Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


26 május
31komment

Van fél perced? Állj már meg a zebránál, hogy mások élhessenek!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már tizenhetedik kiadásában egy kicsit talán komolyabbak leszünk a szokottnál. Először arról hallhattok, hogy kedvenc brit tudósaink fantasztikus megállapításra jutottak: állítólag a hangos könnyűzenei koncertek károsítják a hallást – erről viszont azonnal eszembe jutott pár bő húsz évvel ezelőtti buli, amikor, el se hittük, jött a Purple, az AC/DC meg a Metallica, aztán egy évre rá a csúcson lévő Guns… Aztán: őszintén szólva sokszor nem igazán értem… mit nem igazán értem – ép ésszel felfogni nem bírom, mi alapján ítél a független magyar bíróság, merthogy hallom, öt évet kapott az az “apa”, aki tavaly agyonverte 11 éves kisfiát, mert a gyerek viselkedése felbosszantotta. Az is lehet, hogy kiengedik – az ügyvédje legalábbis ezt szeretné elérni. Hm. Végezetül pedig, a napokban történt tragikus kimenetelű gyalogosgázolás tárgyában volna egy kis mondandóm, érdekes módon leginkább is a rendezett életvitelű, jó autóban ülő, mosolygós, ifjabb hölgyek részére. Elárulom, hogy nem is ma, hanem még tegnap hajnalban léptünk le egy szép túrára, három motoron négyesben – Kész Laci korábbi javaslatának engedelmeskedve egy hét végi kutató expedíció során fedezzük fel, valóban félsziget-e az Isztria: 1700 kilométer és három felejthetetlennek ígérkező nap áll előttünk, tengeri fürdőzéssel, én pedig már ma, azaz csütörtökön kívánok mindenkinek kellemes szórakozást, elsősorban is a pompás Parázs-Varázs forgatagában. Egyetek-igyatok helyettem is, kőkeményen: a jövő héten isztriai történetek várhatók, ha nem történik semmi különös, azt jósolom, három folytatásban. Addig is, ha gondoljátok, lapozás után ott a classic… Tovább »»

Hirdetés
06 április
10komment

Egy szobapincér a Ritzben, Woodrow Wilsonnál

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Úgy gondolom, egyszer csak megindulunk...

Úgy gondolom, egyszer csak megindulunk...

Gondolom, nem a Boda család ma az egyetlen Magyarországon, melynek egyes tagjai egyre intenzívebben külföldre kacsingatnak – a szaftosabb részleteket egyelőre babonából mellőzném, ami mondjuk engem illet, a kor előrehaladtával, úgy tűnik, romlik a humorérzékem, s egyre erőltetettebb kezd lenni a mosolyom a napi történéseket látva. Lassan mérsékelten puszta tréfa az is, hogy a belső zsebemben fix helye van az útlevelemnek – nagyon szívesen megvárok persze még pár húzást, elkötelezett magyar hazafi vagyok (és ezt ráadásul, akárki akármit hisz is, egészen komolyan így gondolom), de valahogy az a szörnyű gyanúm, eljöhet egy olyan rész ebben a több mint húsz éve futó pompás magyar szappanoperában, amikor csendesen úgy döntök, a folytatásokat majd megnézem a CNN-en, ha van kedvem – mindenesetre, addig is eltűnök pár évre emberi életet élni, csak úgy kíváncsiságból, mert érdekel, az vajon milyen lehet, és úgy tűnik, itthon ezt senki nem nagyon szándékozik bemutatni nekem, neked és a többi pár milliónak. Van mondjuk tízezer ember, aki nagyjából katarisejk-szinten nyomatja, ha valamit esetleg még szeretne, simán csak törvényt hoz vagy hozat rá, és már nem is nagyon rejti véka alá, mi a szándék, plusz, hogy végképp megnyugodj, társalgási szinten belöki, hogy harminc százalékos áfa; hogy Erzsébet-papírban fogod kapni a gyest meg a családi pótlékot; hogy negyvenhétből teljesen simán meg lehet élni pro hó, tessék csak megnézni őket, harmincháromra vannak bejelentve, és tízmilliókkal tartoznak a banknak, vagyonuk egy utánfutó meg két üveg bor… – a tízezren túli plebs pedig lassacskán végképp a gyomorszint alá süllyed, százszor kizsigerelt, ezerszer lenyúzott, megnyomorított százezrek próbálnak kínkeservesen túlélni… Nem tudom: ezerszer hallom, s akár úgy is lehet, külföldön nem lesz más belőlünk, csak Ausländer avagy outsider – őszintén szólva ez is egyre kevésbé érdekel: jobban aligha szarhatnak rám, mint azok, akik itthon az ügyeimet intézik és miattam tesznek-vesznek. Állítólag. És így. Hát… izé… egyszer csak akkor köszi mindent, srácok, további jó ügyködést. Ha meg netán bődületes honvágyam lesz, majd elolvasok valami újságot a neten. Tovább »»

25 március
3komment

Egy(-két) jókedvű motoros nyertes

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (24 lövet, átlagosan: 6.79 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Nagy vonalakban mindenki a képen - a megérkezés örömére

Nagy vonalakban mindenki a képen - a megérkezés örömére

Nem kenyerem az öntömjénezés, de ami tény, az tény, a marketingosztály kiválóan teljesített: változatlanul nagy népszerűségnek örvend a nyereményjáték, amelynek keretében márciustól októberig (ha bírjátok, felőlem lehet november is a vége, sőt, én decemberben és januárban is menni szoktam, ha nincs hó) havonta egy szerencsés polgártársat sorsolok ki egyórás élménymotorozásra némi cukrászdás beszélgetéssel egybekötve, legendás keménykalapomból, közjegyző és csalás nélkül. Persze nem csak úgy, a telefonkönyvből írogatom a kis fecnikre a neveket – azok kerülhetnek a kalapba, akik az oldal jobb fertályán található Donate feliratú varázsgombot megnyomják, s utána vagy egy dombornyomott kártyával vagy egy PayPal-számla segítségét igénybe véve egy szolid összeg utalásával segítik az oldal fennmaradását, s a szerző túlélését. A program persze továbbra sem kötelező, minden tartalom ingyen és bérmentve elérhető – akinek viszont tetszik a produkció, az ily módon is kifejezheti. Kimondottan arra buzdítok minden kedves adományküldőt, hogy havonta legfeljebb egyszer nyomja meg a gombot – kivéve, ha texasi vagy türkmén olajmilliomos, jól menő divatdiktátor, illetve lelkiismereti vagy adózási okokból szívesen szabadulna meg komolyabb összegektől, ez esetben abszolút tudok segíteni, hívjatok bizalommal. Első nyertesem egy kisapostagi úriember, Czakó Károlynak hívják, s már jó előre szólt, ha szabad, lenne még egy érdeklődő a szombati kerekezésre, Czakó jr. személyében. Naná: súlyt fektetünk az utánpótlás-nevelésre. Tovább »»

14 március
14komment

Hogyan tudsz nélküle? – Felfújható rekesztartó

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.73 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Így toltam magam előtt úszva a Felfújható rekesztartót az öbölben - ezt inkább még ne próbálják ki...

Így toltam magam előtt úszva a Felfújható rekesztartót az öbölben – ezt inkább még ne próbáljátok ki…

Vannak tárgyak, amik nélkül viszonylag könnyen kibírom. Nincsen például egy árva Modern Talking-kazettám, ütvefúróm, mackónadrágom, a teleshopban rendelhető csodaszeletelőm, nincs csőgörényem, lábspray-m, Rolls Royce Phantom-om, akváriumom és két napja cigarettám. Mint mindenki más, én is különösebb érzelmek nélkül használom el a mindennapokhoz szükséges apróbb-nagyobb holmikat – így hát nem simogatom meg a szememmel naponta háromszor a kék kis konyhai törlőkendőt; bármennyire szeretem is, azért nem zakatol fel a szívem a barackos sampontól; és pontosan érzem, meddig terjed a kapcsolatunk az új konzervnyitómmal. Aztán… egyszer csak ballagsz, céltalanul, semmi különös, látszólag épp olyan nap van, mint a többi, és akkor… valami titokzatos erő bevonz a boltba, ahol időnként elég különös holmikat lehet megcsípni, és ott, a sor végén, a 290 forintos ládában, meglátod. Már a dobozát fogva érzed, ez most más, szinte ráz a karton… aztán nézed a fényképét, sajog tőle a szemed, s egyszerűen nem érted, hogyan tudtál negyvenpár éven át élni nélküle. Hát mostantól vele fogsz: a lényeg, és egy négy évvel ezelőtti kenuzás képe is a hajtás után… Tovább »»

07 február
13komment

Nem kell pungálni, viszont kaptam Viagrát!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (9 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Egyet már bevettem, de még semmi különös...

No hát… vágjunk a közepébe: álombeteg vagyok, és ez már igen korán megmutatkozott, majd később talán kanyarodunk egyet arra is, ha el nem felejtem. Szerencsére ritkán van valami bajom, ha viszont van, akkor hm… dr. Boda nem megy sehová és senkihez, maga diagnosztizál, és bizony ritkán éri be valami puruttya kis kórsággal – többnyire minden felmerülő bajom minimum halálos szokott lenni, isteni csoda, hogy egyáltalán még megvagyok… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz