Állambolgárok a berlini buszon: nyelvi ügyek és megérkezés (III.)
(40 lövet, átlagosan: 6.93 a hétlövetből)
Loading ...
Bélával, már a bolt előtt: mert még a tizenöt órás utak is megérkezéssel végződnek…
Képzeljétek, még mindig egy Berlinbe tartó buszon ülök. Először Pestig megtörtént kalandjaimat rebegtem el vagy két hete, ha még emlékeztek: most viszont már Csehországon is átsiklottunk, Prágában is megpihentünk – négy bolgár sofőrünk már vagy háromszor váltott, és jó néhány órát szunyókáltam is, bár nem mindig volt egyszerű. A Várnából Hamburgig karcoló Mercedesben zömmel bolgár utasok ücsörögnek – előttem például a Mackó család, akiknek van pár… khm… furcsa szokásuk, mint arról a történet második részében olvashattak az érdeklődők. Továbbra is állítom: nehezen tudok elképzelni ennél, vagyis az Európán belüli buszozgatásnál olcsóbb mókát – kevesebb mint kilencezer forintért most ezer kilométert utazom, tizenöt órát: vagyis nem egészen hatszáz forintot kérnek tőlem óránként, és százzal megyünk, meleg van, kényelmes az ülésem, a tévében bolgár feliratozással megy egy Mel Gibson-klasszikus, plusz alapvetően remekül szórakozom kicsit fura útitársaimon is – mit is kívánhatnék még ennyiért? Ja, hogy miért is utazom? A negyedszázada Berlinben edződő barátomért, Béláért és a barátnőjéért, Yvonne-ért megyek: hazajönnének, de Béla egy hete elesett az utcai tükörjégen, és csúnyán odavágta a vállát – sok dolgom úgysincs, kiugrok hát értük, és szépen hazavezetem az Ojdit, mert azért van olyan dolog is a világon, amihez tűrhetően értek. Az előző részt Prágánál szakítottuk félbe, ahol hajnalban megálltunk a busszal a szokásos húsz percre – ami természetesen/sajnos nem tűnt elegendőnek arra, hogy elszaladjak a Bastába, és felszippantsak két korit abból a zseniális világosból, amit tavaly áprilisban volt szerencsém fogyasztani, egy negyed sült kacsa nagyon megnyugtató kíséretében. Csak állunk, kicsit álmos szemekkel nézem a hatalmas PRAHA neonfeliratot – aztán egyszerre kipattan a szemem, mert a szomszédom, aki az éjszaka nagy részében olyan hangerőn nyomta a horkot, hogy talán az is jobb lett volna, ha pozanon vagy üstdobon és gongon gyakorol, szóval szomszédom pakol… kiszedi a bőröndjeit a busz hasából… ez pedig annyit jelent… lapozzatok, és elárulom… Tovább »»
