Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


30 április
3komment

Gyuri baba és a negyvenezer rabló

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (12 lövet, átlagosan: 6.83 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenhetedik kiadását egy olyan hírrel szeretném kezdeni, amitől a magamfajta ingyenélőknek még olvasva is csendesen csorogni kezd a nyála: úgy tűnik, a világ egyre több pontján kezdenek komolyan foglalkozni az alanyi jogon járó alapjövedelem bevezetésével. Továbbmegyek, van, ahol már nem is csupán az elmélet szintjén kóstolgatják ezt a nem kicsi, nem kevés kérdést felvető falatot: a finn parlament tavaly rábólintott egy kísérleti időszak megkezdésére, Svájcban hamarosan népszavazás lesz a kérdésben, Hollandiában egyes városokban fogják tesztelni a rendszert, és komolyan fontolgatják a dolgot Kaliforniában, Kanadában és Nagy-Britanniában is. Én lánglelkű ifjú korom óta szajkózom, hogy az ember természetétől merőben idegen a munka – a magam részéről jobb híján (eddig) azt a megoldást választottam, hogy mindig csak olyasmivel foglalkoztam, amit hobbiból is szívesen csináltam volna, a HL írása például iskolapéldája ennek: na, nem mondom, elmegy, de sokkal jobb lenne, ha csak úgy kapnék egy kis pénzt szabad felhasználásra, aztán majd én eldöntöm, mivel szeretném múlatni az időt. Higgyétek el, szívesen foglalkoznék a nemzeti történések közül mással, de egyszerűen nem tehetem: az MNB pompás, szabályos, a köz érdekeit szolgáló alapítványai, s Matolcsy mester ténykedése mindenre kisugároz, mint egy jó idegbecsípődés – az elmúlt napokban volt itt minden, például a sajtó testidegen, idegesítően kérdezgetős munkatársait úgy kirittyentették a Parlamentből, hogy Havasi Bertalan adta a másikat, sebaj, nem leszünk jó hír és napi sikertörténetek nélkül, hiszen maradt még bőven ragyogó képességű mikrofonállvány, jellemes, gerinces, a szakma alapvetéseit zsigerből érző betűvető, aki lelkifurdalás nélkül beszámol róla az M1-en, milyen ragyogó is az élet mifelénk. Hogy mi újság a városban? Tovább finomodik a közlekedés rendje: pár éve kicsit nehezen sikerül követnem, mi miért történik a városban ezen a fronton, de tudom, bennem lehet a hiba – most éppen anyáméknál, a belváros belvárosában folyik a rendrakás és nyomában szépen suhog a kasza. Tudom, minden csak a mi érdekünkben történik – ha még szabad kérdezni csendesen, azért megtenném. Fizu csak úgy, Siva-kezű alapítványok, illetve más utcamesék – hetes színpad, nyílj ki. Tovább »»

Hirdetés
06 június
11komment

Lőrinc barát, a gázos

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (14 lövet, átlagosan: 6.93 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhetvenkettedik kiadásában meglepő fordulatok utáni még meglepőbb fordulatról számolok be a FIFA, azaz a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség háza tájáról – előbb, az elnökválasztás előestéjén a minden jel szerint évtizedek óta hótisztán működő (bűn)szervezet tizennégy rangos tisztségviselőjét vitték el, egyenesen a szállodai szobájukból, bilincsben, ám ez a fordulat kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az elnök, Sepp Blatter visszalépjen. Annak rendje és módja szerint másnap újabb négy évre meg is választották, aztán négy nap múlva mégis lemondott: azóta állítólag már az FBI kérdezgeti erről-arról. A korábban letartóztatott alvezérek a hírek szerint azon versengenek, ki márthatja be előbb Blattert – akinek sikerül, így talán nem húsz, csak tizenöt évet kap majd. Orbán Viktor facebook-oldalán ez a bejegyzés található egy Blatterről szóló íráshoz fűzve: “További jó munkát, Elnök úr!” Nos igen, végül is a zacskóhajtogatás is munka. Örömmel olvastam aztán a héten azt is, hogy a hatóságok nem indítottak nyomozást Lőrinc barát vagyoni helyzete miatt – Mészárosra Tényi István hivatásos feljelentő, egyébiránt fideszes politikus, egykori tanár, igyekezett ráirányítani a rendőrség figyelmét. Még ő sem járt sikerrel. A rendőrség állásfoglalása szerint ugyanis annak, hogy valakinek saját bevallása szerint 80 millióval csökken a megtakarítása, “számos oka lehet, amely bűncselekmény gyanújának megállapítására nem adhat alapot”. Nagy mondat, barátaim, nagy mondat: meg is vizsgáljuk szépen odabent az egészet. A végén pedig beszélgessünk újra kedvenceinkről, az állatokról – nem, nem politizálunk, rendes kisemlősök lépnek a színre, méghozzá nyestek. Egy roppant kedves kis család lakik a Volán-telepen, ahol nb. cégem dunaújvárosi érdekeltségű autóbuszai várakoznak/alszanak: mivel autóval járok munkába, azt szépen ott hagyom a parkolóban – nyest barátaim legnagyobb örömére, mert érezhetően nekik is nagyon tetszik a típus. Hogy milyen mókás dolgokat eszelnek ki az állatkák, odabent elmesélem – és persze ötleteket várok már megint, hogyan lehetne rábírni őket, hogy valami mással szórakozzanak…  Tovább »»

05 január
25komment

Észt nem adhatok – viszont tisztáslátó lettem!!!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (72 lövet, átlagosan: 6.90 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy, illetve, el ne felejtsem, heteken belül tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már negyvenkilencedik kiadása egyben a Hétlövet jubiláns darabja – ez a mai kereken a kétszázadik poszt (ki másnak lehetnék hálás a statisztikáért, mint Suszter nagymesternek), amit szűk tizenegy hónap alatt sikerült összeszorgoskodni, azaz havonta átlagosan nagyjából tizennyolc méretes dolgozatot szemlézhetett a nagyérdemű, fotókkal, videókkal miegyebekkel. Ennyit az önfényről, s miközben boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak (és a diszkriminációmentesség jegyében nemolvasóimnak is, bár kérdés, hogy akkor ők erről hogyan értesülnek, na mindegy, ne filozofáljunk), lássuk, miről ejtünk szót ma: először is ellátogatunk Észtországba, ahol folytatódik az úttörés – most éppen ingyenes lesz a tömegközlekedés a fővárosban a bennszülötteknek… Ugye emlékszünk még: az észteknél a legfejlettebb az internetes kultúra – az ország sok tekintetben a világ előtt jár, ami az internet mindennapos használatát illeti -, sok érdekes dolgot érintünk még. Aztán egy viszonylag vidám hír így az év elejére itthonról – összecserélte egyforma színű és típusú járművét két autós Mohácson, de happy lett az end: ezt olvasva kénytelen voltam visszaemlékezni Lucy nénire, aki valóságos grófnő volt az anti-antivilágban, bő harminc éve angolra tanított a Kőműves utcában, s akihez egyszer hátulról, a zeneiskola felől érkeztem az órára… Észttel kezdtünk, észttel zárunk: Suszternek “hála”, rábukkantam egy honlapra, melyen az észt-lett határon húzódó erdősáv egyik tisztásán elhelyezett online kamera képe látható, éjjel-nappal…  Azóta áll a munka, nem csinálok semmit, csak figyelek, mint egy megszállott csősz. Élményeimről, szép piros szememről olvashat bárki – aki most lapoz… Tovább »»

11 december
6komment

Mustárról, a hétéletűről, bizonyos halpástétomokról, meg sok egyéb apróság… (IV.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Csabi felesége, Edit, egy néhány évvel ezelőtti, sugárzóan hangulatos képen, a családi S 100 előtt

Csabi felesége, Edit, egy néhány évvel ezelőtti, sugárzóan hangulatos képen, a családi S 100 előtt - Rácalmás, Kossuth 15. Ja, és az autó bordó...

Skodák, Skodák és Skodák – gondolom, ha virtigli wartburgosok vagy ladások olvassák nemrégiben indított mini sorozatom korábbi darabjait, minden hajuk szála az égnek mered, hiszen a Skodákról annak idején köztudott volt, hogy melegszik, hogy lomha, hogy harmatgyenge, hogy az eleje a legkisebb oldalszélben is lebeg-libeg az úton, hogy a karosszériája rohad, hogy a hátsó ablakát leengedni, az első ülés támláját meg állítani nem lehet… persze és persze: van ezek között, ami cáfolhatatlan és kétségtelen tény, és akad, ami csak közszájon forgó legenda volt, hogy úgy mondjam, retró hoax. Bárhogyan volt is, az cáfolhatatlan tény, hogy apu több mint 45 éve vette az első Skodánkat, az 1000 MB-t, és ezzel egy igen hosszú sorozat vette kezdetét. 1970-ben ugyanis már egy vadiúj S 100-asunk volt, aztán 1976-ban az egyik bátyám vett ugyancsak egy S 100-ast, ugyancsak vadiújat, majd a nyolcvanas évek közepén a másik tesóm egy 120 L-t. És hosszan, hosszan folytathatnám még a történetet a családunkba sorra beépült további 105-ös, 120-as típusokról – egészen a középső bátyám mostani céges autójáig, egy Octaviáig – ami persze már korántsem ugyanaz… A minap, ha még rémlik (ha nem, itt pótolható), megemlékeztem arról a Beneluxiába tett szép családi utazásról, aminek végén, hazafelé jövet kissé nagyon elfüstölt alattam a mustársárga S 100 motorja. Müncheni emberünk, családunk évtizedes jó barátja, Sierwald bácsi segített a bajban, így szerencsésen megmenekültem… mi több… no de a cserének ára is volt persze, konkrét és áttételes is… Ha érdekel benneteket, hogyan is történt az egész, és mi lett Mustár sorsa a későbbiekben, hajtás után részletesebben is elolvashatjátok – és az első részek (skodás) olvasói hozzászólásaiból/képeiből is beidézek/beillesztek néhányat… Tovább »»

04 december
14komment

Motorcserék, és a mustár S 100, ami vagy hússzor átszelte Európát (III.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.82 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Belgium, 1983. Ha megengeditek, külön felhívnám a figyelmet a jobb első sárvédő elem enyhén házilagos javítására... csak két évig volt így...

Belgium, 1983. Ha megengeditek, külön felhívnám a figyelmet a jobb első sárvédő elem enyhén házilagos javítására… csak két évig volt így…

A Boda-család története elválaszthatatlannak tűnik a Skoda-család történetétől – mint erről már ejtettünk szót e dolgozat első részében, apuék 1966-ban vásárolták meg első autónkat, a vadonatúj Skoda 1000 MB-t, s ezzel, bár talán maguk sem tudták, egy részben mindmáig tartó sorozatot indítottak el. 1969-ben ugyanis az 1000 MB-t cserére érettnek nyilvánította Boda sr., gondolom, volt benne vagy 20 ezer kilométer… ááááááááá… álljatok meg, breaking, breaking, breaking… úristen… ez nem igaz… ebben a pillanatban megtaláltam az 1000 MB kis noteszét, amibe apu mindent, de mindent feljegyzett, számlák, listák, dátumok, 152 forintos szervízszámlák, anyaggal együtt, naná, azt mondja egy bejegyzés, “Benzin Pécsett: 18.5 liter, 74 forint.” Na, gyerekek, ezt a döbbenetes füzetkét majd külön átvesszük, ráadásul további kincsekre is bukkantam ugyanabban a nejlonzacskóban, egy 1978-as erdélyi, továbbá egy 1980-as osztrák családi utazásunk teljes dokumentációja, továbbá az 1983-as holland expedícióm tervrajzai, térképei, poggyászlistája – hát, kedves mindnyájan, ezek a hosszú téli esték, úgy néz ki, már csak így fognak eltelni… ilyenkor ugyanis, megsúgom, a nem síelő motorosok számára mérsékelten izgalmas időszak jő, na jó, persze hogy mindenünk a karácsony, de bevallom, nekem például a szilveszterben az a legjobb, hogy utána már csak január, rövid február, aminek a vége kis szerencsével már megmotorozható, de március elseje mindenképpen indítja a szezont… De vissza az első Skodánkhoz… szóval egyáltalán nem 20 ezer volt benne, hanem bő három év alatt, most nézem, hoppá, 59 580 kilométer, se több, se kevesebb. És ebből is látszik, hogy mi, Bodák bizony nem vetjük meg a menést: évi 20 ezer annak idején, negyvenpár éve, az nem akármi volt, lányok-srácok… 1969 május 20-án, kedden, mint a fekete noteszbe Faterkám gyöngybetűkkel bevezette, “Eladtam, illetve átadtam a kocsit Petkes Györgynek. L. adás-vételi szerződést.” Pillanatnyilag ugyan nem L. sehol, de valahol biztos az is megvan. Pár hónap szünet következett, majd jött a vajszínű S 100-as, aminek a gázpedálját már bőszen nyomkodhattam – erről is írtam a második részben… Ma elmesélem, milyen furcsa egy szokása volt apunak az autóink motorjaival, s hogy hogyan vezetett e már-már burzsoá módon öncélú kevélység oda, hogy 1986. júliusában motort kellett cserélnem München mellett… Gyertek, kérlek, sok a dolog… Tovább »»

28 november
7komment

Skodák: a Bodák jó darabig kizárólagos járművei… (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (15 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Az 1000 MB, mosáson... A képen, legendás kék-fehér fecskéjében, apu - az 1000 MB előtt pedig egy Opel Kapitän, csak úgy amúgy

Az 1000 MB, mosáson... A képen, legendás kék-fehér fecskéjében, apu - az 1000 MB előtt pedig egy Opel Kapitän, csak úgy amúgy

Ha még emlékeztek, hétfői skodás-családi visszaemlékezésemben a hatvanas évek végéről dobbantottunk. Akkor cserélte apu a két kereket négyre: azaz a csepptankos, 250-es Jawa helyett megjött a vadonat Skoda 1000 MB – s ez egy hosszan tartó kapcsolat első lépése volt. Az 1000 MB-t négy év múlva az újabb generáció, az S 100 követte – a vajszínű Fülöp közel két évtizeden át szolgált, lényegében komolyabb hiba nélkül, igaz, ebben Boda sr-nak is volt némi szerepe, szerintem a harmadik részben erről is esik majd szó. 1976-ban az idősebb bátyám vette – ugyancsak újonnan – a második S 100-ast, a mustársárgát, amit néhány évvel később voltam oly bájos einstandolni, és jó pár százezer kilométerrel megterhelni… Tudom, hogy sokan szidták a Skodákat – én alsó hangon harmincszor jártam meg az enyémmel Belgiumot, és soha semmi gondom nem volt. Na jó, egyszer lefüstölt a motor, de annak oka volt – valahol majd beillesztjük ezt is a sztoriba. Nem sokkal később aztán a középső bátyám vett egy valóságos 120 L-t, szintén újat – na, az már tényleg komoly szerkezet volt… 1989 telén kölcsönkönyörögtem tőle, azzal hatoltunk fel Lázár kollégával Csehszlovákiába és az NDK-ba riportot készíteni. Meg kellett ígérnem, hogy mint a szemem fényére, és ez, mint rendesen, be is jött – hazafelé Prágában megálltunk még egy gyors körbeszaladásra, végeztünk, és visszamentünk a Skodához… ami sehol nem volt… Nem akarok nagyon beszélni róla, mit éreztem… de azért erős leszek, és ezt is elmondom egyszer csak. A 120 L-nél fejlettebb Skoda viszont valahogy már nem lett a családban… azaz dehogynem, most ugrik be, hogy a Petike mostani céges autója egy Octavia… egy kicsit más, mint Rudo Moric pompás, és pompásan illusztrált, 1965-ben megjelent ifjúsági regényében, Az Oktávia százzal megy című örökbecsűben (olvassátok el, nagyszerű szórakozás)… No, nem is nagyon húznám az időt – csapjunk a lovak és a Skodák közé: most megkapjátok a jogosítványom megszerzésének, s az első jutalomútnak a hiteles történetét… Tovább »»

26 november
15komment

Skodák, Skodák és Skodák Bodáéknál – 45 éve (I.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (24 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Ha jól emlékszem, a pécsi vásárban készült a kép... rajta a ZJ 74-21 a Rush-matricával a csomagtartófedélen, és kérnék még egy kis figyelmet a vásáros ingemnek is...

Ha jól emlékszem, a pécsi vásárban készült a kép... rajta a ZJ 74-21 a Rush-matricával a csomagtartófedélen, és kérnék még egy kis figyelmet a vásáros ingemnek is...

A teljesen pontos dátumokra még egy picit várni kell, Boda sr. már nagy erőkkel nyomoz – régi jó szokásom szerint mondom, ahogyan szerintem volt, aztán majd (nem kevésbé régi, nem kevésbé jól bevált szokásom szerint) helyesbítek, ha sok lesz a reklamáció… Szóval ha jól emlékszem, egyéves koromban, azaz 1966-ban vették apuék a Skoda 1000 MB-t (CM 71-56), ami családunk első autója (és Skodája) lett. Vadiúj volt, nem arcból mondom, csak tényszerűleg – három gyerek és egy nagymama mellett annak idején simán belefért ez is. Jut eszembe, hiszitek vagy sem, akkoriban nem ártott a türelem: várni kellett az autóra, aminek megvásárlására amúgy is elég különleges módszerek voltak, az autónyeremény-betétkönyvről például legendákat tudnának mesélni sokan … és talán érdekes lehet az is, hogy akkoriban az új autó értéke nemhogy csökkent volna, amikor kihajtottál vele a telepről – ha úgy tartotta úri kedved, bőséges felárral adhattad el, merthogy voltak pénzes, de mérsékelten türelmes polgártársak is… De ne kalandozzunk annyira el – azt találtam ki mára, hogy végigszaladunk családunk fontosabb Skodáin – merthogy volt egy pár… az 1000 MB, aztán amire lecseréltük, Fülöp, (IC 85-55) az első S 100-as 1970-ben, aztán az idősebb bátyámé, a legendás mustársárga S 100 (ZJ 74-21), szintén újonnan, 1976-ban, ami aztán, pár év múlva az enyém lett, az első saját autóm… és aztán a Petikéék piros 120-asa, a KM 97-69, el se akartam hinni, hogy létezik olyan jó autó… és aztán apuék újkori Skodái, a 105-ös, amit a Sanyiéktól vettek át, aztán a korallpiros 105-ös, az EOB-491, amit két éve adtunk el, mert többen úgy gondoltuk, 84 éves korban már nem múlhatatlan összetevő az autóvezetés… aztán a papa máshogy gondolta, és megvette a mostanit, a fehéret, a BZC 903-at… Na… szaladjunk végig gyönge négy és fél évtized fontosabb történésein – gyertek skodázni… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz