Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


30 április
6komment

Szegény mineln az, aki már ígérni sem tud…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 6.50 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenhatodik kiadásában Thor Heyerdahl-lal indulunk, aki kereken hetven évvel ezelőtt indult el egy, mondjuk úgy, mérsékelten bizalomgerjesztő, autentikus indián tutaj, a Kon-Tiki “fedélzetén” Peruból, hogy átszelje a Csendes-óceánt. Kalandos útjuk 101 nappal és nyolcezer kilométerrel később Francia-Polinézia egyik kis szigetének atolljánál ért véget: a Kon-Tikit porrá zúzta a zátony, de utasait épen és egészségesen dobta partra a hullámzás. Heyerdahl nagyszerű, olvasmányos, letehetetlen könyvekben számolt be minden kalandos utazásáról, s ezzel milliók érdeklődését keltette fel azon témák iránt, amikben kutatott – a tudományos világ azonban mindvégig barátságtalan idegenkedéssel fogadta mindazt, amit csinált. Ami viszont engem illet, abszolút idegenkedésmentesen fogadtam azt a hírt, hogy a miniszterelnök a megyei jogú városokban lebonyolított turnéja keretében Győrben vendégszerepelt, ahol nagyjából hatvanmilliárdos befektetéseket ígért a városnak. A Modern Városok Program show-ja, talán még emlékszünk, Dunaújvárost se kerülte el: minket mindössze 31 milliárd forintnyi káprázat volt hivatott elvakítani, igaz, nálunk (tudomásom szerint legalábbis) nem olimpikon a város első embere, továbbá nem vagyunk 120 ezres település, és nem leszünk hamarosan 300 ezren sem, mert bizony Győrnek még ezt is belengette Ő Maga – így aztán a létszámbővítés akkor is meglesz, ha mind a 180 ezer polgártársat neki kell legyártania személyesen. Majd rászánja azt a kis időt, oszt jónapot. Ismét a hivatalokat jártam az elmúlt hetekben egy kicsit – igyekszem mindennek a jó oldalát nézni, így végül is jó szívvel annyit mondhatok, meleg van a kormányablakban vagy hogy kell most mondani. Bizonyos okokból ki kell most kérnem a… na, pillanat… nehogy valami perelés legyen… szóval benyújtottam a “járművezetők előéleti pontrendszerével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmet”, ezt a gyönyörűséget egyenesen a kormanyablak.hu oldalról idéztem ide, szerintem ez a biztos. Ez egy igazolás, amin szépen bemutatják, hogy mondjuk most május 2-án hány élő büntetőpontom van – egyszer egy évben ingyenesen jogosult vagyok rá, hogy kikérjem: most jött el ez az idő. A kormányablakban a kedves hölgy egy perc türelmet kért, aztán átlépett a másik irodába, és… a többit majd bent, ha érdekel… Tovább »»

Hirdetés
07 március
11komment

Agy nélkül is lehetsz cuki

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenkilencedik kiadásában a közmondásos lengyel-magyar barátság jegyében kezdünk – Mitrovits Miklós történész, polonista, tudományos kutató volt kedves közzétenni, mire is költik a lengyelek a 2020-ig befolyó uniós pénzeket, nem épp keveset, hat év alatt 82 és fél milliárd eurót, ha jól számolom, nagyjából 25 ezer milliárd forintot. Na, nem ötleteket szeretnék persze adni, ugyan már, kérem, a mi gagmanjeinknél pontosabban senki nem tudja, mi is ezeknek a pénzeknek a leghatékonyabb felhasználási módja – elég sokan érintettek az individuális fejlesztések terén, mondjuk így. Nos, a lengyelek ezzel szemben bölcsődei, óvodai férőhelyek kialakítására, városi tömegközlekedésre, tudományos fejlesztésekre, felsőoktatásra, az összes háztartás széles sávú internet-kapcsolatára, és félmillió új munkahelyre fordítják az összeget. A jövőre, ha összefoglalhatom. A részleteket bent fűzöm hozzá: elkeserítő lesz, előre szólok. Koalák érkeztek a budapesti állatkertbe: Nur-Nuru-Bin és Vobara érkezését hat évnyi felkészülés előzte meg, a szakemberek több mint ezer órányi külföldi felkészítőn vérteződtek. A látogatók tegnaptól már láthatják a kizárólag eukaliptuszlevelet fogyasztó kis erszényeseket – Tarlós István budapesti főpolgármester a koalákat üdvözlő helyszíni beszédében egyebek mellett az ausztrál államszövetség egész népünk felé kinyilvánított fontos gesztusának nevezte érkezésüket. Talán nem pont a hírnek ehhez a részéhez kapcsolódik, mindenesetre makacs tény, hogy a koala agya szokatlanul kicsi, koponyaürege 40 százalékát folyadék tölti ki – én azt gondolom, simán honosíthatóak, pár év múlva választhatóak lesznek. De ettől persze még cukik. Nem tudom, hányadszor jövök már elő a nyafogással, bocs, csak ennyi vigaszom maradt – sajnálatosan már megint rám terelődött a hatóságok figyelme, amennyiben egy előre megfontolt szándékkal, aljas indokból elkövetett parkolásom során egy különösen éber eszkvadron magas rangban szolgáló és védő tagja (akit, hogy pontosabb legyek, tetteit egyébként, hm, micsoda kauzalitás, épp két hete sikerült megidéznem e hasábokon) tetten ért, majd, mivel cselekményem sajnos nem csupán a Kőműves utcában oly vadul áramló közlekedés rendjét züllesztette, de társadalmi veszélyessége is rendkívüli volt, nem érhette be a visszafogott harmincezres bírság kivetésével, ráadásul négy büntetőpontot is megkaptam. Belátom, rászolgáltam. Most Csiszár Jenővel kiáltom az égre: Szerellek, Magyarország!!! Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz