenuzás képe is a hajtás után… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz