Szegény mineln az, aki már ígérni sem tud…
(16 lövet, átlagosan: 6.50 a hétlövetből)
Loading ...Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet 
Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenhatodik kiadásában Thor Heyerdahl-lal indulunk, aki kereken hetven évvel ezelőtt indult el egy, mondjuk úgy, mérsékelten bizalomgerjesztő, autentikus indián tutaj, a Kon-Tiki “fedélzetén” Peruból, hogy átszelje a Csendes-óceánt. Kalandos útjuk 101 nappal és nyolcezer kilométerrel később Francia-Polinézia egyik kis szigetének atolljánál ért véget: a Kon-Tikit porrá zúzta a zátony, de utasait épen és egészségesen dobta partra a hullámzás. Heyerdahl nagyszerű, olvasmányos, letehetetlen könyvekben számolt be minden kalandos utazásáról, s ezzel milliók érdeklődését keltette fel azon témák iránt, amikben kutatott – a tudományos világ azonban mindvégig barátságtalan idegenkedéssel fogadta mindazt, amit csinált. Ami viszont engem illet, abszolút idegenkedésmentesen fogadtam azt a hírt, hogy a miniszterelnök a megyei jogú városokban lebonyolított turnéja keretében Győrben vendégszerepelt, ahol nagyjából hatvanmilliárdos befektetéseket ígért a városnak. A Modern Városok Program show-ja, talán még emlékszünk, Dunaújvárost se kerülte el: minket mindössze 31 milliárd forintnyi káprázat volt hivatott elvakítani, igaz, nálunk (tudomásom szerint legalábbis) nem olimpikon a város első embere, továbbá nem vagyunk 120 ezres település, és nem leszünk hamarosan 300 ezren sem, mert bizony Győrnek még ezt is belengette Ő Maga – így aztán a létszámbővítés akkor is meglesz, ha mind a 180 ezer polgártársat neki kell legyártania személyesen. Majd rászánja azt a kis időt, oszt jónapot. Ismét a hivatalokat jártam az elmúlt hetekben egy kicsit – igyekszem mindennek a jó oldalát nézni, így végül is jó szívvel annyit mondhatok, meleg van a kormányablakban vagy hogy kell most mondani. Bizonyos okokból ki kell most kérnem a… na, pillanat… nehogy valami perelés legyen… szóval benyújtottam a “járművezetők előéleti pontrendszerével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmet”, ezt a gyönyörűséget egyenesen a kormanyablak.hu oldalról idéztem ide, szerintem ez a biztos. Ez egy igazolás, amin szépen bemutatják, hogy mondjuk most május 2-án hány élő büntetőpontom van – egyszer egy évben ingyenesen jogosult vagyok rá, hogy kikérjem: most jött el ez az idő. A kormányablakban a kedves hölgy egy perc türelmet kért, aztán átlépett a másik irodába, és… a többit majd bent, ha érdekel… Tovább »»
