Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


30 április
3komment

Gyuri baba és a negyvenezer rabló

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (12 lövet, átlagosan: 6.83 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenhetedik kiadását egy olyan hírrel szeretném kezdeni, amitől a magamfajta ingyenélőknek még olvasva is csendesen csorogni kezd a nyála: úgy tűnik, a világ egyre több pontján kezdenek komolyan foglalkozni az alanyi jogon járó alapjövedelem bevezetésével. Továbbmegyek, van, ahol már nem is csupán az elmélet szintjén kóstolgatják ezt a nem kicsi, nem kevés kérdést felvető falatot: a finn parlament tavaly rábólintott egy kísérleti időszak megkezdésére, Svájcban hamarosan népszavazás lesz a kérdésben, Hollandiában egyes városokban fogják tesztelni a rendszert, és komolyan fontolgatják a dolgot Kaliforniában, Kanadában és Nagy-Britanniában is. Én lánglelkű ifjú korom óta szajkózom, hogy az ember természetétől merőben idegen a munka – a magam részéről jobb híján (eddig) azt a megoldást választottam, hogy mindig csak olyasmivel foglalkoztam, amit hobbiból is szívesen csináltam volna, a HL írása például iskolapéldája ennek: na, nem mondom, elmegy, de sokkal jobb lenne, ha csak úgy kapnék egy kis pénzt szabad felhasználásra, aztán majd én eldöntöm, mivel szeretném múlatni az időt. Higgyétek el, szívesen foglalkoznék a nemzeti történések közül mással, de egyszerűen nem tehetem: az MNB pompás, szabályos, a köz érdekeit szolgáló alapítványai, s Matolcsy mester ténykedése mindenre kisugároz, mint egy jó idegbecsípődés – az elmúlt napokban volt itt minden, például a sajtó testidegen, idegesítően kérdezgetős munkatársait úgy kirittyentették a Parlamentből, hogy Havasi Bertalan adta a másikat, sebaj, nem leszünk jó hír és napi sikertörténetek nélkül, hiszen maradt még bőven ragyogó képességű mikrofonállvány, jellemes, gerinces, a szakma alapvetéseit zsigerből érző betűvető, aki lelkifurdalás nélkül beszámol róla az M1-en, milyen ragyogó is az élet mifelénk. Hogy mi újság a városban? Tovább finomodik a közlekedés rendje: pár éve kicsit nehezen sikerül követnem, mi miért történik a városban ezen a fronton, de tudom, bennem lehet a hiba – most éppen anyáméknál, a belváros belvárosában folyik a rendrakás és nyomában szépen suhog a kasza. Tudom, minden csak a mi érdekünkben történik – ha még szabad kérdezni csendesen, azért megtenném. Fizu csak úgy, Siva-kezű alapítványok, illetve más utcamesék – hetes színpad, nyílj ki. Tovább »»

Hirdetés
09 április
6komment

Három nap egy vombat karjaiban

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 6.88 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizennegyedik kiadását egy olyan hírrel kezdem, aminek hallatán, megjósolom, azonnal billentyűt ragadtok – illetve… sajnos hiába ragadnátok, hiszen bár alig egy hét van vissza a határidőből, ameddig jelentkezni lehet a meglehetősen stresszmentes állásra, amit az ausztrál, közelebbről is a tasmániai turisztikai hivatal írt ki: fő-vombatölelőket keresnek ugyanis ott lent, a messzi délvidéken, a sajnos pedig annak szólt valahol a mondat elején, hogy csak Ausztráliában élők jelentkezését várják a vombatölelői pozícióba. Nem, nem vombatölőket, nem is vonatölelőket (ahogyan én olvastam elsőre a hírt, amit Suszter mester küldött át két napja, egy számomra hajnali órán): egy árván maradt kis vombatbébit kell szeretgetni, az izgalmas részleteket mondom bent. Itthon beindult az éles nagyüzem: a szupertraffipaxok (134 helyszínen 365 sávot figyelnek velük, nagyon komolyan gondolkodom rajta, hogy egy szép túraprojekt keretében egy éven át minden nap meglátogatok egy sávot, és rituális performansz keretében elkövetek valami szabálytalanságot – ugyanitt szponzor kerestetik…), avagy a Véda-rendszer, avagy a nép nyelvén Szauron szemei bőszen pásztázzák a forgalmat, keresik a renitenseket, rögzítik a rosszaságot, és automatikusan elindítják a folyamatot, melynek a végén persze ismét csak mi állunk, a postán, a sorban, sárga csekkel és bizonyos színes papírokkal a kezünkben. Az első nap első két órájában száz szabályszegést regisztrált a rendszer, percenként egyet mondjuk – s miközben én is forrón szeretném, hogy kevesebben haljanak-sérüljenek meg a magyar közutakon, javuljon a közlekedési morál, azért ismét csak suttog bennem a kisördög, hogy mintha már megint csak a költségveté a felső robbermentnek lenne szüksége még egy kis delára. Megkísérlem a szerkesztettség látszatát kelteni: mind e közben két gyorshajtási csekk érkezett a Nyulasiék címére, rendszám alapján, egyenesen a baráti Ausztriából – simán csak sajnálnám a barátaimat, ha nem az lenne a szerencsés helyzet, hogy az autójukat pár hete én magam vezettem a közös kirándulásunk során, én, én, a profi, a nagymenő, a mindentudó, a ravasz rutinróka… vagy más néven a Nagy Hülye. Mindazonáltal: ítéljétek meg főbenjáró bűneimet, amikért már ki is fizettük, ami jár… Vombatok, Védák, Villámmagyarok – fáradjatok a nagyterembe. Tovább »»

09 május
10komment

Elszemtelenedett szamócaüzérek végnapjai

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 6.88 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhatvannyolcadik kiadásában Dániába repít benneteket a HL expresszvonata: Skandinávia (szerintem) leginkább élhető országában most azt találták ki, hogy szép fokozatosan megválnának a készpénzes fizetéstől, és a különféle elektronikus módozatokat fejlesztenék még tovább – a szakemberek szerint nem egy, nem is két előnnyel járna a dolog. Nekünk természetesen a fülünk botját sem kell mozgatnunk, napok óta minden egyes híradó vezető híre, milyen meglepő módon nagyot ugrott a magyar gazdaság, pedig már az sem akármilyen magaslat volt, ahonnan elrugaszkodott. És ha ők mondják, az úgy is van, 11 százalék növekedés, nullás infláció, ahogy a boltokban látni. (Ja, csak zárójelben: a NAV végre rámoccant a magukból kivetkőzött, az államot több ezer forinttal megkárosító szamócaárusokra, kedden vagy mikor ez volt a nap egyik fő híre…) Megkezdődtek az írásbeli érettségik – történt pár semmiség, az m1 például szerződtetett egy nagyon kedves, tisztességben megőszült tanár bácsit, oldaná meg a matek matúra feladatait: mit mondjunk, elég sima bukás lett volna belőle… Pedig nem történik semmi különös, mindössze elkezdődött a Párt egyik alapvetésének gyakorlati bizonyítása, miszerint nem jó olyan sokat tanulni: úgyse tudod megcsinálni, mire mész egy újabb kudarccal… Tehenész meg mindig kell valamelyik Leslie L. Meszaros-ranchra, biztos megélhetés, havi 60, okosba’. Ezek a diplomás kis nyikhajok amúgy is folyton csak járatják a liberális pofájukat abban a pár évben, míg itthon vannak: elég volt. A jóból viszont soha nem elég: mint talán még emlékeztek rá, pár héttel ezelőtt városunk fáradhatatlan, méltán közkedvelt seriffje, Magasrang őrnagy személyesen járt el szerény ügyemben, amikor is egy harmincezer forinttal lettem szegényebb (már fizettem, természetesen), cserébe viszont pár büntipontival gazdagabb – az irtózatos városi baleseti gócpont Kőműves utcai terület torkolatát, ahol felháborító esetem történt, most teljes szélességében besárgasávosították, azaz “Különösen veszélyes hely”-et fabrikáltak belőle. Hogy is mondjam csak: legalábbis különös fordulat egy eddig sem túl egyértelmű helyszínen, hogy finom legyek. Az én olvasatomban persze ez egyenes beismerése, hogy tökéletesen jogtalanul kaptam a csekket – de sebaj, ha a közlemény rovatba általam beírt gipszágyra fordítják, egye fene, maradjon a lóvé. Nálam nincsenek különösen veszélyes helyek, pláne nem olvasóknak: gyertek, irány, teljes gázzal, befelé. Tovább »»

18 október
2komment

Paraszt vagyok, parasztnak születtem…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 6.70 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száznegyvenedik kiadásában mindenekelőtt Ausztráliába röppentelek benneteket, kedves/nyájas olvasók – megismerkedünk egy fiatalemberrel, Simon Leadbetterrel, aki a pastafari vallási közösség tagja. A tésztahívők rendje 2005-től létezik, beljebb majd, ha jól megkapaszkodott mindenki, összefoglalom pár szóban a velejét. A lényeg, hogy Simon tésztaszűrővel a fején szeretett volna fotót készíttetni a jogosítványához, ezt azonban az ausztrál hatóságok nem engedték meg – amit viszont ő úgy értelmezett, hogy a szabad vallásgyakorlásban korlátozták. Jogi és vallási esetek a világ másik feléről, persze tanulságokkal. Újra elítélték a jelenleg is börtönbüntetését töltő Stadler Józsefet, fejből most nem tudom, hányadszorra, de mindjárt igyekszem utánanézni – most mindenesetre két év tíz hónappal mérték meg, egy 2008-ban engedély nélkül nyitott kocsma, valamint fedezet nélküli jelzáloghitel felvétele miatt. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én kezdem egyre inkább úgy érezni, hogy Stadler a magyar bűnevő – ő az, aki a jelek szerint minden öltönyös, köztiszteletben álló tolvaj, csaló, gazember helyett ül. És én továbbra is azt gondolom, hogy ezer olyan embert tudnék mondani fejből, aki ezerszer jobban megérdemelné, hogy Stadler helyén legyen: még ha ezzel nem is szeretném felmenteni az apróbb-nagyobb bűnök alól az akasztói vállalkozót. Akinek a boltjában azért egyszer magam is megéltem pár furcsaságot, miközben megvásároltam a Stadler-képes pólót például… Ha valahol összefutnánk mostanában, és úgy látjátok, kissé karikásak a szemeim, az nem a véletlen műve: sajnos újabb súlyos függőségem alakult ki, már komolyan fontolgatom, hogyan tudnék lejönni a legújabb szerről, amire ráakadtam – a (számítógépes) kamionozás meg buszozás szerencsére már a múlté, erre, puff neki, farmer lett belőlem: búzát, kukoricát, szóját, levendulát, almát termesztek, teheneim, malackáim és tyúkjaim vannak, és ha valaki tudna gyorsba’ adni négy szál deszkát, könyörgöm, tegye meg, mert azzal végre tudnám bővíteni a csűrömet, ami nagyon fontos lenne. Egy megszállott paraszt hétközéjszakái, csak bent. Tovább »»

24 augusztus
6komment

Bartók Béla: Rogán népi táncok

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 6.88 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már nyolcvankettedik kiadásában egy erkélyéről rendszeresen kihamuzó, csikket pöckölgető bajor nő lesz a vendégünk, akit tevékenységéért 3000 euróval jutalmazott a megfelelő hatóság. Ugyanitt  emlékeznék meg arról a kedves dunaújvárosi állampolgárról, akinek ugyanez a szenvedélye, s akinek tavaly sikerült a nagyjából hatodikról egyenest a motorom ülésére pöccinteni az izzó csikket – nem, még mindig nem tettem le róla, hogy egyszer akkurátusan megbeszélem vele mindezt. Nem tekinthetünk el attól a beszédes hírtől sem, amely tudtul adta: a székesfehérvári kihelyezett kormányülés előtt egy helyi vonószenekar szórakoztatta nagyjainkat – egyebek mellett Bartók Román népi táncok című remekét játszották, a helyi műsorközlő azonban Népi táncok-ra kurtította a mű címét, méghozzá azért, mert az önkormányzat “nem akarta vállalni egy esetleges diplomáciai botrány kirobbanását”. Pfff… fontosságunk teljes tudatában… Néha szívesen reménykednék abban, hogy elértük a Mariana-árok legalját, de voltam már így néhányszor, és sajnos pontosan tudom, lesz még ennél is lejjebb… Végül néhány szó a vasműről, amire legújabban, néhány 180 fokos kanyarka után úgy fest, vételi ajánlatot tesz a kormány – de ha netán a kapitalista oligarchák nem adnák, minimum az biztos, majd segítséget nyújtanak az 1500 elbocsátott dolgozónak: lesz például kihelyezett munkaügyi központos iroda a gyárban, így a dolgozóknak nem kell több száz métert gyalogolniuk, ja, és jogi segítséget is kapnak. Kívánhat-e ember többet? Ugye hogy nem… Hát akkor gyerünk, lányok-srácok, pöccintsétek ki az erkélyen a csikket, és kezdjük a mai szeánszot… Tovább »»

21 július
5komment

Eü. doboz – be még nem tiltják, de…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.95 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már huszonötödik kiadásában előbb leborulunk egy amerikai találmány előtt, amennyiben úgy hírlik, feltalálták a saját magát lehűtő sörösdobozt, hurrá – azután következik egy kis környezetvédelmi morcogás, hadat üzenek az USA-nak, és elmondom, tégy ellene, hogy vitorláson csikkek úszhassanak be a lyukon át a szádba… aztán… megint közlekedünk egy kicsit – mivel állítólag csökkenhet egyes közlekedési szabálysértések pénzbüntetési tétele. Mondom a számomra legérdekesebbet: valakik összeveszhettek valakikkel, vagy eleget vásároltunk egészségügyi dobozból, mert állítólag nem lesz büntethető az, aki nem tart az autójában – legfeljebb akkor, ha szükség lenne rá, de nincs. Volt pár hivatalos dolgom a múlt héten – be kellett például ugranom megkérdezni, egy vagy két villanyszámlával lógok-e, minden szabályos volt és korrekt, sőt, de azért elmesélem – nem titkolom, kedvenc hivatásos gyűlölőmnek-hozzászólómnak, Zselésnek szeretnék egy jó napot egy szép magas labdával (bár neki mind az), várom a szaftos odamondót. Csütörtökön reggel már legurultam (egy veszélyes motoros galeribe beépülve) Szilvásváradra, szombaton egy röpke motoroztatás kedvéért tranzitban megállok itthon, megebédelek az új helyre költözött kedvenc pecsenyesütőmben, aztán viszont igyekszem is tovább Tabdiba, ahol estére a Tóth Feri csinál majd egy tojásos lecsó de luxe-ot a teljes ausztriai különítménynek, kép- és videónézegetéssel, és csak halkan mondom, ottalvós a kultúrprogram, úgyhogy várhatóan beveszek nyolc csepp fröccsöt. Én tehát, bármikor is olvassátok ezt, vélhetően épp jól vagyok – hogy rátok is ugyanez a sors várjon, lapozzatok… Tovább »»

28 április
18komment

Bogyós a gyümölcs, első a segély, szabad a strand

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már – nem vagyunk babonásak – tizenharmadik kiadásában előbb bogyós gyümölcsöket fogyasztunk bőségesen, hogy megelőzzük a szellemi hanyatlást; majd Magyarországra látogatunk, ahol előbb még az IMF-tárgyalásoknál is nagyobb pánikot okozott a járművekben rendszeresített elsősegélycsomag, majd az, hogy a rendőrség cáfolta a hírt. Végül pedig a dunaújvárosi szabadstrand új üzemeltetőjéről, egy debreceni cégről gondolkodunk hangosan. Ami a hosszú hétvégét illeti személyre szabva, nos, a munka ünnepét jórészt munkával töltöm, fordítok, aztán Prága IV. részt írok, szombaton az áprilisi motorozás nyertesét szállítom Dunaföldvárra, a Tóth cukrászdába egészségtelenkedni, délután pedig Tabdiba megyek egy kis finom borért… Hétfőn nem érek rá, ne keressetek – jó napom lesz, mert megérdemlem, este a Szilárdéknál szomorkodunk, és másnap is. Pihenjetek jól… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz