Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


13 február
5komment

Az ország, ahol az élet élet-szerű

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (29 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszázhetedik kiadásában megismerkedünk egy igazán szép állással, egyelőre csak az Egyesült Arab Emírségekben lehet rá pályázni – ez nem más, mint a boldogságügyi miniszterség. Az ország elnökének eltökélt szándéka, hogy az emírséget öt éven belül a világ legboldogabb államává tegye: ezért aztán a miniszter feladata is az lesz, hogy igyekezzen a kormányzati döntéseket úgy befolyásolni, hogy azok az emberek elégedettségét és boldogságérzetét fokozzák. Nálunk amúgy rég túlhaladott ez a boldogságminiszter-ügy – Magyarországon közismerten nem egy, de az összes méltóságos közszolga a mi konstans jóérzésünkért sürög… Aztán… jött ugye az a kedvesvezetői mondat, frakiülcsin, mely így szólt: “Lássuk be, nem életszerű, hogy Pilz Olivér (matematika–fizika–biológia szakos tanár, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke) felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen és elkezd levelet írni (a közvéleményhez intézett levelet nem ő, hanem a teljes tantestület fogalmazta), tiltakozni.” Ühüm. A szokott fehérvárihuszáros attitűd, szalonnázóbicsak megtöröl, pálesz lehúz, vélemény kiböff. Természetesen szaftos kis összeesküvés mutatkozik a háttérben, nem is csodálkozom: minden a betegségnek megfelelően zajlik továbbra is, semmi gond. Hogy mi életszerű itt Orbán Viktornak és egyre nagyobb számú rokonainak, üzletfeleinek és barátainak, az sajnos egyre jobban látszik – hogy a mi életünk pedig közben egyre élet-szerűbbé foszlik csupán, az nyilván a mi gondunk, tetszettek volna bármit csinálni, lassan tényleg jónapot… A végére pedig egy jórossz kis hír: már rajtam van az úti láz, hamarosan ugyanis megyek Máltára pár napra – még mielőtt mindenki besárgulna, jelzem, sajna nem fürdőkúrázni készülök, ellenben másfél nap alatt át kell autóznom egész Szlovéniát, Taljánországot meg Szicíliát egy puttonyos kis autóval, amiben egy kiváló barátom ingóságait szállítom majd, plusz a hatóságok összezavarása és reménybeli lájkok százainak érdekében… egy teljességgel élő macskát… Újabb embereinket veszítjük el, ráadásul megint nem azok közül, akikből szívesen adnék, csak vigyék – mellesleg ez a barátom sem kalandvágyból, nem jókedvéből húz el családostól a szigetre, egy hét alatt amúgy ő a harmadik, akiről a legközvetlenebb környezetemben megtudtam, hogy csak oda repjegyet vesz, és hello… tudom, az ő bajuk, amúgy meg rohadt nemzetárulók. Na, kezdjük a fellazítást, lapozni ajánlott.

Hirdetés

Tovább »»

18 július
5komment

Fáradhatatlan kutatók, klasszicista villában

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 6.31 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhetvennyolcadik kiadásában jó kis hippiket invitálunk képzeletbeli színpadunkra: épp a napokban olvastam arról a nem kicsit szórakoztató, hatvanas évekbeli pletykáról, mely arról traktálta a minden ilyesmire roppant kihegyezett közönséget, hogy a banán héjában található (és igencsak bonyolult eljárással ki is nyerhető) a bananadine nevű pszichoaktív szer… Az őrületes kacsa szép kis kört repült és hápogott be annak idején: végigszaladunk rajta, és egy éles kanyarral még örök kedvencemet, a nagyszerű Mark Twaint is beszólítjuk – a Hogyan szerkesztettem mezőgazdasági lapot? című kisnovellán ezredszer is könnyesre röhögtem magam… Na, ha már könnyes a szemem, evezzünk honi vizekre: a hónapról hónapra több állami pénzt kuncsorgó Fekete György, az úgynevezett Magyar Művészeti Akadémia amulettes feje jövőre már 6.6 milliárdból fizetheti a gittegyletébe szép pénzért becsatlakozott lánglelkű művészeket. Tudom, pite az éves összeg, maximum egyetlen, közepes államtitkári korrumpálásra lehet talán elegendő, de megnyugtatok mindenkit, lesz ez még a duplája is, mindegy, persze azért titkon reménykedem, hátha mégsem. Ja, tudom fokozni: 174 és fél millió megy a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet működésére, további 143.2 millió pedig e múlhatatlan fontosságú intézmény székhelyének (még 2013-ban megkapták a Budakeszi úti, mondjuk úgy, mérsékelten csúnya Hild-villát) felújítására. Most pedig valaki azonnal legyen szíves, és kérdezze meg tőlem, hogy az elmúlt évek során immár százmilliókat kapott “kutatóintézet” hol is tart a módszertani elmélyülésekben… Jól sejtitek, igen – de odabent válaszolok is… Végül Sándor bácsit mutatom be egy kicsit mindenkinek, akivel a Vasmű úton, a motorom mellett elegyedtünk szóba, elvileg egy kérdés tisztázása erejéig – hogy aztán persze egy bő órán keresztül szórakoztasson egyrészt nem hétköznapi élettörténetével, másfelől pedig lenyűgözzön azzal a pompás és pofonegyszerű filozófiával, aminek mentén ez a folyton mosolygós, szellemes örökifjú a kezdetektől elégedetten és boldogan éli az életét, mind a mai napig és evör. Étel- és életreceptek, banándrog és nem kevésbé pszichedelikus George Black-show a mai HL-ben: kérnék egy határozott lapozást, most. Tovább »»

10 augusztus
15komment

Ez az: kőkeményen lecsapni a virággyerekekre

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már nyolcvanadik kiadásában először Bhutánban nézünk körbe kissé, ahol, csak hogy csigázzam kissé a kíváncsiságotokat, a fejlesztési projekteket, új törvényeket nem a parlament vagy az alkotmánybíróság, hanem a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottsága (!) hagyja jóvá. Igen: Bhután ugyan nem különösképpen gazdag ország – a legfontosabb mutatónak viszont nem is a GDP-t, hanem a lakosok boldogságát tekintik. A királyság már 2006-ban is a világ 8. legboldogabb országának számított (ha jól sejtem, ugyanezen lista utolsó helyén tartózkodunk, nulla ponttal…), s a helyzet azóta alighanem csak javult, hiszen ők mindent ezért tesznek. Ozora mellett fesztivált tartottak a XXI. századi békés hippik, vagyis a goások – az utolsó pillanatig kétséges volt, megrendezhetik-e egyáltalán a több ezer külföldit is vonzó összejövetelt, aztán nagy keverés után az utolsó pillanatban engedélyezték a bulit, persze olyan erősségű rendőri jelenlét mellett, ami díszére vált volna bármilyen fél- vagy egész militáns erőszakszervezet parlagfűirtó piknikének is. Mindenkit megmotoztak, voltak, akiktől vizeletmintát vettek, végül negyvenakárhány embert vettek őrizetbe, mi több, szalagcímben olvastam, hogy még egy táskatolvajt is fogtak: legfőbb ideje, hogy rendesen adjanak békés társadalmunk legfőbb felforgatóinak. Végül pár szóban elmesélem, hogyan sikerült folyamatban lévő szabadságom alatt megreggeliznem egy nem is olyan olcsó kis szállodában, mindegy is, hogy hol, de kétségtelenül a Balaton partján – kicsit elmélkedni óhajtok róla, érdemes-e ilyen helyen az egy forintos hektónkénti áron beszerzett narancs juice-t felszolgálni vagy sem, és egyéb borzalmak. Kezdünk, kérem, kapcsoljátok ki a mobilokat… Tovább »»

07 április
5komment

Ne elégedetlenkedj folyton: csinálj cipőt cipóból, és kész

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (29 lövet, átlagosan: 6.76 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt épp jubiláló, tizedik kiadásában bizonyos egészen konkrétan utolsó, nagy megbánásokat szemlézünk, szám szerint ötöt, egy ausztrál nővérke statisztikái alapján; aztán megnézzük, miért is jó, ha ezentúl lényegében mindent Erzsébet-utalványban kap majd az állampolgár (szerintem hamarosan a forint is lazán kiváltható lesz vele). Sajnos egy péntek reggeli tragédiát sem sikerült megkerülnöm – a bohócnak váratlanul rossz napja lett, ez úton elnézést kér: tragédia Kulcson. Így aztán tényleg nagyon nehéz lett békés ünnepet kívánni: én megpróbálom mégis. És a hagyományoknak megfelelően, a nők ártalmatlan barátjaként idén sem locsolok meg senkit – tőlem tehát nem kell tartani, lányok…

Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz