Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


03 január
25komment

Kérnék egy (néma) petárdát: ma vagyok ötven…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (lassan tizennégy) éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenedik kiadásában kezdésképpen ismét csak Svédországba látogatunk – tudom, beszélgettünk már párszor ugyanerről a témáról, ismét előrebocsátom, egyáltalán nem gondolom valami szakértőnek magam a témában (ebben sem), de valahogy továbbra is fontosnak gondolom, hogy szóba hozzam, miben is mesterkednek a svédek – évtizedek óta az a céljuk, hogy közúti balesetben egészen egyszerűen ne haljon meg senki. Könnyű lenne rábökni, hogy hagymázas utópia, ám az eredmények mindenképpen azt mutatják, a pragmatikus skandinávok törekvései nagyon is célravezetőek – százezer lakosra vetítve már most is mindössze (ha ugyan ebben az összefüggésben helytálló ez a kifejezés, mármint a mindössze: ha ugye abban a háromban én is benne vagyok…) három áldozatról ad számot a statisztika, az eu-s átlag 5.5, az amerikai 11.4… Az okokat is átvesszük, egy kis ismétléssel, megengedem… Aktuálisak leszünk, elszántak és kőkemények, amikor belevetjük magunkat a szilveszteri petárdázás szép szokásának megfejtésébe – tudom, sokak megvetését kivívom majd, amikor kifejtem, miért is tartom nettó baromságnak a különféle pirotechnikai eszközök robbantgatását: sajnálom, én akkor is a kutyákkal/makkákkal/teknősökkel vagyok és leszek, mellesleg, ha minden jól megy, kitérek pár szóban azokra a hősies időkre is, amikor, ha visszaemlékeztek, olyan békésen aludtatok, bár nem tudtátok, miért – nos, a haza védelme akkortájt, azaz 1987 magasságában rendben zajlott, Boda honvéd, későbben őrvezető Mezőfalván teljesített military szolgálatot, parádésan. És ha már magamról esett szó, mint rendesen, hadd dicsekedjek, mint rendesen – no hát épp a mai napon szép kerek számhoz értem az élet rögös boulevard-ján, azaz ötvenéves lettem és vagyok, köszikösziköszi, aki ezt elolvasta, azt ez úton felmentem az alól, hogy a facebook-on felköszöntsön, persze ez csak vicc, hadd áramoljanak csak az üdvözlések… és komolyan mondom, egyelőre tökéletesen elégedett vagyok az eddigiekkel, persze szeretném még a másik ötvenet legalább ilyen szép simán letudni… mindenesetre eddig nem rossz, srácok, nem rossz… Torta, gyertyák, meglepik odabent – induljon hát az ákos! Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz